Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-10-16 / 41. szám
8 2011. OKTOBER 16., VASARNAP GAZDASÁG Európa kiárusítaná a családi ezüstöt bevételek Kétséges, sikeresek lesznek-e a válság sújtotta államok privatizációs tervei A görögöknél egymást érik a sztrájkok a megszorítások miatt. A héten a szemétszállítók sem dolgoztak. Az alkotmány is védi a görög közigazgatásban dolgozókat Valamennyi magas költségvetési hiánnyal küzdő EU-tagállam jelentős bevételeket vár az állami vagyon kiárusításából. A bevételnöveléseknél az adók emelése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszedés hatékonysága is. Koczur Róbert Valamennyi bajban lévő országban próbálnak a privatizációból bevételhez jutni, de a jelen piaci és politikai körülmények között jellemzően ez sehol nem megy zökkenőmentesen. Olaszország 35-40 millió euró bevételt vár az állami vagyon eladásából. Ebből 10 milliárdot hozna a szén-dio- ; xid-kibocsátási kvóta eladása I (bár többen nem értik, ezt miért keverik a privatizációs bevételekhez), míg a többit ingatlanok eladásából remélik, amelyek laktanyáktól kezdve strandokig szinte mindent magukban foglalnak. A korábbi kormányok is próbálkoztak már ezek privatizációjával, de kevés sikerrel. Jó hír ugyanakkor, hogy nemrégiben sikerült eladni a negyedik generációs mobilfrekvenciákat, amiből közel 3,5 milliárd euró bevételhez jut az állam. A teljes ólasz állami vagyont jelenleg 1815 milliárd euróra becsülik, az államok magukon is próbálnak spórolni. A szándékok szintjén élen jár Görögország, ahol tervek szerint év végéig 30 ezer közalkalmazottat helyeznek rendelkezési állományba. Fizetésük 60 százalékát kapják egy évig, majd ezt követően elbocsátják őket vagy más hivatalba kerülhetnek. Az államigazgatásban dolgozó 700 ezer embert az alkotmány védi, nem lehet egyik napról a másikra utcára tenni őket. A kormány dolgát tovább nehezíti, hogy bár az egész társadalom tisztában van vele, a közigazgatás nem működik hatékonyan, de a biztonságos életpálya miatt mindenki családjában van legalább egy közalkalmazott, így széles a tiltakozók bázisa is. a portugál államigazgatásban elsősorban a felsővezetői pozíciókat kívánják 27 százalékkal csökkenteni, ami mintegy 1700 munkahelyet jelent. Ezzel párhuzamosan 137 állami intézményt kívánnak megszüntetni. ami majdnem megegyezik az ország adósságával. Spanyolország az állami lottóvállalat 30 százalékának eladásából próbált 7 milliárd eurós egyszeri bevételhez jutni, de alig egy hete függesztették fel az eljárást arra hivatkozva, hogy a rossz piaci körülmények miatt nem kapták volna meg érte még a könyv szerinti értéket sem. Ugyanakkor többen politikai okokat is látnak a kormány kihátrálása mögött. Görögország a korábban tervezett 5 milliárd helyett már csak 4 milliárd euró bevételt vár idén a privatizációból. Egyes források szerint leginkább azért, mert még fel sem állították azt az alapkezelőt, amely az eladásokból származó bevételeket kezelné. Igyekszik ugyanakkor vonzóbbá tenni egyes eladásra szánt vállalatokat. Ennek szellemében 935 millió euróért 10 évvel, 2030-ig meghosszabbítják az OPAP meglévő koncesszióit, és engedélyezik számára a nyerőautomaták üzemeltetését. Portugáliában még idén eladhatják a legnagyobb közüzemi szolgáltatóban, az EDP-ben meglévő 20 százalékos, valamint a villamosenergia-hálózatot