Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
2011-10-19 / 245. szám
2011. OKTÓBER 19., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TÜKÖR JEGYZET STEINBACH ZSOLT Reménykedni a kuruzslókban tulajdonképpen örülhetnénk is: megint egyszer bebizonyosodott, hogy a kuruzs- lás, a ráolvasás, a vajákos módszerek nem jelentenek gyógyírt az egyre betegesebb állami egészségügyi ellátó- rendszer kórságaira sem. Mert például lehet egy országnak szinte egységesen, diadalittasan elutasítania népszavazásilag a háromszáz forintos vizitdíjat. De ha a szájkaratés módszereken kívül nem vagyunk felkészülve bonyolult műtétek elvégzésére, vagy fogalmunk sincs, honnan kellene pénzt keríteni a drága, de eredményes gyógyító eljárások kivitelezésére a honi egészségügy legalább kórházi pizsamagatyába rázása érdekében, akkor a szerencsétlen egyre gyorsabb vágtába kezd a halottkémek irányába. szóval tulajdonképpen örülhetnénk a vajákosság újbóli csúfos leszereplése miatt, de valahogy mégsem őszinte a mosolyunk. Nemcsak én mondom, hanem a betegek és az orvosok sokasága is, akik - egy országos felmérés szerint - egyre kevesebbet remélnek az állami rendszertől. Mintha beletörődtek volna, hogy várhatóan csak romlani fog a helyzet Mint a súlyos beteg, aki feladja a küzdelmet a gyilkos kórral. Ettől persze még mindig lehet Magyarországon kifejezetten színvonalas egészség- ügyi ellátást kapni. Van erre példa az állami rendszerben is, de egyre többen biztosabbnak gondolják, ha magánúton keresik az egészséget. Ám feltételezve, hogy egy ország egészségügyi rendszerének minősége nagyjából összhangban van az ország népének gazdasági állapotával, akkor a maszek gyógyulás is az egyre kevesebb tehetős kiváltsága lesz. a többieknek pedig, annyi csalódás ellenére, megint nem marad más, mint a kuruzslókban reménykedni. A jelenlegi finanszírozási kilátások szerint a háziorvosoknak sincs okuk bizakodóan tekinteni a jövőbe. Képünkön dr. Schranz Róbert vizsgál egy beteget Sötét a jövő röntgenképe egészségügy A szakma képviselői és a betegek sem bizakodóak 1 ■I Milyen véleménnyel van a hazai egészségügyi ellátórendszerről? Szavazzon honlapunkon ^ / ma 16 óráig: TEOLhu A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. is felkeresett, amikor valamilyen problémájára a megszokott úton nem találtak megoldást. A Gfk. Hungária piackutató és a Szinapszis közös egészségügyi bizalomindexének aktuális eredményei szerint a betegek és az orvosok is egyre kevesebbet várnak az ellátórendszertől. A szakorvosok többsége szerint ők és a szakdolgozók is rosszabb helyzetbe kerülnek a következő egy évben. Súlyosnak tartják többek között a növekvő nővérhiányt, és a műszerpark helyzetét is pesszimistán ítélik meg. A háziorvosok várakozásai is tovább romlottak. A páciensek ugyan többet költenek egészségükre, annak megőrzésére, de mind jobban támaszkodnak saját erőforrásaikra, az ellátórendszeren kívüli szolgáltatások és termékek megvásárlására. A szakorvosok helyzetét és kilátásait tömören az elkeseredettség, a fásultság, a kilátástalanság szavakkal írta le dr. Andriska István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Tolna megyei területi szer■ A tévedéshez való jog egyszerűen eltűnt. Egyelőre semmi nem valósult meg az ígéretekből A betegek és az orvosok is egyre kevesebbet remélnek a magyar egészség- ügyi ellátórendszertől. Az itthon maradó szakemberek kilátásai