Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
2011-10-24 / 249. szám
6 2011. OKTÓBER 24., HÉTFŐ GAZDASÁG Akadozik a párizsi üzleti negyed fejlesztése Be kell hozni Amerikát energia Harmadával csökkenhet az energiafelhasználás az okos hálózatokkal ingatlan A mélyülő európai pénzügyi válság miatt akadozik Párizs modern üzleti negyedének, a 14 négyzetkilométeren elterülő La Défense-nek a nagyszabású - bővítést, illetve bontást és korszerűsítést, valamint a közlekedési infrastruktúra javítását egyaránt magában foglaló -, kilencéves fejlesztése, amelyet még 2005 végén jelentettek be. Eddig már két nagy felhőkarcoló-projekt (a 71 emeletes Signal és az 50 emeletes Generali) felépítését törölték a Bloomberg információi szerint. Jelenleg összesen mintegy 300 ezer négyzetméternyi iroda terület építését, illetve korszerűsítését tervezik 2014 végéig, többségében 2008 után újraindított projektek keretében. Az építkezések elindítása mindazonáltal költséges, és a tervek módosítása sem egyszerű. Ráadásul a kereslettel is gondok vannak. A szabad irodaterületek aránya ugyan szeptemberben már csak 5,7 százalékos volt az egy évvel korábbi 5,8-es, illetve a határos területek 17,4 százalékával szemben, ám több fontos bérlő már kiköltözött a francia főváros olcsóbb körzeteibe. A két éve nyitott hétemeletes irodaház, a Praetorium pedig még mindig üresen áll, a bérleti díjak 12 százalékos csökkentése ellenére. Emellett nem erősíti a befektetői kedvet az sem, hogy a helyi irodák mintegy 17 százalékot veszítettek az értékükből 2007 vége óta. A fejlesztésre pedig szükség van, hiszen a helyi épületek mintegy hatodát nem újították fel az elkészültük óta, azaz legalább harminc éve. (A Párizs nyugati határán, a diadalívtől mintegy négy kilométerre lévő negyed építését 1958-ban, Charles de Gaulle elnöksége idején kezdték el.) A Sarkozy elnök kezdeményezte La Défense 2006-2015 projekt egyébként részben funkcióváltásra is gondolt, hiszen a 150 ezer négyzetméter felújított, illetve 300 ezer négyzetméter új irodaterület mellett 100 ezer négyzetméternyi lakás felépítését irányozta elő az akkor húszezer lakosú városrészben. ■ G. I. Újfajta energiapiacot hozhat az intelligens hálózatok kiépítése - mondta el lapunknak Marc Coroler, a Schneider Electric közép-európai alelnöke. Gyükeri Mercédesz Távoli víziónak tűnik, ám a szükséges technológia jórészt rendelkezésre áll - mondta az intelligens hálózatokról a Világgazdaságnak Marc Coroler, a Schneider Electric közép-európai alelnöke. A francia szakember a krynicai gazdasági fórumon konkrét példákkal is alátámasztotta a reményei szerint az energiafelhasználást forradalmasító, az informatika lehetőségeit kiaknázó „smart grid” lehetőségeit A rendszert a párizsi központú cég is megvalósította a központi irodaépületében. A 2008-ban átadott létesítmény energiafogyasztását 80 százalékkal tudták csökkenteni a hagyományos irodákéhoz képest. Ehhez az olyan, már ismert megoldásokon túl, minta mozgásérzékelővel összekötött világításvezérlés, hozzájárult az is, hogy az épület kialakításánál együttműködtek az energiagazdálkodásért és a biztonságért felelős szakemberek: a belépéshez használatos mágneskártyák aktiválni tudják a lámpákat vagy a fűtést is. ■ Az intelligens hálózatok kialakítása a hatékony ener- giafelhasz- nálás példája MARC COROLER. A SCHNEIDER ELECTRIC KÖZÉP-EURÓPAI ALELNÖKE Az