Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
2011-10-25 / 250. szám
5 2011. OKTÓBER 25., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TŰKOR vflNNNHNMNMMMMta Üres ólban nem röfög a disznó állattartás Csak az tud versenyképesen termelni, aki korszerűsít Évről évre drágult a hús a boltokban, pedig van, amikor nem is hazai terméket kínálnak. A fogyasztó nincs kellően tájékoztatva arról, mit is vesz Illusztráció Évről évre csökken a hazai sertésállomány, az állattartók már régóta kongatják a vészharangot. A nagyobb telepek korszerűsítése és a háztáji megerősítése lehet a kiút. Mauthner Ilona Tény, hogy a hazai sertésállomány ma alig haladja meg a 3 milliót, pedig a rendszerváltás előtt még tízmillióval számoltak. A tulajdonosi arány is megváltozott. Az egyéni gazdálkodók részesedése tavaly - a nagy telepekhez képest - ötvenről harminc százalékra esett a tíz évvel azelőtti szinthez képest. Az ágazatban foglalkoztatottak száma pedig harmadára csökkent. Ennek a vidék népességének és népességmegtartó erejének csökkenésétől kezdve a hiányos inf- | rastruktúráig számos oka van - 1 mondta Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás (OMÉK) szakmai tanácskozásán. Az is elhangzott, a részben elavult mezőgazdasági technológia és szaktudás jellemzi a hazai vidéket. Hiányzik a feldolgozó-, a tároló- és hűtőkapacitás, ami hátráltatja a termelést. Pedig a házi sertéstartás számos előnyt nyújt, a közvetlen gazdasági haszon mellett - mondta Németh Antal. A háztáji sertéstartás elterjedését ismét segíteni kellene - tette hozzá az elnök. Holacsek József Bátaszéken évtizedeken keresztül tartott sertést, háztájiban. A munkahely mellett a család évente négy-öt disznót is nevelt, de ahogyan emelkedett a takarmány és a táp ára, valamint esett a felvásárlási ár, felszámolták az állattartást.- Most is van két disznó az ólban, augusztusban vettem ezeket, úgy 90-100 kilósán. December elején majd levágom, szeretjük a házisonkát, hurkát, kolbászt, szalámit, ennyi a család igénye, de úgy, mint régen, a malacokat felhizlalva, soha többet nem vállalnám - mondta a családfő. A malac háromszor többe kerül, mint a készen vett hízó, hiszen malactápot kell venni neki, az állatorvos, a gyógyszerek is sokba kerülnek. A nyáron vett hízó darabja negyvenezerbe került, és ezek már megeszik a ház körüli hulladékot is, így levágásig nem kell sokat költeni rájuk. A Naki Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, Soltész Gyula úgy véli, ma az tud versenyképesen termelni, aki korszerűsíteni tudta a telepét. Nakon az egymilliárd forintos beruházás terhe 2016-ig nyomja a vállát a tulajdonosoknak, de ha ez nem lett volna, nem tudnának olyan minőséget (60 százalékos színhúskihozatal), minimális ráfordítással (naponta 900 grammos testtömeggyarapodás) megoldani, mint most. Jelenleg az élő sertés kilójáért (az előírt minőség mellett) 345-355 forintos nettó árat fizetnek a felvásárlók. Ez arra elég, hogy legalább nem fizetnek rá a termelők, ha nyereségük nincs is. Ugyanakkor a gyengülő forint miatt az import háttérbe szorult, hiszen a kereskedőknek többe kerül a behozatal, mint a hazai sertés felvásárlása. A termelő így is 30-40 napon belül jut a pénzéhez. Azok az állattartók a legkiszolgáltatottabbak, akiknek nincs szántóföldjük, így a takarmányt teljes mértékben meg kell venniük. Nakon a kukoricát, kalászost megtermelik a saját területeiken, de emellett a fehérjehordozókat, kiegészítő tápokat