nem kecsegtetőek, a betegek pedig egyre inkább saját forrásokra támaszkodva tesznek egészségükért. Hargitai Éva- Nem tudom, hogy mi lesz az egészségüggyel, használni, vagy ártani fognak-e a változások, átszervezések - mondja Magdolna, miközben az egyik szekszárdi háziorvosi rendelőben ül a sorára várva. Hozzáteszi, kétségtelen, hogy egyre kevesebb az orvos és a szakdolgozó, így egyre nehezebb az ellátást biztosítani. A betegek és hozzátartozóik ugyanakkor egyre türelmetlenebbek. A magánrendelésre ugyan könnyebb bejutni, de az sem megoldás, hiszen nem mindenki tudja megfizetni. A mellette várakozó Anna bízik az egészségügyi ellátórendszerben. Tartós betegként rendszeresen jár a szekszárdi kórházba, az ellátással elégedett. Persze előfordult már, hogy magánrendelést a költségvetést figyelembe véve semmi kilátásuk nincs a helyzet javulására a háziorvosoknak sem dr. Schranz Róbert, a MOK megyei szervezetének titkára szerint A Szek- szárdon praktizáló háziorvos tudomása szerint a betegek után járó finanszírozást jövőre sem emelik meg, az infláció és az adó pedig tovább csökkenti annak értékét Példaként felhozta, hogy míg 2003-ban egy középkorú betegért havonta 163 forintot kaptak, addig most 160 forint körül mozog ez az összeg. azaz az elmúlt 8 évben nem igazán változott a finanszírozás összege, az értéke viszont jelentősen csökkent. Ugyan ígéreteket idén is kaptak, de ezekből eddig nem lett semmi, ahogy az eszközfejlesztés támogatására tervezett pályázatból sem. Hozzátette, ilyen körülmények között nem csoda, hogy nincs utánpótlás. vezetőnek elnöke. Úgy véli, a helyzet ilyen katasztrofálissá válásában több tényező játszott szerepet. A munkakörülmények javulására nem lát esélyt, az orvosok anyagi és társadalmi megbecsültsége mélyponton van. Szerinte nem vezet semmi jóra, hogy egy szakorvos két, vagy akár több intézményben dolgozik, mindenhol más státuszban, ingázik a kórházak között. Növekszik a zűrzavar, a betegek „gazdátlanná” válnak, az ápolási idő kitolódik. Ugyan a friss diplomások elvándorlása ellen kellett tenni valamit, de a rezidensek Marku- sovszky-ösztöndíját ehhez kevésnek tartja. Ugyanakkor soknak, ha azt veszi alapul, hogy egy osztályvezető főorvos alapbérénél így magasabb a kezdő orvosok juttatása. A tévedéshez való jog egyszerűen eltűnt, éppen ezért a doktorok inkább több, olykor indokolatlan vizsgálatra küldik a beteget, hogy bebiztosítsák magukat. A páciensek pedig egyre bizalmatlanabbak, aki megteheti, inkább magánrendelésen keres fel orvost, bízva a jobb ellátásban. Hozzátette, a magánrendelések azonban óhatatlanul ösz- szefonódnak az intézményi ellátással, ami újabb komoly problémákat vet fel. Liszt Ferenc magyarságával is példát adott bícentenárium Oravecz György zongoraművész ünnepi hangversenyét Schmitt Pál is meghallgatta szekszárd - Többször és sok ember előtt vállalta magyarságát, sőt, ha a szükség úgy hozta, segített is hazájának - fogalmazta meg Schmitt Pál azt a művészi-politikai üzenetet, ami következik a kétszáz éve született Liszt Ferenc életművéből.