Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-10-30 / 42. szám
2011. OKTÓBER 30., VASÁRNAP 7 gazdaság Szalay-Berzeviczy Attila közgazdászként kritizálta a jelenlegi magyar gazdaságpolitikát. A Budapesti Értéktőzsde volt elnökének írása nagy visszhangot kapott. NEM LÁTSZIK AZ ALAGÚT VÉGE INTERJÚ • Nincs ingyenkenyér: a fellendülésért, a jólétért nagy árat kell fizetnie Európának, s még nagyobbat a magyaroknak. Szalay- Berzeviczy Attila szerint a jelenlegi irány rossz, komoly reformok nélkül nincs esély a gazdaság beindítására. Árvay N. Tivadar- Meglepte a görög csődről és az eurózóna széteséséről írt cikkének visszhangja?- Természetesen. Főleg azért, mert a cikkem nem is az euróról szól, hanem egy a devizahitelek kötött árfolyamú végtörlesztéséről szóló kormánykritika. A „Nagy Bankrablás” című cikkemet gondolatébresztésnek szántam. Az eurókrízis kimenetelére egyébként több forgatókönyv is létezik, nem lehet elmenni a legrosszabb mellett sem szó nélkül. Miután kicsi, nyitott gazdaságunkat befolyásuk alatt tartják a nemzetközi események, a gazdaságpolitikának nem árt felkészülni erre az esetre is.- Az EU-vezetők mindenesetre úgy döntöttek, hogy az eurózóna stabüitását a bankok megerősítésével folytatják. Az eurózónatagok felismerték, hogy bankok nélkül nincs gazdasági fellendülés?- Szerdán az EU-csúcson hoztak néhány döntést, amivel Európa időt nyer, hogy szembenézzen az unió létét nem pusztán fenyegető, de egyenesen megkérdője- | lező problémák gyökerével. Mi- S után ennek a válságnak is a fő | fertőzési csatornája a bankrend- | szer, természetesen ott kell légin- 1 kább a védőgátakat erősíteni.- Az eurózóna szétesését gyorsítaná Görögország csődje. Az újabb mentőcsomag megmenti őket és az eurót?- Szeretném, ha sikerrel megoldódna ez a krízis, de egyelőre nem látom a megoldást körvonalazódni. Van ugyanis három fundamentális probléma, amivel eddig senki nem látszik foglalkozni. Az egyik az a gazdasági és életmódbeli különbség, ami miatt Európa északi és déli részét egy kosárba tenni egyszerűen utópia. A versenyképesebb, exportképesebb északiak egyre erősebbek, miközben a mediterrán térség leszakad. Észak és Dél egy valutaunióba kényszerítése egyirányú tőke- és munkaerő-áramlást eredményez, emiatt az EU aszimmetrikusan fejlődik. A másik lényeges probléma, hogy nincs közös pénzügyi kormányzás. Amíg a monetáris politika egyesített, hiszen egyetlen jegybank dönt az euróövezet árfolyam-, kamat- és inflációs politikájáról, addig a nemzetállamok saját hatáskörben döntenek a költségvetésükről. Ez azt jelenti, hogy egy- egy fegyelmezetlen állam a többi országot is bajba sodorhatja. A harmadik probléma pedig az, hogy nincs kidolgozva az euró- övezetből való kilépés folyamata.- A görög helyzet megoldhatatlan?- A görög csőd az adósság felének az elengedésével egyelőre kitolódott. De amíg az ország nem tudja megreformálni magát, valamint a növekedést és a verseny- képességét visszaállítani, addig az adósságtömeg növekedni fog. A kérdés az, hogy Görögország össze tudja-e szedni magát az euróövezeten belül vagy érdemes a kilépést megfontolnia.- Miért az adófizetőknek kell megoldaniuk a görögök miatt bajba jutó bankok problémáját?- A bankok problémája a köz problémája. Ha bedől egy cipőgyár, van ötszáz másik, senki nem veszi észre a hiányt. A bankolás viszont bizalmi kérdés. Az emberek azért tartják ott a pénzüket, hogy biztonságban tudják, na és persze kamatot kapjanak. Ezért tartom óriási felelőtlenségnek a bankrendszer ellen szítani a köz hangulatát, pláne, ha ezt azért teszik a politikusok, hogy a saját hibáikat palástolják. Mindannyiunk érdeke, hogy a Névjegy SZÜLETETT: 1972. május 6. Egyetemi szakközgazdász, bankszakember 2004-TŐL négy évig a Budapesti Értéktőzsde elnöke 2008-ban közéleti tevékenysébankszektor egészséges és biztonságos maradjon.