Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-10 / 263. szám

4 VIDEKFEJLESZTES TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK A föld bérbeadásánál az állattartással foglalkozó gazdákat részesítenék előnyben, az érintettek szerint ez nem sokat segít a gazdálkodókon Állami földre pályázhatunk váltás A bérlőknek mezei leltár nélkül kell átadniuk a területet H8EBEB8SBII Túllépték a tejkvótát, szuperilletéket fizetnek összesen tizenkiiencmillió euró értékű „szuperilleté­ket” kell fizetnie három eu­rópai országnak - Dánia, Hollandia és Ciprus mert túllépték tejkvótáikat. A ta­valyi évben ez az összeg 99 millió eurót, az azelőtti évben pedig 340 millió eurót tett ki. Az olasz tejter­melés - idén első alkalom­mal - kvótahatáron belül maradt - derül ki az Euró­pai Bizottság nemrég közzé­tett előzetes adataiból. Pályázati felhívás minőségi díjra A vidékfejlesztési Minisz­térium 2012. évre újra pá­lyázati felhívást tesz közzé. A pályázat célja azon hazai agrárgazdasági szervezetek országos szintű elismerése és díjazása, amelyek tevé­kenységük során bizonyít­hatóan elkötelezettek a mi­nőség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak a minőségi munkavégzésnek, az egyenletesen jó minősé­gű termékek előállításának, illetve szolgáltatás nyújtásá­nak. Bővebb információ: www.agrarkamara.hu Növekszik a méhészet uniós támogatása jóváhagyta az Európai Bi­zottság a méhészeti termé­kek termelésének és forgal­mazásának javítására irá­nyuló nemzeti programokat, amelyeket a 27 tagállam a 2011-2013 közötti időszak­ra vonatkozóan nyújtott be. A programok finanszírozá­sára szánt uniós hozzájáru­lás az előző időszakhoz (2008-2010) képest csak­nem 25 százalékkal, évi 26 millió euróról 32 millió euróra növekedett. Több pénz jut a méhészeknek Hatvanötezer hektár álla­mi földre lehet pályázni idén. Az állattartásra vál­lalkozó gazdálkodók a pá­lyázatok elbírálásánál el­sőbbséget élveznek. Kér­dés megéri-e bevállalni ezt a nagy szaktudást is igénylő tevékenységet. Mauthner Ilona A Vidékfejlesztési Minisztérium idén ősszel 65 ezer hektár álla­mi földre írt ki pályázatot a gaz­dálkodók számára, felszámolva az eddigi szerződéseket a jelen­legi bérlőkkel.- Kik és milyen feltételekkel pá­lyázhatnak állami földre - kér­deztük Varga Jánost, az agrár­kamara megyei tanácsadóját.- A földterületekre családi gaz­dálkodók, őstermelők, egyéni vál­lalkozók és gazdálkodó szerveze­tek jelentkezhetnek. A pályázók lakhelye, illetve székhelye nem le­het az érintett termőföld 20 kilo­méteres körzeténél távolabb, és a jelentkezők sem az államtól, sem mástól nem rendelkezhetnek (bérlét és tulajdon együtt) 1200 hektárnál nagyobb területtel. A termőföldeket a nyertes pályázók 20 évre kapják haszonbérbe. A Nemzeti Földalapnál (NFA) megpróbáltak olyan bérleti díjat megállapítani, amely nemcsak a tőkeerős gazdaságok számára el­érhető, hanem a kisebb termelők számára is, valamint nem akarták licitre bocsátani a földeket A me­gyénkénti bontást az NFA honlap­ján is meg lehet majd tekinteni, bár jelenleg még nem minden megyé van feltöltve. Ezzel a prog­rammal szeretnének segíteni azo­kon a termelőkön, akik mostaná­ban kívánják fellendíteni a gazda­ságukat, vagy éppen most kezde­nék el a gazdálkodást, megerősí­tenék az állattartókat és a kis- és közepes családi gazdaságokat. ha állami földet csak az kap­hat, aki felvállalja az állattar­tást is, akkor a rendelkezés nem sokat segít a gazdálkodó­kon - mondta Csike György’ Ta­mási környéki termelő, a me­gyei gazdaszövetség elnöke. Az eddig elhangzott előadásokon - melyet a földalap munkatár­sai tartottak - minden esetben hangsúlyozták, az kap priori­tást a pályázatok elbírálásá­nál, aki állatot is nevel majd Csike György szerint ez nem jó- Nyilván nagy lesz az érdek­lődés az állami földek iránt. Kik élvezhetnek előnyt a ver­senyben?