Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-08 / 261. szám
2011. NOVEMBER 8., KEDD 7 Orbán kérése: búcsú az evától vita A miniszterelnök megszüntetné az evát, a Fidesz-frakció felpuhítaná az ötletet GAZDASÁG A kormánnyal szemben. Lázár János frakcióvezető és Rogán Antal jelentette be a frakcióülésen elhangzottakat Hiába jelentette be Lázár János, hogy miniszterelnöki kérésre eltörölnék az egyszerűsített vállalkozói adót, a kormánypárti képvi- seló'k közül többen is változtatnának a mostani terveken. Végső döntés két hét múlva jöhet, sok cég azonban már most pesszimista. Sztojcsev Iván-Rovó Attila A Fidesz-frakció meg fogja szavazni az egyszerűsített vállalkozói adó eltörlését, bár a megszüntetés nekik sem tetszik - a képviselőcsoport hivatalos nyilatkozatai és a parlamenti folyosói pletykák alapján legalábbis így állt az eva helyzete hétfőn. A jövő évi adótörvények módosító javaslatainak vitájára a tegnapi, éjszakába nyúló ülésnap végén került csak sor, de a délelőtti Fidesz- frakcióülés után már nyilvános volt a kormánypárt álláspontja. Egyértelműnek azonban' csak a legnagyobb jóindulattal lehetett volna nevezni. Lázár János frakcióvezető, aki alig egy hete még azt nyilatkozta, hogy nem szeretné, ha eltörölnék az evát, tegnap délelőtt már arról beszélt, hogy a képviselőcsoport „tudomásul veszi” Orbán Viktor tervét az egyszerűsített adó megszüntetéséről. A kiszivárgó hírek arról szóltak, hogy a miniszterelnök háromnegyed órán át magyarázta a fideszeseknek, miért van szükség az eva eltörlésére, végső érvként pedig annyi hangzott el, hogy az ország nincs olyan gazdasági helyzetben, amelyben más lehetőség volna. Mégis elképzelhető, hogy Orbán eredeti terve felpuhul. Lázár A 2003-as bevezetésekor az eva azonnal várakozásokat felülmúló adóbevételt hozott az államháztartásnak. Akkor egész évre számított a szaktárca 16 milliárdos bevételre, ehhez képest az első hat hónapban 20 milliárd, egész évben pedig 31 milliárd forint érkezett a kasz- szába. Mindez összesen 60 ezer, erre az adózási formára áttért vállalkozástól Egy évvel később már mintegy 80 ezren például már rögtön a frakcióülés után felvetette, hogy jövőre még maradhatna az eva, csupán magasabb kulccsal, és 2013-tól vezetnék ki. Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke pedig egy olyan ötlettel állt elő, amely szerint akkor lehetne mód kivezetni az evát, ha az szja keretein belül lehetőség nyílna az átalányadózás bővítésére. Hogy ml valósul meg a kormánypárt adóterveiből, két héten „eváztak”, majd ez a szám két. év alatt több mint százezerig kúszott fel majd a 2006-os 108 ezres csúcs után lassan csökkenni kezdett, vissza a jelenlegi körülbelül 100. ezerre. Érdekesség, hogy eleinte az egyéni vállalkozók voltak enyhe többség ben, mára ez megfordult, 60 százalékban a társas vállalkozások, cégek adóznak így. És míg az összlétszám hullámzott, a bevétel évről évre nőtt: a százbelül derülhet ki. A kormány el- vüeg csütörtökön dönt, mely módosítókat támogatja, jövő hétfőn pedig szavazhatnak a képviselők a törvénytervezet átírásáról. Ezek után egy héttel, november 21-én jöhet el a parlamenti végszavazás - és nem okozna nagy meglepetést, ha közvetlenül a zárószavazás előtt még benyújtanának néhány, akár a szöveget alapjaiban is átíró javaslatot. A legtöbb cég addig is pesszimilliárdos határt 2006-ban lépte ál 2010-ben pedig már 181 milliárd forint folyt be ilyen formában a cégektől. Ez azt jelenti, hogy átlagosan nagyjából 2 millió forint adót fízel vagyis hatmilliós bevétele van egy evás cégnek. Az adózási formát évi 25 milliós bevételig választhatja egy vállalkozás, az áfás bevételnek jelenleg a 30 százalékát kell így leadóznia - eredetileg 15 milliós határról és 15 mistán fogadja az eva-elkép- zeléseket A legáltalánosabb kritika, hogy a vállalatok és az állam számára is egyszerű, jó tervezhetőséget biztosító adónem helyett jönne más, bonyolultabb. A kivezetés támogatói azzal érvelnek, hogy az eva a szürkegazdaság felé terelhetett több céget Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: az állam 50 milliárd forint többletbevételhez juthat, ha megszüntetik az evát. százalékról indult a kulcs, 2005-ben emelték meg a határt, 2006-ban a kulcsot 25-re, tavaly pedig a mai értékre -, plusz a helyi iparűzési adó felét Budapesten ez így összesen 30+1 százalékot jelent Ha az adóbevételből kalkulálunk, akkor eszerint nagyságrendileg 600 milliárdos bruttó bevétellel dolgoznak az evás cégek. Ez 25 százalékos áfakulccsal nettó 480 milliárd forint, ez „norJobb mint a semmi, rosszabb, mint az eva A ROGÁN ANTAL által említett átalányadózás lényege, hogy az egyéni vállalkozó meghatározott esetekben a nettó bevételének meghatározott hányada, főszabály szerint 60 százaléka után kell csak személyi jövedelemadót fizetnie. ha például 10 milliós nettó bevétele van, akkor az adója a következőképp áll össze: 6 millió forint szorozva az adóalapkiegészítésnek nevezett 1,27-es kulccsal, majd ennek a 16 százalék a személyi jövedelem- adó. Ez 1 219 000forint Az iparűzési adót, a járulékokat és az áfát is meg kell fizetni mái” módon adózva 48 milliárdos társaságiaddbevételhez és 120 milliárdos áfához, összesen 168 milliárdhoz juttatná az államot Jövőre, 27 százalékos áfával az áfa 130 milliárd lenne. Ez persze csak tankönyvi modell, a valóságban a költségek elszámolásától kezdve az áfakör és -kulcsok eltérésein át a különböző adóalapesökken- tő tételekig sok mindenen múlik az állami bevétel. Kamatplafon és a Munka Törvénykönyve a T. Ház előtt nincs vége a háromoldalú egyeztetéseknek az új Munka Törvénykönyve készítésekor, még ha nem is arról van szó, hogy a kormány pogácsázik a munkaadókkal és a munkavállalókkal - mondta az Országgyűlésben Czomba Sándor államtitkár. Szintén egy interpellációra adott válaszában arról beszélt: a javaslatban egy pont sincs, amely ne volna érvényben valamelyik európai országban. A hétfői ülés első óráinak gazdasági témái közt volt a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata is. Halász János államtitkár fejtette ki, hogy a rokkantak vizsgálatának módszerét később dolgoznák ki. Ezt arra mondta válaszként, hogy az MSZP-s Tóth Csaba kiszámolta: összesen 144 évhyi munkaórába kerülne mindenkit felülvizsgálni. ■ Magánszemélyek közti hitelezéskor a kamatmaximum 30 százalék. Az esti szavazások közt döntöttek a THM-plafon bevezetéséről. Magánszemélyek közti hitelezéskor a kamat nem lehet magasabb, mint 30 százalék. Ez alól kivétel a hitelkártya és az áruhitel, ezeknél 45 százalék lesz a maximum. Mindkét szám annyival változhat később, amennyivel a jegybank módosítja az alapkamatot. A fontosabb szavazások közt volt a megyék adósságának átvállalása is, ehhez tucatnyi fideszes módosítót nyújtottak be. Köztük például a megyéknél hagynák azokat a vagyonelemeket, amelyekből az idei költségvetésükben még pénzt remélnek. Az ön- kormányzati bizottság pedig azt javasolta, hogy az új megyei intézményfenntartó központoknak ne legyen kötelező az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv minősítést megadni. Ma a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetése, a filmtörvény, a bírósági és az ügyészségi reform vitája jön. A hét legfontosabb gazdasági témája azonban a szerdai ülésnapé lesz: ekkor kezdik el tárgyalni a Munka