- A magyar háztartások eladósodásáért felelnek a bankok?- Aki hitelt vesz fel, az túlnyújtózkodik a takaróján, és ez kockázattal jár. Devizahitelnél árfolyamkockázattal is számolni kell. A magyarok dönthettek, hogy forintban vagy devizában adósodnak el. Aki ezt devizában tette, arra fogadott, hogy a forint erősödni fog. Sokáig ez bejött, aztán fordult a kocka. Tetten érhetők olyan esetek, ahol a bank visszaélt a helyzetével és nem felelősen járt el. Éppen ezért némi szabályzás ráfér a bankrendszerre. De azt állítani, hogy a bankok tehetnek az eladósodottságról és a világot sakkban tartó válságról, felelőtlenség vagy ostobaság.- Az nem a bankok felelőssége, hogy rosszul mérték fel az ügyfeleik hitelképességét?- Nyilván van példa, ahol a bank felelőssége bizonyítható. De géért Sólyom László a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki. szívügye a sport, különösen a vívás és az öttusa, a Magyar Vívószövetség társelnöke általánosságban vizsgálva a kérdést azt mondhatom, hogy ha lett volna olyan bank, amelyik 240-es árfolyamra rendezkedett volna be a 140-es árfolyam idején, akkor az olyan fedezettséget kért volna, aminek hallatán az ügyfél átsétál a következő bankba. Ha egy birkanyáj a tilosban legeli a szomszéd füvét, az kinek a felelőssége? A birkáé vagy a bojtáré, aki elaludt? A mindenkori pénzügyi kormányzat és a törvényalkotók felelőssége olyan fiskális és monetáris politikát folytatni, amely biztosítja az árfolyam-stabilitást. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor a törvényhozók feladata a devizahitelezés visszafogása.- Nem tehetnek a bankok javaslatot, ha látják a veszélyt?- Mi, közgazdászok általában időben szoktuk jelezni a problémákat, a politikusaink viszont menetrendszerűen csak a becsapódás pillanatában vesznek minket komolyan.- A rögzített árfolyam miatt úgy tűnik, összezárt a bankszektor. Nehéz forintkölcsön- höz jutni, amellyel kiváltható a devizahitel, úgy látszik, a 180- as árfolyamon nem szeretnék visszakapni a pénzüket.- Mindig minden piaci szereplő megpróbál a változásokhoz úgy alkalmazkodni, hogy az minél kisebb kárt okozzon neki. Hogy melyik bank mit tesz a törvényadta kereteken belül ebben a helyzetben, az a saját stratégiájától és üzletpolitikájától függ. A híres fogolydilemma-elmélet miatt egyébként az össze- zárás nehezen képzelhető el az egymás ellen véres versenyt vívó bankok között.- Megrogyna a bankrendszer, ha az a pár száz vagy tízezer ember végtörlesztene?- Természetesen nem. Ahogy említette, a jogszabály végső tervezete szerint csak egy szűk, tehetős réteg tud majd a kedvezményes devizatörlesztés lehetőségével élni. És ez a lényeg. Mi az értelme a tehetősöket mások kárára megsegíteni? És miért hozzuk előnyösebb helyzetbe a végtörleszteni tudókat azokkal szemben, akik felelősen a forinthitel mellett döntöttek, vagy nem adósodtak el? Az ország iránti bizalom tovább csorbul, a devizahitelesek nagy tömege pedig még drágábban törleszthet majd. Ezzel az erővel akár olyan jogszabályt is készíthetett Volna a kormány, amely arra kötelezi a rózsadombiakat, hogy fogadjanak be lakásonként egy kilakoltatott devizahiteles családot. A kormány a válságkezelésre hivatkozva alkotmányos normákat és értékeket dobál ki az ablakon.- A bankrendszer gyengítése - a bankadó, a kötött árfolyam és végtörlesztés - hogyan hat a magyar gazdaságra?- A bank jövedelmezőségének gyengítése azt jelenti, hogy kevesebb pénz lesz hitelezésre. Ha szűkül a hitelezés, lassul a gazdaság, ami nem segít a munkanélküliségi mutatókon. De sajnos Magyarországon a helyzet ennél is rosszabb. Hiszen Nyugaton vagy Ázsiában egy vállalat hitel helyett a tőzsdén is pénzhez juthat, hitelezők helyett részvényeseket von be a történetbe. Ez az opció itthon szinte nem is létezik, miután a kormány nemcsak a bankrendszernek fordított hátat, de a magyar tőkepiacnak is. Például amikor a magán-nyugdíjpénztári rendszert államosította, akkor a Budapesti Értéktőzsde növekedési potenciáljának az utolsó szalmaszálát is elvágta.