nekik is meg kell venniük. - Ha csak a növénytermesztéssel foglalkoznánk, akkor nyereséges lenne a cég, viszont így hetven embernek adunk munkát - mondta az igazgató. A sertéstartók mellett ugyanakkor a vásárlókra is ráférne a tanulás - mondta Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Ennyi élő sertést hoztak be az országba: 2007-ben __________472 ezer/db 20 08-ban 502 ezer/db 2009-ben 637 ezer/db 2010-ben 509 ezer/db Forrás: AKI Egyesület élelmiszer-biztonsági munkabizottságának elnöke. Hiába figyelnek jobban oda a magyar vásárlók a minőségre, mint korábban, ha azt nehezen találják meg. A hazai fogyasztók 65 százaléka - a felmérések szerint - bármilyen reklámmondatot szó nélkül elhisz, holott ezek gyakran félrevezetők, és sokszor az ár sem igazít el, mert nem áll arányban a minőséggel. A helyzeten ugyanakkor segíthet a nemrég elfogadott európai uniós élelmiszer-címkézési szabályozás. A sertéshús árának alakulása az elmúlt években 2006 2009 2010 2011 Élő sertés (Ft/kg) ______________290___________322_________300_________350 Fo gyasztói ír (Ft/kg) (comb) 1000_________1050 1110 1200 Fo rrás: TN-gyűjtés Tovább csökkentek a terményárak A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában elsősorban a takarmánykukorica iránt érdeklődtek a kereskedők. Összesen 101 ügyletet kötöttek az október 7-12. közötti tőzsdenapokon, ebből 89-et kukoricára, a többit olajos magvakra. A malmi búza jegyzése maradt a korábbi 48 500- 52 200 forint/tonna sávban. A takarmánybúza tőzsdei ára sem változott, 46 500- 50 200 Fotonná között jegyezték. Tonnánként 300- 2000 forinttal tovább csökkent a takarmánykukorica határidős ára. A takarmányárpa tartotta a 48-49 ezer Ft/tonna körüli árszintet. A novemberi szállítású napraforgó- maggal az előző hetinél ezer forinttal alacsonyabb áron kereskedtek. A repcemag 2012. szeptemberi ára 4000 forinttal esett. A chicagói árutőzsdén 18, illetve 16 dolláros napi növekedést követően 243 USD/tonna szinten jegyezték a búzát, 254 USD/ton- nán a kukoricát, október 11-én. Majd a legfrissebb adatok hatására 230 USD/tonnára korrigálták a búzát, 252 USD/tonnára a kukoricát. Ismét estek az árak Termény Időszak Ft/t Malmi búza 2011. XII. 48 500 2012. V. 52 200 T.-búza 2011. XII. 46 500 2012. III. 48800 T.-kukorlca 2011. XII. 45 800 2012. V. 49 000 T.-árpa 2011. XII. 48 270 Napraforgó 2011. XII. 99 000 Repce 2011. XI. 119 200 2012. Vili. 130 500 Forrás: AKI Társadalmi nyomással érnék el a szigorítást Vörösiszap: egy éve szakadt át a gát KÁRELHÁRÍTÁS Kivitelezőként jelen volt a Szekszárd-Paksi Kft. is. Megdöbbentő, hogy a több évig tárolt fagyasztott húsból is készülhet húskészítmény - hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. A gyártó jelenleg maga mondja meg, meddig garantálja a termék minőségét. Ezért a fagyasztott húsok eltarthatóságát szabályozná a vidék- fejlesztési tárca, hogy megakadályozzák a kétes minőségű és szavatosságú hús további beáramlását az országba. Az Európai Unió a szabad kereskedelemre hivatkozva eddig nem támogatta a magyar szigorítást A minisztérium október 24-éig várta a szakma és a vállalkozók véleményét a kérdésben. Ezt követően a tárca ismét megkísérli a rendelet módosításának elfogadtatását Brüsszelben, és más tagállamoknál is próbál lobbizni, hogy álljanak az ügy mellé. Társadalmi nyomással lehet esély rá, hogy némi korrekcióval végül jóváhagyják a változtatásokat az uniós hatóságok - mondta Kar- deván Endre államtitkár. Faragó