Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-10 / 263. szám

* M 2 Liszt szimfonikus költeményeiről mesélt dunaföldvár A Népszerű tudományok előadás-sorozat első állomása, egyben a Liszt­év dunafóldvári programjá­nak egyik eleme volt az az előadás, amelyet Földes Imre zenetörténész, zenepedagó­gus, szakíró tartott. Liszt szimfonikus költeményeiről beszélt a közönségnek. A Liszt-év keretében a város­ban már volt egy kórustalál­kozó, később pedig Teleki Gergő zongoraestet tartanak. A Népszerű tudományok so­rozat dr. Zacher Gábor toxikológus előadásával foly­tatódik két hét múlva, (vt) A legidősebb lakókat külön köszöntötték MAGYARKESZI Az Óvodások, az általános iskolások és a népdalkor is fellépett az idő­sek napi rendezvényen. A művházban tartott program­ra a 65 év felettiek voltak hivatalosak, a meghívást kö­zel százan fogadták el. Kü­lön köszöntötték a legidő­sebb férfit és nőt is. A 94 éves Fenyősi Józsefné és a 90 esztendős Kovács Lajos ajándékot is kapott az ön- kormányzat jóvoltából. A fi­nom ebédre azonban min­denkit meginvitáltak, (má) Őszbúcsúztató vigasságot tartanak a vármúzeumban SIMONTORNYA Gazdag prog­ramokkal búcsúztatják az őszt a városban. Szombaton délután fél háromkor a Simontornyai Hagyomány- őrző Egyesület harci bemu­tatójával kezdődik a vigas­ság. Négy órától felelevení­tik a Márton-napi hagyomá­nyokat, népi gyermekjátéko­kat. Látványosnak ígérkezik este hatkor a Lelkes-Cserfes gitárcsapat közreműködésé­vel megrendezett, zenés őszbúcsúztató műsor utáni lámpás felvonulás a várban és környékén, (vl) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Paks ügy­nökségvezetőjét: Kovács Gábor, 20/621-6778, koveksz@gmail.com Továbbiak a TEOLhu hírportálon HIRDETÉS deszka - palló- fűrészelt oszlop- szőlőkaró- szélezetlen kerítéselem BÉRFŰRÉSZELÉS RÖVID HATÁRIDŐVEL Nagydorog, Vasút u. 22. TeL/fax: 75/332-083 Mobil: 30/9473449 , ’».• V *210581* KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Szobát kap a lőrinci mesélő emlékek Három irodalmi nagyság is kötődik Sárszentlőrinchez Demény Károly és Kovácsné Májlinger Ágnes, az emlékszoba leendő vezetője beszélget az épület előtt Lázár Ervin-emlékszobát alakít ki az önkormányzat a Petőfi-emlékház szom­szédságában. A költségek előteremtésében a Nemze­ti Kulturális Alap, a szak­mai munkában a Petőfi Irodalmi Múzeum segít. Vida Tünde sárszentlőrinc Három irodal­mi nagyság is kötődik Sárszent­lőrinchez. Petőfi Sándor, Illyés Gyula és Lázár Ervin. A telepü­lés azon igyekszik, hogy az iro­dalmi örökséget lehetőségeihez mérten ápolja és őrizze.- Sárszentlőrinc abban a ke­gyelmi állapotban van, hogy elég gazdag irodalmi hagyományok­kal rendelkezik. Kötelességünk­nek érzem, hogy a kulturális örökségünkkel jól sáfárkodjunk, ennek az ellenkezője bűn lenne - húzta alá Demény Károly pol­gármester. - Nehéz követni, hogy pontosan hány évet, de a legtöbbet Sárszentlőrincen ta­nult általános iskolás korában Lázár Ervin, aki egyébként sok helyre járt iskolába. Szüleivel a a közigazgatásilag Lőrinchez tar- | tozó Alsórácegresen éltek, ahol a apja, Lázár István intéző volt. Az £ író - aki a falu díszpolgára - | gyakran visszajárt, látogatta ba- I rátáit - mesélte a faluvezető. ■ Sárszentlőrinc sokat tett, hogy méltó módon őrizze emlékét. Mint elmondta, megválasztása, azaz 2006 októbere után szinte azonnal megkereste, mert sze­rette volna szorosabbra fűzni a kapcsolatot az íróval, és bekap­csolni őt a falu életébe. De erre már nem maradt idő: az akkor már nagybeteg írótól nem érke­zett válasz, s Lázár Ervin 2006 decemberében meghalt. Sár­szentlőrinc azóta sokat tett azért, hogy méltó módon őrizze