- Jól teszi Szekszárd, hogy ilyen rangos rendezvénysorozatot szentel Lisztnek - folytatta az államfő, méltatva az ünnepi hetet. - Ennyivel tartozik Tolna megye székhelye ennek a nagy magyar zeneszerzőnek, aki nagyon szerette ezt a várost. Négyszer adott itt koncertet, sőt, megírta a Szekszárdi Misét is. Egy másik kötődéséről van egy érdekes történetem. Megválasztottuk az év borát, jómagam a vörös esetében a szekszárdi kadarka mellett döntöttem. Éppen ez a bor volt Liszt Ferenc kedvenc bora. Akármikor is járt itt, ebből a nedűből jó néhány palackra valót mindig betett a hintójába. A köztársasági elnök azt is elmondta, hogy ő maga bár szívesen zongorázik, Liszt-művek megszólaltatására csak módjával vállalkozna. Ugyanis a legkiválóbb művészeket is komoly próba elé állítja valamennyi műve: legfeljebb a Szerelmi álmokból mutatna be egy-egy részletet.- Chopin volt képes versenyre kelni vele, meg is mérkőztek egymással - ismertetett egy epizódot a zenetörténetből az államO — c u. A Liszt-specialista Oravecz György két koncertet is adott tegnap Szekszárdon fő. - De az a stílus, technika, ami a sajátjuk volt, szinte megközelíthetetlen a ma élő legnagyobb zongoraművészek számára is. Mindenesetre az ünnepi Liszthangversenyt adó Oravecz György ugyancsak példát adott abból, hogy mit is jelent a virtuozitás. A nemzetközi hírű zongoraművész Horváth István polgármester köszöntője után foglalt helyet a Garay János Gimnázium dísztermének zongorája mögött. A koncert - Faust-kerin- gő, Két koncertetűd, I. Metisztó- keringő és Magyar rapszódiák - a Mester 1846. október 18-án Szekszárdon tartott, két legendásan nagy hírű bemutatkozása előtt tisztelgett. ■ Szeri Á. Jövőre megszüntetik Bátán az ÁMK-t báta Az Általános Művelődési Központ átszervezését tervezi az önkormányzat. A képviselő-testület határozata alapján 2012. június 30- tól megszűnik a Bátai ÁMK, így önálló intézménnyé válik a Hunyadi János Általános Iskola, az Egységes óvoda-bölcsőde, a Tájház, a Művelődési Ház és a Könyvtár. Az átszervezés jelenleg az előkészületi munkálatoknál - a személyi feltételek meghatározásánál és a költségek kiszámításánál tart. (he) A fiatalok megszólítása az egyik legfőbb feladat szekszárd A tolnai megyeszékhely adott otthont a II. Dél-dunántúli Regionális Fidelitas találkozónak. A Tolna, Baranya és Somogy megyéből érkezett tagok az ifjúsági szervezet helyzetéről tartottak eszmecserét a Nemzeti Borozóba szervezett programon. Téma volt a szervezet- építés- és bővítés folytatása, a fiatalok megszólítása, az új nemzedék közélet iránti érdeklődésének felkeltése, (vb) Szobrot faragtak az alkotótáborban szekszárd Egy látóhatárt kémlelő katona szobrát készítette el a vajdasági alkotótáborban Törő György. A szekszárdi fafaragó népi iparművész Szemcsuk István bonyhádi kollégájával együtt képviselte megyénket Szerbiában. Az oromhegyesi (szerbül Tresnjevac) Csákó-halomra helyezett alkotás emléket állít a török időkben helyt álló hősöknek. A győzelmet hozó, úgynevezett I. zentai csata 1686. október 20-án a település közelében zajlott, (szá) Törő György Továbbiak a TEOLhu hírportálon Lassan halad az őszi vetés a megye földjein Hétről hétre növelik a vetésterületüket Tolna megyében a mező- gazdasági termelők. A megyei kormányhivatal földművelés- ügyi igazgatóságának legfrissebb adatai alapján eddig őszi árpából 4700 hektárt vetettek el a gazdák, a tervezett 7300- ból. Az őszi búzának viszont még a fele sincs a földben, a tervezett 48 600 hektárból csak 13 500 hektár. A magágy-előkészítési munkálatokat a hiányzó csapadék hátráltatja, a tervezett 65 000 hektár helyett eddig 40 700 készült el. Az őszi mélyszántás helyzete ennél is rosz- szabb, a 143 400 helyett eddig 15 000 hektáron végeztek a munkával. ■ M. I.