intelligens hálózatok kialakítása a hatékony energiafelhasználás példája, így összecseng az Európai Unió törekvéseivel is - emelte ki Marc Coroler. Nem véletlenül: becslések szerint 2030-ra az olajfelhasználás 90 százaléka származik importból, míg várhatóan a földgáz 80 százaléka Oroszországból érkezik majd. Coroler szerint az okos hálózatok az EU 2020-ra kitűzött energiahatékonysági céljainak - az A hatékonyság növelése újfajta üzleti modell kialakulásához vezethet az energiatermelésben és az -elosztásban is üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentése, a megújuló energiaforrások részarányának, illetve az energiahatékonyságnak a 20-20 százalékos növelése - is segítik. Az okos rendszeren belül nagy pontossággal lehet olyan területekre áramoltatni villamos energiát, ahol szükség van rá, onnan, ahol többlet mutatkozik. Marc Coroler szerint ezáltal a fogyasztás akár 30 százalékot meghaladó mértékben is csökkenthető. Az olyan árérzékeny felhasználók számára, mint a magyarok, a kisebb összegű villany- számla mindenképpen vonzó lehet. A hálózatok kiépítése azonban óriási költségekkel jár. A Magyar Energia Hivatal számára tavaly készült tanulmány 170 milliárd forint körüli összegre teszi a beruházás, és 160-200 milliárd közé a működési költséget. Közben ugyanakkor az ágazati szereplőknél 300, a fogyasztói oldalon pedig 100 milliárdot meghaladó haszonnal számol. Vagyis nemzetgazdasági szinten 100-160 milliárd forintos pozitív egyenlege lehet az átállásnak, míg az iparág a számára legkedvezőbb változat esetén is nullszaldós lehet, de például az elosztói alapmodell esetén akár 66 milliárddal csökkenhet is a bevétele. Hogy miért éri meg az energiaágazatnak mégis az okos hálózatok működtetése? Marc Coroler szerint a hatékonyság növelése újfajta üzleti modell kialakulásához vezethet az energiatermelésben és az -elosztásban is. Magyarországon ennél sokkal kézzelfoghatóbb haszonnal számolnak az érintettek. Az új rendszerben 70 százalékkal csökkenhet az áramlopás, illetve a villamos energia esetében 20-szal mérséklődhet a 74 milliárd forintra becsült hálózati veszteség. Mindehhez azonban szükség van a rendszer sztenderdjének a kidolgozására is - hangsúlyozta a Schneider Electric európai alelnöke, hozzátéve: a kontinensnek van mit behoznia például Amerikával szemben, ahol az intelligens rendszerek kiépítésében már jóval előrébb járnak. Újra kell gondolni az energiapolitikát ÜDVÖZÖLTE a 2030-ig szóló energiastratégia országgyűlési támogatását Spilkó József. A Schneider Electric országigazgatója lapunknak hozzátette: „A közelmúltban jelentős változások mentek végbe a nemzetközi energiagazdaságban, mely döntések indokolták hazánk energiapolitikájának újragondolását is. A föld energiakészlete véges, ezért választás előtt állunk: vagy nyitottan állunk a megújuló energiák által kínált lehetőségekhez, vagy az energiafüggőség és az abból eredő bizonytalanság korszakába lépünk át. Az elfogadott stratégiában lehetőséget látok az energiafüggőségünk csökkentésére és az ország adottságainak optimális kihasználására, így az itthon előállított megújuló energia hasznosítására. ” „ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJUK a kormányzat zöldenergia-tá- mogatási koncepcióját is, melynek értelmében támogatásban részesülhetnek majd a megújulóalapú energiát termelő technológiák. A megújuló-erőművek esetén