emlé­két, hagyatékát. Az előzőleg bezárt könyvtárat 2007-ben újranyitották, és Lázár Ervinről nevezték el. Még abban az évben létrehoztak egy baráti kört, amelynek azóta már több mint 150 tagja van. Köztük írók, költők, így Jókai Anna, Csoóri Sándor, Mózer Zoltán, Sebő Fe­renc, Komáromi Gabriella. A Nagyszederfa szinte zarándok­helylett - sorolta Demény Károly. Minden évben megemlékeznek az író születésnapjáról. A követ­kező terv egy emlékhely létre­hozása, ahol személyes tárgyai­nak bemutatása mellett mesevi­lágát is szeretnék felidézni. A szakmai segítséget az emlék­szoba - illetve szobák, merthogy varázslatos és izgalmas lesz - jellemezte Demény Károly a le­endő kiállítóhelyet A homlok­zaton és a kerítésen az író me­séinek figurái jelennek meg, a kertben varázsos mesefája, a Nagy Zuárd. A pályázati érté­kelés szerint az emlékszoba forgatókönyve ötletes, „a ren­delkezésre álló három tér sze­rénynek mondható alapterü­letéhez igazova egyszerű célé kát kíván megvalósítani: vala­kettő lesz - kialakításához a Pető­fi Irodalmi Múzeum adja, amely- lyel már a Petőfi-emlékház kiala­kításánál is szorosan együttműkö­dött az önkormányzat. A Nemzeti Kulturális Alaptól pedig négymil­lió forinttal támogatja a Lázár Er­vin személyének és életművének szentelt emlékszoba kialakítását miképp érzékeltetni Lázár Er­vin szeretette méltó személyi­ségét, megbecsültségét, illetve meseírói munkásságának ere detiségét. A tervek szerint lesz egy Meseterem és egy Csendes szoba, előbbi mesehallgatás, mesejátszás és bábozás szinte re lesz, utóbbi az írói műhelyt idézi. A forgatókönyv szerepet szán az udvarnak is, mely szabadtéri programok színtere lesz.- Az özvegy, látva az őszinte igyekezetét, ahogyan férje emlé­két a nagyságához méltóan sze­retnénk őrizni, megbarátkozott velünk - fogalmazott a polgár- mester. Hozzáfűzte, hogy Vathy Zsuzsa szándéknyilatkozatot adott a pályázathoz, miszerint személyes tárgyakat bocsát ren­delkezésre az emlékhely kialakí­tásához. A kiállítás a Petőfi-em­lékház szomszédságában a kéz­művesházban lesz, amelyen már az önkormányzat ezt meg­előzően is végzett állagmegóvá­si és felújítási munkákat. A pá­lyázati pénzt saját forrással és saját munkával kiegészítve to­vább korszerűsítik az épületet, ahol a tervek szerint 2012 máju­sában, az író születésnapján ren­dezendő Lázár Ervin-napokon megnyitják az emlékszobát. Demény Károly polgármester Schmitt Pál köztársasági elnököt készül felkérni arra, hogy meg­nyissa az emlékhelyet. Összegyűjtik a helyi szellemi közkincseket és nemzeti értékeket PAKS TÉRSÉGE A mozgalmas, programokban gazdag nyári és őszi időszak tapasztalatainak ér­tékelésével kezdte Pakson tartott ülését a Közkincs Kerekasztal tagsága. Bodó Katalin kistérségi kulturális referens elmondta, hogy ez az informális szakmai ba­ráti kör segítséget jelent azoknak, akik a kulturális területen dolgoz­nak. Nyár óta már egy egyesület, a Tolnatáji Közkincs Egyesület is segít a megfelelő szervezeti hát­tér biztosításában és az anyagi források előteremtésében. A találkozón a jövő évi feladato­kat is számba vették. A legfonto­sabb egy Közkincs értéktár elké­szítése. - Szeretnénk, ha össze­hangoltan elindulna az a munka, ami a helyben fellelhető tárgyi, szellemi, természeti kincseket mérné fel és azokat a hungari- kumokat, amelyeket felterjeszthe­tünk a hivatalos cím elnyerésére - vázolta Bodó Katalin. Magyaror­szág csatlakozott az UNESCO ál­tal 2003-ban elfogadott egyez­ményhez, amelynek célja a szelle­mi közkincsek, helyi nemzeti ér­tékek ápolása. Első lépésként helyben megkeresik azokat a fe­ledés felé haladó értékeket, ame­lyek, ha most nem gyűjtik