üzemeltető REN-ben meglévő 51 százalékos tulajdonrészt. A két cég privatizációjából 2,3 milliárd eurót várnak. Emellett a tervek között szerepel a Galp olajtársaság 7 százalékos tulajdon- részének eladása, a TAP légitársaság, az ANA reptéri üzemeltető, a CTT posta, az Águas de Portugal vízmű és az RTP televízió privatizációja. A folyamat érdekessége, hogy épp Portugália egykori gyarmatairól, így Angolából és Brazíliából tapasztalható élénk érdeklődés. A Banco Portugues de Negócios pénzintézetért az angolai BIC ajánlotta a legtöbbet még a nyáron. Írországban az IMF 5 milliárd eurónyi állami vagyon eladását várja el, egyelőre azonban csak 2 milliárd euróról szólnak a privatizációs tervek. Ráadásul ezeket is jelentős politikai csatározások kísérik. A másik fő bevételnövelési forgást az adóemelések jelentik a válság sújtotta országok számára. A gazdaság lassulása mellett azonban az adóbeszedés rossz hatékonysága is keresztülhúzhatja a kormányok számításait. Ennek orvoslására találták ki Görögországban, hogy az új vagyonadót - amely egy átlagos háztartás számára évi 1000- 1500 euró - a villanyszámlával együtt kell majd befizetni. Aki elmulasztja, annál lekapcsolják az áramot. Az állami energia- szolgáltató szakszervezetei azonban azzal fenyegetőznek, hogy nem fogják beszedni az új adót, amelyből 2 milliárd eurós bevételt vár az állam. , .. PROMÓCIÓ Ötcsillagos befektetés: fix kamatozású eurókötvény az MKB Banktól .Brno < ' Kémek: százmilliárdos kár diagon Az ipari kémkedés nem létezik a Btk.-ban Árva András, az MKB Bank főosztályvezetője. Az MKB Bank kiemelt figyelmet fordít az euró megtakarítással rendelkező ügyfelekre: a bank aktuális kínálatában az MKB Fix 5x5% Euró Kötvény megvásárlásával és lejáratig történő megtartásával évi 5%-os kamat érhető el (EHM: 4,99%). Ez az euróbán jegyzett befektetési termékek piacán kiemelkedően versenyképes - mondja Árva András, az MKB Bank főosztály- vezetője. A biztonság, a kiszámítható kamatozás és a likviditás az a három alapvető érték, amelyeknek köszönhetően az MKB Bank évek óta domináns szereplője a belföldi, saját kibocsátású banki kötvények piacának. A rendszeresen szervezett forgalomba hozatalok során fix és változó kamatozású, valamint diszkont- és strukturált kötvények széles választékával áll a befektetők rendelkezésére. A termékskálán nemcsak forintban, hanem euróbán kibocsátott sorozatok is megtalálhatók. Az MKB Bank által kibocsátott és forgalmazott, ötéves futamidejű MKB Fix 5x5% Euró Kötvény a rögzített kamatozás kiszámíthatóságát nyújtja, miközben évente kifizetett 5%-os kamata rendszeres, magas kamatbevételt jelent. A kötvényt azoknak az alacsony kockázatú, biztonságos termékeket kedvelő befektetőknek ajánljuk, akik eurós befektetési alternatívával szeretnék sokszínűbbé és biztonságosabbá tenni egyéni portfoliójukat, közép-hosszú futamidőben gondolkodnak, valamint előnyben részesítik a fix kamatozású, évente előre kalkulálható, versenyképes hozamot biztosító befektetési formákat. Szintén szempont számukra befektetésük likviditása, amelyet a másodpiaci forgalmazás biztosít: az MKB kötvényekre a pénzintézet bármely bankfiókjában adható - napi áron - vételi, illetve eladási megbízás. Lejárat előtti másodpiaci értékesítéssel az ügyfél hozzájut az időközben felhalmozódott kamathoz és a tőkéhez. Amennyiben az ügyfél rendelkezik