Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
2011-10-17 / 243. szám
4 EGYHÁZI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. OKTÓBER 17., HÉTFŐ Református parókiát alakítanak ki Tamásiban tamási Az egyházmegye és az egyházkerület segítségével megvásárolták a gyülekezeti ház melletti épületet - tájékoztatta lapunkat Németh Gézáné, a református gyülekezet gondnoka. Kialakítják a református parókiát, ahol majd a helyi református lelkész lakik. A ház belső tatarozását megkezdték, ennek befejezése után kerül sor a lelkész beiktatására, (vl) Hangversenyen mutatja be CDiét a Gárdonyi-együttes szekszárd Lemezbemutató hangversenyt tart október 21- én, pénteken 19 órától Szek- szárdon, az evangélikus templomban a Gárdonyi Zoltán Református Együttes. Az érdeklődők meghallgathatják a Naszladi Judit által vezényelt kórus új, Szívemet hozzád emelem című CD-jére felvett műveket A CD-lemezt Tilled Aurél egyetemi tanár, karnagy mutatja be, köszöntőt Pálos Miklós, a megyei ön- kormányzat alelnöke mond. Áhítatot tart Peterdi Dániel esperes, a Dunamelléki Református Egyházkerület főjegyzője. A belépés díjtalan, (gy) REFORMÁTUS EGYÜTTES Szent Mónika-közösségek regionális találkozója decs Deesen tartják a Szent Mónika-közösségek regionális találkozóját, melyen a du- nafóldvári, a dunakömlődi és a decsi keresztény édesanyák vesznek részt október 29-én, szombaton. A találkozó 10 órakor szentmisével kezdődik, 11 órától előadást hallgathatnak meg a résztvevők, majd beszélgetésen vehetnek részt. A Faluházban elfogyasztott közös ebéd után 13.30-kor közös imádsággal fejeződik be a találkozó, (gy) A vizet borrá változtató Jézus szerepét Dlusztus Ders alakította A csoda című Kis Pál-darabban a Nemzeti Borozó udvarán Misztériumjáték a borozóban hit A címszereplő gyakorló hívő, az író a Biblia útmutatását követi Már könyv alakban is megjelentek Kis Pál István misztériumjátékai. A csoda című művét, a szekszárdi szüreti program részeként évről évre színre viszik. Wessely Gábor Az idei szekszárdi szüreti program részeként, a Nemzeti Borozó udvarán adták elő A csoda* című verses színjátékot. Az író-rendező Kis Pál István az első jézusi csodatételt dolgozta fel, verselte meg: a víz borrá változtatását a kánai menyegzőn. A darabot már többféle szereposztásban, több helyszínen bemutatták, a szekszárdi Vármegyeháza udvarától, a budapesti Halászbástyáig. Most Dlusztus Ders egyetemi hallgató játszotta Jézus szerepét, aki közép- iskolás korában Kis Pál István tanítványa volt. A fiatalember mérnökinformatikusnak készül, de nemcsak a szoftverek világában mozog otthonosan. Gyakorló hívő, rendszeresen ministrál. Lelkivilágához közel áll a Kis Pál-mű. Alakította már Simont is ebben a darabban. Azt mondja, hogy a korábbi próbákon minden szöveget megjegy- zett, nem okozott gondot neki a címszerep eljátszása. Életében az hozott fordulatot, hogy egyszer, felső tagozatos korában betévedt egy hittanórára, s aztán ott is maradt A pécsi egyetem informatikusai között mindenki egyéniség, mindenkinek megvan a maga különlegessége. Az övé ez: a hit. Kis Pál István elégedett volt minden szereplővel. Borászokat és a város más polgárait is bevonta. Az a célja, hogy ez a darab a szekszárdi szüreti mulatság állandó eleme legyen, de ne profi színházi produkcióként, hanem egy olyan előadásként, melynek részesei az amatőr szereplők, sőt a nézők is. Színhelyül a most felújítás alatt álló Vármegyeháza udvarát tudná leginkább elképzelni. Többször nyúlt már szakrális témához Kis Pál István. De hangsúlyozza, hogy ezen alkotásain keresztül is a mai világról mondja el gondolatait. Első ilyen műve Szent Mártonról szólt. A misztikus játékot először a szekszárdi újvárosi templomban mutatta be, Orbán György és Teli Edit közreműködésével. Az Alisca Borrend és a Kertbarátkor vezetői kérték, hogy készítsen műsort Márton-napra; így született meg a Szent Márton Gregoriánuma. A szerzetesrend-alapító Márton volt az első szent, aki nem vértanúsággal, hanem életvitelével és munkájával érdemelte ki a magasztalást. Ez fogta meg a szerzőt, s mivel a nézőknek is tetszett, következhetett az újabb alkotói erőpróba, a kánai meny- nyegző megéneklése. A zenés betétek a Komjáthiak szerzeményei. S hogy teljes legyen a Kis Pál-trilógia, a szerző írt még egy misztériumjátékot, Keresztelő Szent János utolsó órája címmel. Később, kötetbe rendezve is megjelentette ezeket a munkáit. Fontosnak érezte a borvidék szempontjából, hogy a helyi boros anekdotákat is feldolgozza, így született meg a Szőlőhegyi szatirikon című pásztorjátéka, amely szintén olvasható a könyvben. Kis Pál István nem vallásgyakorló