- Milyen gazdaságpolitika kellene, hogy a forint erősödjön?- A gazdasági szakemberek már unos-untalan elmondták az elmúlt két évtizedben, hogy átfogó szerkezeti reformok kellenek azokon a területeken, amelyeken a költségvetés évről évre elvérzik: egészségügy, nyugdíjrendszer, közigazgatás, tömegközlekedés. És mindehhez kell egy igazságos közteherviselést biztosító adórendszer, amit nem vál- toztatgatunk hónapról hónapra. Ezek miatt persze gyorsan elfogyna a politikai támogatottság egy része, viszont lenne egy sínre rakott ország. Csakhogy a politika a hatalom bűvöletében él, ezért nem lép. Pedig a támogatottság így is el tud párologni. A húzd meg, ereszd ki gazdaságpolitika, ami húsz éve folyik ebben az országban, azt jelenti, hogy megszorításokat követően, reformok hiányában, újratermelődik a hiány és újraindul az eladósodás.- Lehet Magyarországon őszintén beszélni a bajokról? Nem törne ki a szociális forradalom?- A lényeg, hogy nem jövedelmet kell elvonni, hanem érdemtelen előjogokat és a szocializmusból itt maradt hibás megoldásokat, amelyek egy hazug és igazságtalan szociális biztonságot ígérnek, az országot pedig rák módjára lassan megölik.- Elvették a korkedvezményes nyugdíjakat, utcára mentek az érintettek. Nem megértő már a társadalom.- Itt lép a képbe az ellenzék, a kormány és a szakszervezetek felelőssége. Ha mindenki tovább mantrázza a saját hamis igazát és saját hamis ideológiáját a célszerű megoldások helyett, akkor nem tudunk kijönni a kátyúból. Sajnos a görögök is így kezdték: képtelenek voltak társadalmi konszenzusra jutni a kollektív katasztrófa elkerülése végett.- A Fidesz a győzelmekor mondhatta volna, hogy nehéz lesz, de végig kell csinálni?- A magyarok 2004 óta megszorításokban élnek, a baj az, hogy ma sem látják az alagút végét. Ebből van elegük. A csüggedtség a végeláthatatlan megszorításokból és a magyar politikát jellemző hiteltelenségből fakad. A Fidesz felelőssége egyébként nem a választás megnyerésétől kezdődik. Majdnem műiden vezető politikusuk ott ült a parlamentben a rendszerváltás óta, úgyhogy jelentős a szerepük és a felelősségük a mai közállapotok kialakulásában. És pontosan ugyanez igaz a szocialistákra, akik szintén folyamatosan az ország érdekei elé helyezték saját hatalmi érdekeiket. A jelenlegi helyzetet nem a bankok, az emberek vagy a szakszervezetek alakították, hanem az a politikai garnitúra, amely rövid távú, öncélú játékával ide juttatta az országot. És most már sajnos nincs gyors megoldás.- 2007-ben hívták gazdasági miniszternek. Nemet mondott. Vállalna politikai szerepet?- Nem.- Pedig az emberek szeretik, ha valaki nem csak rámutat a bajokra, de megoldást is tud kínálni.- így van, én is szeretem, ha valaki konstruktív. Pont ezért magam is mindig arra törekedtem, hogy ne csak kritikákat, de megoldásokat is megfogalmazzak. A tőzsde élén töltött négy évem alatt kemény kritikusa voltam a Gyurcsány-kormánynak, de mindig ügyeltem arra, hogy konstruktív ötletek mellett kidolgozottjavaslatok is legyenek a kezünkben. Ennek a legismertebb eredménye volt a tőzsde által kidolgozott, majd 2006-ban bevezetett nyugdíj-előtakarékossági számla. De ezen túl letettünk a kormány asztalára két tőkepiacélénkítő javaslatcsomagot és a sajnos soha nem realizálódott Új Tulajdonosi Program alapjait, ezen felül pedig kidolgoztuk a Tartós Megtakarítási Számlát, valamint elkezdtük saját forrásainkból támogatni a pénzügyek középiskolai oktatását. k I* x „A jelenlegi helyzetet nem a bankok, az emberek vagy a szakszervezetek alakították, hanem az a politikai garnitúra, amely rövid távú, öncélú játékával ide juttatta az országot. És most már sajnos nincs gyors megoldás.”