megfelelő azonosítóval, minderről akár telefonon is rendelkezhet. További információkkal és a jegyzés pontos feltételeivel személyes pénzügyi tanácsadóink minden érdeklődőnek segítenek az MKB Bank fiókjaiban. • PAKS 7030 PAKS, DÓZSA GY. ÚT 75. • SZEKSZÁRD 7100 SZEKSZÁRD, GARAY TÉR 8. A konstrukciókról további részletek találhatók a www.mkb.hu honlapon. Eilmbe illő, repülőtéri letartóztatással kezdődött Magyarország eddig egyetlen, bíróságig jutó ipari kémkedési ügye, a Diagon-Diachem-botrány. A titkos adatokat tartalmazó fájlokat külföldre eladni akaró kutató-üzletembereket a héten bő hárommilliárdos kártérítéssel és letöltendő börtönnel sújtotta a bíróság. „Évente két-három tucat hasonló kaliberű adatlopásról szereznek tudomást Magyarországon a cégek, de mindegyiket egymás között, megegyezéssel intézik el az érintettek” - magyarázza Ormosy Gábor szakértő. Ennek oka, hogy bíróságon szinte lehetetlen bizonyítani az ügyet, másrészt egyetlen vállalkozás sem szeretné, ha a széles nyilvánosság előtt kiderülne: sebezhető volt, illetve illegálisan szerzett információt. „így is több milliárdot veszít egy cég egy támadáson. Bírósághoz fordulva azt kockáztatja, hogy még nagyobb lehet a kára” - mondja. Iparágon belül ugyanis eddig sem maradt titokban, hogy egy cég nem tudta megvédem az érGazdasági bűncselekmények Típusok 2009 2007 Vesztegetés és korrupció 81 17 Lopás és hűtlen kezelés 63 48 Pénzügyi adatok meghamisítása 31 9 Pénzmosás 19 6 Adócsalás 19 0 Adatlopás 6 26 (ELŐFORDULÁS SZÁZALÉKBAN) FORRÁS: PWC tékes információját. Ilyenkor - még titkosnak szánt megegyezés esetén is - csökken a goodwill, vagyis a cég nevének, jó hírének értéke, cserélni kell a menedzsment hibázó vagy gyanússá vált tagjait, mozgósítani kell a HR-munkatársakat, beszállítótól kell megválni és megbízásoktól is eleshet a vállalat. Ormosy összességében 50 és 100 milliárd forint közé teszi az éves veszteséget, amit az ilyen ügyek miatt a magyarországi cégeknek el kell viselniük. Egy neve mellőzését kérő ágazati szakértő szerint a kiemelten veszélyeztetett vállalatok közé tartozik a Richter, a Nokia, a Flextronics, az Audi, a Mól és más energetikai cégek. Becslések szerint a látható fizikai védelem - beléptetőrendszer, őrök - költségének nagyjából felét kell áldozni az információk megvédésére, ez a cég méretétől függően szintén több százmillió forintos tétel lehet. Hogy a cégek nem szívesen beszélnek az ilyen ügyeikről, azt jól jelzi az is, hogy statisztikailag értékelhetetlen eredménnyel végződött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) februári kísérlete. A VOSZ épp a Diagon-ügy nyomán kért februári körlevelében adatokat a tagjaitól arról, hogy milyen gyakran találkoznak ilyen esetekkel. „Tíznél kevesebb jelzés érkezett, és azok is csak gyanúról, próbálkozásról szóltak” - közölte Bombera Géza, a VOSZ illetékese, egy orvosi vállalkozás tulajdonosa. Példaként említette, hogy egy építőipari cég válasza szerint az egyik igazgatójuk külföldre ment, gyaníthatóan azért, hogy egy szabadalom értékesítéséről tárgyaljon. Bizonyítékuk ugyanakkor nincs erre. A VOSZ hamarosan hivatalosan kéri a kormányzattól, hogy pontosítsa a büntető törvénykönyvet. Ipari kémkedés ugyanis most hivatalosan nem létezik a Btk.- ban. ■ Rovó Attila A l i f i A héten született elsőfokú ítélet a Diagon-Diachem-ügyben