a szó klasszikus értelmében. Megkeresztelt katolikus ugyan, de nem vallja magát egyik felekezethez tartozónak sem. Viszont vonzza a misztikum, az élet nagy kérdéseire mindig a Bibliában keresi és találja meg a választ, épp ezért hívőnek tartja magát. Kis Pál István kétévente jelentkezett új alkotással Cím Keletkezés éve Szent Márton Gregoriánuma 2001 A csoda 2003 Szőlőhegyi szatirikon 2005 Keresztelő Szent János utolsó órája 2007 ■ Szent Mártonról szólt az első misztikus játék. Közös koncertet tartottak a paksi és a környékbeli egyházi kórusok PAKS Jeles alkalmakon volt már többször példa arra, hogy a paksi és környékbeli egyházi kórusok együtt énekeltek, de olyanra nem, hogy „csak úgy” közös programot rendezzenek. Hanoi Ferencnének, a református kórus vezetőjének köszönhetően ez a kijelentés már a múlté, az első közös koncertet megtartották, s megegyeztek abban, hogy folytatás is lesz. Hanoi Ferencné, Ági néni elmondta, hogy a műsor elején minden kar önálló programot mutatott be. A házigazdák mellett a paksi katolikus, baptista és evangélikus énekkar, valamint a dunaszentgyörgyi református kórus szerepelt. A szervező kiemelte, hogy különlegességnek számít a baptista férfikar, hiszen a közelben nincs hasonló. A műsor második része szintén nem volt mindennapos, hiszen az öt kórus - azaz kilencven ember - több darabot is előadott közösen. A blokk úgy állt össze, hogy minden kórus választott egy-egy darabot, ezt mindenki gyakorolta, majd összkari próbákat is tartottak. Hanoi Ferencné szavai szerint mindenki nagyon lelkesen készült, és a sok munka meg is hozta gyümölcsét. Különösen felemelő volt a zárószám, a Soli Deo Gloria, amelyet azért választottak, mert legjobban ez fejezi ki a találkozó és a kórusok küldetését, a hit erősítését. Kiemelte, hogy a szervezésben nagy segítséget nyújtott a református gyülekezet. A következő találkozó házigazdája a paksi katolikus kórus lesz, amelynek élén Király István és Csergő Vilmosné áll. ■ V. T. Hanoi Ferencné kórusvezető Kétszáz esztendős templomukban ünnepeltek a kajdacsiak évforduló Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke hirdetett igét a Jubileumi istentiszteleten PAKS Kétszáz éves a kajdacsi református templom. A jeles évforduló alkalmából hálaadó istentiszteletet tartottak, s felidézték a gyülekezet történetét. A települést többségében katolikusok lakják, a reformátusok nagyjából 'kétszázan vannak. Egyházfenntartó járulékot 205-en fizetnek, az idetartozó néhány - körülbelül húsz - uzdi lakossal együtt. A hétköznapokon persze kevesebben vesznek részt az alkalmakon, de az ünnepek, kiemelkedő események felpezsdítik az életet. így volt ez most is, nagyon sokan fogtak össze, hogy méltó módon ünnepeljék a jubileumot és azt is, hogy erre az évfordulóra megújult a templom. BocskoA kajdacsi reformátusok mintegy kétszázan vannak rás Enikő lelkész elmondta, hogy sütöttek, főztek, a kiállítás anyagát összegyűjtötték, így nagyon sokaknak köszönhető, hogy igen szép ünnepséget tarthattak az elmúlt hétvégén. Ezen az egyik presbiter lánya, Hencz Dóra idézte fel a gyülekezet történetét. Eszerint 1717-től élnek reformátusok Kajdacson. Hoztak magukkal prédikátort, építettek egy kis templomot. Az új, nagyobb templom alapkövét 1801-ben rakták le, 1811-re készült el. Azóta voltak hosszabb- rövidebb ideig szolgáló lelkészek, Csuthy Zsigmond például az 1800-as évek végén 25 éven át szolgált. Még ennél is tovább, majd’ negyven éven át, 1948-tól 1986-ig, állt a gyülekezet élén László Tibor lelkipásztor. Ő a hálaadó istentiszteleten is részt vett csakúgy, mint a lelkészségben utána következő Szálkái Lajos és Pál Tamásné, aki néhány hónap■ Az állandó helytörténeti kiállítást a karzaton rendezték be. ja búcsúzott a kajdacsiaktól. Ő nyitotta meg azt a gyülekezettörténetiből helytörténetivé bővült kiállítást, amelyet a karzaton rendeztek be. Az állandó kiállításon régi anyakönyvek, úrasztali térítők, ünneplőruhák mellett szerszámok, eszközök láthatóak. A templom felújítása az év elejére készült el pályázati támogatással, a munkálatról az azokat elvégző Müller János be is számolt az ünnepi alkalmon. Szabó István dunamelléki püspök hirdetett igét, hangsúlyozván, hogy büszkék lehetnek a kajdacsiak, de hívő emberként igazán csak Krisztusban dicsekedhetünk, az ő érdeme az egyház, a gyülekezet és a templom léte. A sokak összefogásaként megvalósult ünnepséget még szebbé tette a Naszladi Judit által vezetett Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes közreműködése, akik új CD-jükről énekeltek egyebek között négyszólamú feldolgozásokat, összegezte Bocsko- rás Enikő lelkész. ■ Vida T.