Magyarországnak jó lenne elérni, hogy az eddigi technológia importőri helyzete átalakuljon, és kialakuljanak olyan hazai technológiafejlesztő cégek, amelyek a meg- újuló-erőművek globális térnyeréséből nemzetközi piacokon is profitálnak” - nyilatkozta az országigazgató. Vegyesen telt az augusztus a hazai szállodákban vendéglátás A kihasználtság valamelyest nőtt, a bevétel viszont mérséklődött Magyarországon 2011 augusztusában - az első hét hónaphoz képest - a külföldi kereslet növekedése lelassult, a belföldié pedig csökkent - állapítja meg a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legutóbbi, a hazai és a nemzetközi szálloda- ipar teljesítményét elemző Trendriportja. Az országosan mért 60,4 százalékos szállodai szoba- foglaltság 0,5 százalékponttal jobb volt, mint a bázisban, a nyár utolsó hónapjában a bruttó szállodai átlagár 6,1, a RevPar mutató (egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel) 5,3 százalékkal romlott. A beutazás szempontjából tíz legfontosabbnak tartott piacunk közül kilencről növekedés mutatható ki, ugyanakkor a legna- gyobbnál, a németnél csökkent a vendégéjszakák száma. Két számjegyű bővülést néhány régióbeli ország - Lengyelország, Tetszik az elképzelés A mszész örömmel értesült arról, hogy a budapesti kerületek a fővárossal együttműködve egységes idegenforgalmi adó alkalmazásáról döntöttek. A szövetségállásfoglalásában az áll, hogy a megállapodás alapján Budapest turisztikai promó- ciójára a jövőben mintegy 1,4 Csehország, Oroszország - esetében sikerült elérnünk. A kereskedelmi szálláshelyeknél a vendégéjszakák száma 20Í1. január-augusztus között Észak-Ma- gyarországon 5,4, Dél-Alföldön milliárd forint többletforrás állhat rendelkezésre úgy, hogy a beszedett 4 százalékos adómérték negyedét, vagyis 1 százalékot egy közös marketingalap létrehozására fordítják. Az MSZÉSZ szerint a mostani döntés megalapozhatja, hogy Budapest turizmusa csökkentse 4,3, Közép-Dunántúlon 2,6, Nyu- gat-Dunántúlon pedig 0,9 százalékkal nőtt, ugyanakkor Dél-Du- nántúlon 22, a Balatonnál 9,2, Észak-Alfóldön 6,4, a Tisza-tónál 5,1 százalékkal csökkent. versenyhátrányát régiós vetély- társaival szemben, és a jelenleginél nagyobb bevételeket realizáljon. A szövetség szerint az egységes, 4 százalékos idegen- forgalmi adó alkalmazása mellett fontos lenne az egységes értelmezés és a beszedés egyszerű végrehajthatósága is. Az elemzésből többek között az is kiderül, hogy Európában 2011 augusztusában is nőtt a szállodák kihasználtsága, de az átlag szobaárak az idén először csökkentek, a kontinenst tekintVendégéjszakák száma* 2010. 2011. jan.-aug jan.-aug. Szálloda összesen 1 9643 10074 EBBŐL 5 csillagos 1006 993 4 csillagos 4374 4740 3 csillagos 3637 3385 2 csillagos 536 434 1 csillagos 88 41 • EZER Fft FORRÁS: KSH ve 2011 első nyolc hónapjában Kelet-Európábán érték el a legnagyobb bővülést. Az STR piackutató felmérésében szereplő 41 város közül Budapest szállodáinak teljesítménye augusztusban szobafoglaltságban a 22., nettó átlag szobaárban a 40., nettó RevParban pedig a 39. helyre volt elegendő. Az Opten céginformációs rendszer adatai .szerint 2011. I-III. negyedévében folytatódott a szállodák ellen megindított fel- számolási, végelszámolási és csődeljárások számának növekedése, ez az ebben az ágazatban működő vállalkozások romló jövedelmezőségi, illetve pénzügyi helyzetére utal. ■ VG c i 4