László pécsváradi feldolgozó szerint érdemes lenne húsfajtánként külön meghatározni, meddig tarthatók el. A csirkét nagyjából két, a sertést három, a marhát pedig hat hónapig lehetne felhasználni. ■ M. I. Egy éve, 2010 októberében szakadt át a gát a MAL ZrL ajkai timföldgyárának kolontári vörös- iszap-tározójánál, komoly ökológiai katasztrófát okozva a térségben. Az iszaptározó átszakadása után Kolontárt pillanatok alatt elöntötte a vörösiszappal szennyezett víz. Másfél millió köbméternyi terület került vörösiszap alá. Érintett települések: Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Somló- jenő, Tüskevár, Apácatorma, Kisberzseny. A tragédiának 10 halottja van, több mint 300 család veszítette el az otthonát A szakemberek szerint a Torna-patak teljes élővilágát kipusztította az erős, lúgos szennyeződés. A vörösiszap-katasztrófa egyik legnagyobb természeti kockázata az volt, hogy az anyag bekerül a Dunába. Ez beláthatatlan következményekkel járt volna. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzák, a vízügyi szakemberek gipszet és ecetsavat juttattak a Torna-patakba és a Marcalba. így sikerült közömbösíteni a lúgos anyagot és megállítani a szeny- nyezést, amely ennek köszönhetően a Rábát sem érte el. Az elmúlt egy évben jelentős kárelhárítási, helyreállítási és újjáépítési munkálatok folytak a területen. A katasztrófa után mára már visszatérhetett az élet a térségbe, a hatóságok, szakértők és különböző szervezetek soha nem látott összefogásának eredményeként. A Torna-patak mentén végzett vízügyi, vízminőségi kár- elhárítási munkákban szakkivitelező cégként nagy részt vállalt a Szekszárd-Paksi Kft is. ■ Mit jelent a vízügyi kárelhárítás? Vízminőségi káresemény a felszíni vizek baleset miatti szennyezése vagy hirtelen, jelentős mértékű vízminőségromlás. Jelen esetben ipari katasztrófa miatt következett be a vízkár, melynek elhárításánál a szennyezettség megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása acél Ez az alábbi munkálatokat jelentette: kisvízi meder víz alatti kotrása, nagy vízi meder vízzel nem borított részének kotrása. Hulladék összegyűjtése, és a kitermelt anyag oldalrézsűn történő elhelyezése. A patakmeder mindkét oldalán az akadályozó növényzet eltávolítása a teljes jblyáshosszban, a szükséges mértékben. Mederpart visszatöltése, tömörítése. Talajvédő, erózió elleni védőfüvesítés a mederrézsűkön. Műtárgyak helyreállítása. A Torna-patak kármentesítése során 50 ezer köbméter vörösiszapot termeltek ki és szállítottak el HIRDETÉS §g A Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet Rendkívül kedvező áron folytatja a piros és sárga héjú burgonya és vöröshagyma értékesítési akcióját. Árukiadás a szövetkezet majorjában Mözsön, hétfőtől péntekig 7-15 óráig. A burgonya ára 30 kg-os zsákban 1500 Ft (50 Ft/kg) 15 kg-os zsákban 780 Ft (52 Ft/kg) A hagyma ára 15 kg-os zsákban 1200 Ft (80 Ft/kg) | Az árváltozás jogát fenntartjuk. A viszonteladókat is várjuk, velük az ár megegyezés szerint. Érdeklődni: a 74/540-003-as telefonon. __________ HIR DETÉS A Szekszárd-Paksi kft. részt vesz a Torna-patak és részben a Marcal folyó vizének kárelhárítási munkáiban. Három ok, amiért sikerrel zárul a projekt: • 30 eves tapasztalat a vízgazdálkodásban • Komoly technikai felszereltség és műszaki háttérbázis • Magasan képzett szakemberek SZEKSZÁRD PAKSI Szokszard Paksi Kft n 7100 Szokszmd, Bogyiszlói u 1 Tolofon: * 36 74 505 890 www.szekszardpaksi.eu