össze, elvesznek. Ezekből egy adatbázist szeretnének létrehozni. ■ V. T. Jövőre kezdődhet a vízminőséget javító program kajdacs Uniós támogatással sze­retné megvalósítani az ivóvíz mi­nőségét javító programját az ön- kormányzat. A kétfordulós pályá­zat első szakasza lassan lezárul, a szükséges dokumentáció janu­árra elkészül. Boda János polgár- mester számításai szerint, ameny- nyiben pozitív elbírálásban ré­szesülnek, és minden zökkenő- mentesen megy, jövő év második felében kezdődhet a munka. A beruházás költsége meghaladja a 200 millió forintot, amelynek 85 százalékát teheti ki az uniós tá­mogatás. A projekt keretében részleges vezetékcserére, a gép­ház bővítésére, gáztalanító és ar­zénmentesítő berendezés felsze­relésére, valamint víztorony épí­tésére is sor kerül - mondta a te­lepülésvezető. ■ T. V. Varázslatos és izgalmas kiállítóhely lesz Nagy lépést tettek közösen a jó megoldás felé üzemeltető A hivatal tárgyalóasztalhoz ültette az érintetteket a paks-csámpai bekötőút ügyében PAKS Egyeztető tárgyalásra hív­ta tegnap a Tolna Megyei Kor­mányhivatal a paks-csámpai be­kötőút üzemeltetésében érintett feleket. A tárgyaláson a megyei kormányhivatal illetékes vezető­in kívül a Nemzeti Infrastruktú­ra Zrt., Paks Város Önkormány­zata, az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt., valamint a Porr AG Magyarországi Fiókte­lepének képviselői vettek részt. Mint arról korábban már több­ször írtunk, az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd szaka­szához kapcsolódó útszakasz forgalombahelyezési engedélyét a másodfokon eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság üzemeltető hiányában nem adta meg. Mivel továbbra sincs üzemeltetője, így azt szeptember elején lezárták. Eredetileg az építőt, azaz az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.-t jelölték ki üzemeltetőnek, ám az a paksi önkormányzatra akarta áthárítani a feladatot. Mi­után az ezt nem vállalta, patt­helyzet alakult ki. A kormányhivatal - amint azt lapunkhoz tegnap eljuttatott közleményükben írták - annak érdekében kezdeményezett egyeztetést, hogy a bekötőutat mielőbb rendeltetésszerűen használni lehessen. A törekvé­sek ellenére, erre egyelőre még nem kerülhet sor, de Baumann Péter, a kormányhivatal Közle­kedési Felügyelőségének igazga­Baumann Péter tója abban bízik, hogy még idén birtokba vehetik ezt az utat a közlekedők. A hivatalnak, mint eljáró ható­ságnak ebben nincs döntési joga - hangsúlyozta. Miként elmond­ta azt is, hogy hasznosnak ítéli a találkozót, mert sikerült néhány lehetőséget kizárni. Eszerint sem az engedélyes koncessziós társaság, sem a helyi önkor­mányzat nem lehet az út kezelő­je, mert a paks-csámpai bekötő­út jelenleg se nem országos köz­út, se nem helyi közút. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. sem lehet kezelő, mert a jogszabályok azt is kizárják. Két megoldási lehetőség kínál­kozik. Az egyik az, hogy az építő Mó Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. a lehető legrövidebb idő alatt visszaadja a Magyar Államnak, amely átadja a tulajdonjogot és ezzel a kezelői feladatokat a pak­si önkormányzatnak, az utat pe­dig helyi közúttá nyilvánítják. Ez azonban a kormányhivatal állás­pontja szerint hosszadalmas, el­húzódó eljárás lenne. A másik, ennél reálisabbnak ítélt lehető­ség az, hogy magánúttá nyilvá­nítják, és a tulajdonos, a Magyar Állam kijelöli az útkezelőt A kor­mányhivatal minderről haladék­talanul tájékoztatást nyújt a Nem­zeti Fejlesztési Minisztériumnak, hogy mielőbb megszülessen az erre vonatkozó döntés - húzta alá Baumann Péter. ■ Vida T. K « * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents