Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)

2011-10-05 / 233. szám

Közel 100 000 forintos nyeremény! KVÍZ MIT TALÁLT A PHOENIX ŰR­SZONDA A MARS FELSZÍNÉN? A) Zöld fejű, nyolcszemű marslakókat B) Kopár, kietlen, sziklás­köves sivatagot C) Érintetlen, pálmafás tengerpartokat Válaszolj a kérdésünkre és nyerd mega 100 állomás, 100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 000 Ft értékű Sodexo vá­sárlási utalványt MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény- szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 különböző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-MKft. Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó társaságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, részemre előfizetési akcióról, promóeiókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.” A játék szervezője az Axel Springer Ma­gyarország Kft. \ játék időtartama: 2011. szep­tember. 19.-2011. október 8. A nyereményszel­vények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegy­zőjelenlétében, a Szervező székhelyén (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson min­den határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül 6 db különböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megta­lálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon, kérdés esetén kér­jük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06/40-510- 510-es telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon érte­sítjük. A nyereményadót a Kiadó fizeti. A sze­mélyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelé­se a személyes adatok védelméről és a közérde­kű adatok nyüvánosságáról szóló 1992. évi LXII1. törvény és a kutatás és a közvetlen üzlet- szerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok ke­zeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bár­mikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, vala­mint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlé­sét az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer Budapest Kiadói Kft., 1122 Budapest, Városmajor u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli sze­mély esetén az adattároláshoz a gondviselő hoz­zájárulása szükséges. £ U1 § O 2 0 1 i '7s oo N Cl E CT cd OÖ D“ CD □ 8 ül' sr cn N td o* ns us 'S OS. O ~ □ A legkönnyebb munkahely világűr A Nemzetközi Űrállomásról a Földet kutatják az űrhajósok Száz méter hosszú lesz, ha elkészül a Nemzetközi Űrállomás, amely már ma is az űrhajósok munkahe­lye. Ők onnan a Földet kémlelik, közben pedig űrszondák pásztázzák Naprendszerünket és a távoli égitesteket. A sikeres űrrepüléseket követő­en olyan űrállomásokat hoztak létre, ahol az űrhajósok és kuta­tók már hosszabb időt eltölthet­nek. Ezeket a nagyméretű űrott­honokat részegységenként jut­tatják fel, és az űrben szerelik össze. Alacsony Föld körüli pá­lyán, körülbelül 350-400 kilomé­teres magasságban keringenek, és nincs önálló meghajtóegysé­gük, csupán kisebb iránymódo­sításokat lehet végrehajtani ve­lük. A fedélzeten többek között biológiai és csillagászati kutatá­sok folynak. Az első űrállomást a Szovjet­unió állította pályára 1971-ben. A Szaljut-program keretében fel­juttatott hét objektum döntően katonai feladatokat látott el, az első modern, modulokból álló űrállomás, a Mir (jelentése: bé­ke) viszont már tudományos ku­tatásokra is alkalmas volt. Ez volt az első laboratórium a világ­űrben. Mai utódja, a Nemzetkö­zi Űrállomás moduljai révén bő­víthető és több dokkolóegység­gel rendelkezik. A Nemzetközi Űrállomás mint­egy másfél óra alatt tesz meg egy kört a Föld körül. Karbantar­tásáról és az ellátmány oda- szál 1 ításáról elsősorban az amerikai és az orosz űrha­jók gondoskodnak. Fedél­zetén állandóan legalább kéttagú személyzet tartózko­dik, jelenleg összesen három fő befogadására alkalmas. Első mo­dulját 1998-ban indították el Baj- konurból, és azóta is folyamatos bővítés alatt áll. Az elképzelések szerint a kész űrállomás tömege több mint 400 tonna lesz, teljes hossza pedig meghaladja a 100 métert, fedélzetén hat fő dolgoz­hat majd. Az űrben nem egyszerű az élet. A súlytalanságban az asztro­nauták „ég és föld között” lebeg­nek. Mivel itt nincs lent és fent, az űrhajó padlóját és plafonját más színűre festve segítik az űr­hajósok tájékozódását. Nemcsak a hálózsákokat rögzítik, amikor nyugovóra térnek, de a WC-ben is gondosan leszíjazzák magu­kat, és ha véletlenül kiöntik a te­jet, jöhet a fogócska, hogy össze- gyűjtsék a lebegő golyócskákat. A megpróbáltatások dacára a re­korder szovjet űrhajós több mint egy évet, 440 napot töltött a Mir űrállomás fedélzetén. Űrruhában az űrhajósok ki­merészkedhetnek a világűrbe, és elvégezhetik a javítási, kar­bantartási munkákat a műhol­dakon, űrállomásokon. Elsőként a szovjet Alekszej Leonov tett űr­sétát -12 percet töltött a világűr­ben. A bekötött sétánál köldök- zsinór kapcsolja az asztronautát a járműhöz, a bekötetlennél oxi­génpalackot visz magával. A leg­nagyobb veszedelmet az űrsze­mét vagy a mikrometeorok je­lentik. A hatalmas sebesség mi­att egy parányi részecske is ko­moly baj forrása lehet: a szkafander kiszakadása azonna­li halálhoz vezet. A hatalmas távolságok miatt ember eddig még csak a hoz­zánk legközelebbi Holdra jutott el, de a szondák, a személyzet nélküli űreszközök már a teljes Naprendszert feltérképezték. A segítségükkel távoli égitesteket is tanulmányozhatunk. A szon­dák anyagmintát hoznak ma­gukkal a Földre, méréseket és kísérleteket végeznek, felvétele­ket készítenek. Felszerelésük kamerából, a légkört vizsgáló színképelemzőből és fényérzé­kelőből, hőmérsékletet megha­tározó infravörössugárzás-mé- rőből és a kőzeteket tanulmá­nyozó radarból áll. A kutatások legfontosabb célpontja a Mars, a Nap és a Hold. A Phoenix névre keresztelt szonda 2007-ben vá­gott neki a tíz hónapos útnak a Mars felé. A 2008. május 26-i szerencsés leszállást követően kis árkot ásott a marsi talajba, víz jelenlétére utaló nyomokat keresve. A NASA és az ESA kö­zös programjának keretében a Napot vizsgáló Ulysses harmad­szor repült el csillagunk pólu­sai felett, az amerikai STEREO szondapáros pedig két pontból nézve háromdimenziós fényké­pet készített róla. A Hold körül keringő Clementine valószínű­leg meteoritokból származó fa­gyott vizet fedezett fel az egyik póluson. Régóta izgatja az emberek fan­táziáját, hogy élnek-e a Marson Mars-lakók, hiszen ez a Földhöz leginkább hasonló bolygó. Az ál­modozásnak a Viking-1 és -2 szonda vetett véget: igazolták, hogy a Mars felszíne sivár és élettelen. ÍOO állomás, 100 kaland A Gulliver kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv- sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. Nem fogod elhinni! •§ A Galileo szonda légköri egysége a Jupiter hihetetlenül sűrű és vastag atmoszférájá­ba belépve csaknem egyórá­nyi adatot gyűjtött az „időjárásról", majd túlmelege­dett, és elolvadt a rendkívül forró légkörben. # é MESE A prücsök krajcárkája EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT, volt a világon egy kis prü­csök. Ez a kis prücsök mit gondolt, mit nem magában, elég az, hogy kiugrott a ke­mence háta mögül, s elin­dult világot látni. MENT, MENDEGÉLT a kis prü- csök, hegyeken-völgyeken átal, erdőkön-mezőkön ke­resztül, s egyszer csak meg áll, néz, néz, csodálkozik: va­lami fényeskét látott a földön.- Ugyan mi lehet az a fé­nyeske? - kérdezi magában. JOBBAN MEGNÉZI, fel ÍS VeSZÍ, tél-túl megvizsgálja, s nagyot kiált a kis prücsök:- Hiszen ez krajcárka! Az ám, csakugyan krajcárka volt. HEJ, URAM, TEREMTŐM, Örült a kis prücsök, de hogy örült. Tovább ugrált, szökdécselt nagy vígan, s folyton azt cirpegte:- Csak van, akinek van, csak van, akinek van! bezzeg hogy van, akinek van, s nincs, akinek nincs. Ez már aztán szent igazság, ugye, gyerekek? no, hanem a jókedve hamar búra fordult. Éppen jött az úton vele szemben egy obsi­tos katona. Ez meglátta a kis prücsöknél a fényes krajcárkát, s gondolta ma­gában: „Ugyan minek a prü- csöknek a pénz?” no, ebben szent igaza volt az obsitosnak! HIRTELEN LEHAJOLT a földre, nyakon csípte a kicsi prücs- köt, s elvette tőle a fényes krajcárkát. hej, de elszomorodott erre a kis prücsök! Nem is ment tovább, nagy bújában-bána- tában visszafordult, s meg sem állott hazáig. s AMINT MENT, mendegélt ha­zafelé, folyton azt ciripelte:- Csak így bánnak a sze­génnyel, csak így bánnak a szegénnyel! így bizony! (Magyar népmese) MM Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs! Badacsonyi rózsafán két szál vessző. Szőtték, fonták, összeroppantották. Rop, rop, rop! Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk, kispajtás! Ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le a földre! Mérleg vagyok, billegek, két kezembe súlyt teszek. Óra vagyok, ketyegek, óvodába sietek. Süti, süti pogácsát, apának, anyának. Tejbe-vajba apának, édes mézbe anyának, sárba-vízbe babának. Tapsi, kacsó, tapsi, ennivalót adj ki, ludaknak, récéknek, apró kiscsibéknek. Süssünk, süssünk pogácsát, ide veled, lisztes zsák! Hol a tojás, meg a vaj? Tejfelünk sincs, az a baj! A kemence meleg már, belévetjük ugye már?

Next

/
Thumbnails
Contents