Törvénykönyvét. A javaslat szerint maradna a védett kor intézménye, és a 20 napos alapszabadság. Ellenben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehetne kikötni a munkaszerződésekben. ■ Sz. I. Kalkulációk evával és társasági adóval, 10 ezer egység nettó bevételre vetítve" Költséghányad (százalék) 30 Adózás után jövedelem Eva 5080 4958 Mi 2540 mm\ 3446 A költségvetés bevétele* * * 3810 3932 3810 3675 3810 3418 3810 2904 *27 SZÁZALÉKOS ÁFÁVAL FORRÁS: IDEA INTÉZET ELEMZÉSE Az eva nyolc éve számokban - százezer egyéni és társas vállalkozó, évi 180 milliárdnyi adó a költségvetésnek Kétpilléres kockázatkezelés lesz januártól az agráriumban mezőgazdaság Nagyobb szerep a magánbiztosítóknak a kárenyhítésben - Búzára, repcére 65 százalék díjtámogatás szántó esetén hektáronként 1 zetni. Az egyik legfontosabb vál- ezer forintot, zöldség és ültetvény tozás, hogy az új rendszerben na- esetén 3 ezer forintot kellene fi- gyobb szerepet kapnának a maAz öngondoskodásra és a szélesebb körű kockázatvállalásra helyezné a hangsúlyt az új, kétpilléres rendszer, amely révén kezelni lehetne az agráriumot ért időjárási és egyéb károkat. Az állami pillérbe kötelező lesz belépni, és lesz biztosítási díjtámogatás is. Az elmúlt másfél évben kiderült, hogy a jelenlegi kárenyhítési rendszeren belül nem lehet megnyugtatóan rendezni az agráriumban felmerült veszteségeket „Azt nem lehet várni, hogy az állam mindig a zsebébe nyúl, az a zseb most éppen elég üres” - jelentette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára tegnap a sajtótájékoztatón. A kormány által elfogadott mező- gazdasági kockázatkezelési törvénytervezet szerdán kerül a parlament elé: ha elfogadják, január 1-től életbe léphet Ennek értelmében új szereplőket vonnának be a kockázatközösségbe. A felvásárlók például vis maior károk esetén nem kötelezhetnék a termelőket fedezeti vásárlásra, a földet bérbeadó pedig nem követelhetné a teljes bérleti díjat Az új rendszer kétpilléres lenne. Az első pillér nagyban hasonlítana a most meglévő szisztémára, ebben 10 hektár szántó, 5 hektár zöldség és 1 hektárnyi ültetvény felett már minden gazdának kötelező lenne részt vennie. Itt Aszály ellen is „A BIZTOSÍTÓK ÜDVÖZLIK, hogy az új koncepcióban megjelenik az öngondoskodás fogalma, és új típusú kockázatok ellen is véd majd a rendszer, mint például az aszály, homokverés ” - nyilatkozta Gilyén Ágnes. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kommunikációs főosztályvezetője hozzátette: „növekedhet továbbá a biztosítási szerepvállalás, ami minden érintett számára kívánatos. ” Nem tartják nyilván A PIACI ALAPÚ biztosítás a rne- zőgazdaságban nem új felvetés, de elterjedni a kisebb termelők körében nem tudott A biztosítás kötéséhez a gazdáknak igazolniuk kellene pontos terméseredményeiket, ez alapján lehetne ugyanis megalapozott kockázat- elemzést végezni „A hazai őstermelők jelentős része ennek igazolására azonban nem képes” - nyilatkozott korábban Raskó György agrárközgazdász. Kezelni kell az időjárási károkat gánbiztosítók. A második pillérben biztosítási díjtámogatást nyújtanának a piaci alapon működő biztosítókkal történő szerződéskötéshez. Ennek első csoportjába tartoznának az olyan növények, mint a búza, az árpa, a tritikálé, a repce, a rozs és egyéb elterjedt növények. Ezek esetében 65 százalékos mértékű lenne az állami díjtámogatás. A második csoportba a többi növény tartozna, itt csak jégre, téli fagyra és viharkárra szóló szerződések díját támogatná az állam, évente meghatározott százalékban. A díjtámogatás évente 2,6-2,7 milliárd forintba kerülne, 7 5 százalékát EU-s forrásokból fedeznék. ■ Braunmüller L r )