- A Nemzeti Földalap az eljá­rásban a helyben lakó, életvitel­szerűen mezőgazdasági tevé­kenységet folytató, valamint ál­lattartással foglalkozó gazdákat részesítené előnyben a bérbe­adás lefolytatásánál. Fontos tud­ni, hogy a jelenlegi bérlőknek mezei leltár nélkül át kell majd adniuk a területüket, az új föld- használóknak. Éppen ezért nem tanácsos a területet ősszel elvet­ni, mert ennek a költségét már senki nem fizeti ki a régi föld­irány, hiszen szaktudás, szak- hatósági engedélyek (trágyalé- tároló, szakszerű istállók, táp tárolók...) szükségesek ahhoz, hogy valaki belevágjon ebbe a szakmába. Arról nem is beszél­ve, sem a sertéssel, sem a ba­romfitartással nem érdemes foglalkozni, hiszen ráfizetéses. Azért vállaljon fel 50 hektárnyi állami föld művelését a sajátja mellé az ember, hogy elvigye a levételét az állattartás? - tette fel a kérdést Csike György. használónak, viszont a területet felszántva kell illő módon átad­ni - mondta Varga János. Korlátoznák a bérelhető föld mennyiségét is, ezért a most ter­vezett, új kiírásoknál egy-egy pá­lyázati földegység nem halad­hatja meg a 300 hektárt (6 ezer aranykoronát), de ennél kisebb meghirdetett területek is lehet­nek, hogy a preferált termelői kör meglévő birtokát kiegészít­hesse, vagy új gazdaságot indít­hasson. Az NFA nem zárja ki pél­dául a földhöz jutásból azt a ter­melőt, akinek pénzügyi lehető­ségei csak 50 hektár új terület megszerzését engedi meg száz­hektáros birtoka mellé. A szer­vezet a tavasszal kötött, ideigle­nes megbízási szerződésekben a 900-1000 forintos eddigi aranykoronánként! díjakat 25- 30 százalékkal, 1250 forintra emelte, és várhatóan ez utóbbi lesz az induló ár a közeljövőbeli pályázatokon is. A pályázatokat a felhívás ki­függesztésétől számított 45. na­pig kell benyújtani a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet me­gyei területi irodájához, Szek- szárd, Széchenyi utca 54-58. II. emelet. Telefonszámuk: 74-408- 963. Itt lehet átvenni a pályáza­ti csomagokat is, ennek ára 40 ezer forint. Támogatás jár az agrárágazati érdekvédőknek Hasznosak az agrárágazati szak­mai érdekeket képviselő szerve­zetek, egyesületek - állapította meg a Vidékfejlesztési Miniszté­rium, ezért támogatandó a mű­ködésük. A cél érdekében pályá­zatot írtak ki. Költségvetési tá­mogatás igényelhető a szervezet, alapszabály szerinti alábbi mű­ködési költségeihez, az irodák, egyesületi helyiségek fenntartá­si, működési, a tagsággal való kapcsolattartás költségeihez. A személyi feltételek biztosításá­hoz, nemzetközi szervezeti tag­díj forintfedezetéhez, közgyűlé­sek és más egyesületi összejöve­telek rendezési költségeihez. Weboldal létrehozásához, fenn­tartásához, ágazati szakmai is­meretterjesztő előadások, konfe­renciák, rendezvények költsége­ihez, ismeretterjesztő kiadványok készítésének költségeihez. A pályázattal meghirdetett támogatásra 45 millió forint használható fel. Az egy pályázat­tal elnyerhető vissza nem téríten­dő támogatás összege 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjed­het. A pályázattal elnyerhető tá­mogatás mértéke az összes el­számolható költség 100 százalé­ka. A pályázat benyújtásának határideje: 2011. december 5. Bő­vebb információ a Magyar Ag­rárkamara honlapján található. Reformtervezet a versenyképesség fenntarthatóságára Újfajta partnerséget indítványoz az Európai Bizottság az EU és mezőgazdasági termelői között az élelmezésbiztonság, a fenn­tartható erőforrás-felhasználás és a növekedés kihívásainak megválaszolására. A 2013 utáni időszakra szóló reformtervezet célja, hogy minden térségben növelje a mezőgazdaság ver­senyképességét, fenntarthatósá­gát és helyi kötődését. Kritikus évtizedek következ­nek, melyek alatt meg kell vetni egy erős, az éghajlatváltozással és a nemzetközi versennyel szembe­nézni képes, egyúttal a polgárok elvárásait is teljesítő mezőgazda­ság alapjait A Közös Agrárpoliti­kától függ élelmiszer-ellátásunk, rajta áll területeink több mint fe­lének jövője - nyilatkozta Dacian Ciolo§ mezőgazdasági és vidékfej­lesztési biztos. ■ M. I. Állatot csak az tartson, aki ért hozzá PROMÓCIÓ Aki termőföldet használ, annak azt be kell jelentenie fontos Nemcsak a földhasználatot kell jeleznie a földhasználónak, hanem a használatban bekövetkezett változásokat is Aki termőföldet használ, s annak területe a földrészletek számától függetlenül az 1 hektárt megha­ladja, az köteles a használatot an­nak megkezdésétől számított 30 napon belül a földhivatalhoz - nyilvántartásba vétel céljából - be­jelenteni - hívja fel a figyelmet Varga János, a Tolna Megyei Ag­rárkamara tanácsadója. Fontos, hogy nemcsak a termőföld hasz­nálatát kell bejelenteni, hanem a földhasználó a használatban be­következett változásokat is köteles 30 napon belül a földhivatalnak jelezni. A bejelentési kötelezettség nem terjed ki az olyan földhaszná­latra, amely a - földrészletek szá­mától függetlenül - nem haladja meg az 1 hektárt vagy erdőműve­lési ágban nyilvántartott földrész­leten áll fenn. A bejelentést for­manyomtatványon, úgynevezett bejelentési adatlapon kell meg­tenni. A bejelentési adatlap adat- tartalmát kormányrendelet hatá­rozza meg, az adatlapot a földmű­velésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter rendszeresíti. AZ ADATLAPHOZ, ILLETVE A SZERZŐDÉSHEZ CSATOLNI KELL:- a keletkezést tanúsító 30 nap­nál nem régebbi cégkivonatot,- az eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpél­dányt. Ha a szervezet ezen iratok vala­melyikét a földhivatalhoz már ko­rábbi ügyben benyújtotta, az újabb Varga János agrárkamarai tanácsadó bejelentés során elegendő - az ik­tatószámra való hivatkozással - a korábbi benyújtásra és arra utal­nia, hogy a földhivatalnál lévő ira­tokban szereplő adatok a bejelen­tés időpontjáig nem változtak meg. Az eljárásért a földhasználó­nak igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díj mértékét a földhasználattal érintett földrész­letek száma határozza meg, 19 földrészletig 6000 forint, 20 vagy annál több földrészletnél 12 000 forint. A földhasználati nyilván­tartási eljárásban igénybe vehe­tő valamennyi jogorvoslatért 10 000 forintot kell fizetni. Mentes az eljárás az igazgatá­si szolgáltatási díjfizetési kötele­zettség alól, ha a kérelem kizáró­lag áz érintett földrészlet ingat­lan-nyilvántartási adatai meg­változásának a földhasználati nyilvántartásba történő bejegy­zésére vonatkozik. A bejelentést elmulasztó föld- használót a földhivatal bírsággal sújtja, ennek mértéke a termő­föld ingatlannyilvántartás sze­rinti AK értékének ezerszerese. KI IS AZ A FÖLDHASZNÁLÓ? Földhasználónak az a magán- személy, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minősül, aki/amely érvényes földhaszná­lati jogcím, illetve tulajdonjog, ha­szonélvezeti jog, vagyonkezelői jog alapján termőföldet használ. r « i

Next

/
Thumbnails
Contents