Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
2011-10-12 / 239. szám
2011. OKTÓBER 12., SZERDA Ellentámadás KOZELET Tovább szűkül a hatáskör ism Kész az önkormányzati törvény normaszövege elkészült az önkormányzati törvény kilencven oldalas tervezete. Egyebek között az áll benne: új hitelt csak kormányzati engedéllyel vehetnek majd fel a települések, il- letve annyit, amely nem haladná meg a települések bevételét. Állami kézbe kerülnek majd az alapfokú iskolák. A vagyonbiztonság és a rend érdekében külön rend- fenntartó szervezetet is létrehozhatnak a települések. Ä megyei jogú városok státusa megmaradna, de elnevezésük megyei város lenne. Járai: újra IMF-hitelre szorulhatunk előállhat olyan helyzet, amikor Magyarország újra IMF-hitelre szorulhat - jelentette ki tegnap Járai Zsig- mond. Az MNB felügyelőbi- zottságának vezetője, a Költségvetési Tanács elnöke szerint rendkívül bizonytalan a nemzetközi környezet alakulása, és a tervezett bevételeket veszélyezteti, hogy az ezeket biztosító törvények jó része még nem készült el. Járai: Több bevétel kellene S t. ház Újraszabályozzák az Alkotmánybíróság működését Leszűkül, de nem tűnik el az Alkotmánybíróság hatásköre - a testületet újraszabályozó törvény- javaslat vitája tegnap kezdődött el a Parlamentben. A törvények utólagos normakontroll- ját személyes érintettségnél, vagy nagy ellenzéki egységben lehetne kérni. Sztojcsev Iván „Tátongó lyuk marad a pénzügyi törvényeknél az alkotmányvédelemben” - hangoztatta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a Parlamentben tegnap, a taláros testületről szóló új törvény általános vitájában. A javaslatjelentősen szűkítené az alkotmánybírák mozgásterét, különösen a gazdasági kérdésekben. A jogszabályok előzetes nor- makontrollját ezután nemcsak az államfő, hanem a T. Ház is kérheti. Az utólagos vizsgálatot viszont jóval kevesebben kérhetik. Eddig bárki kezdeményezhetett utólagos normakontrollt, ezután csak a kormány, az alapvető jogok biztosa, vagy a parlamenti képviselők 25 százalékának kérésére jöhet a vizsgálat. Jelenleg egyedül egyetlen egy ellenzéki párt sem lenne képes normakontrollt kérni. Egyéni ügyekben ezentúl is lehet alkotmányjogi panaszt tenni, ha valaki személyesen érintettnek érzi magát. Azt, Paczolay Péter, az AB elnöke: Tátongó lyukak a pénzügyi törvényeknél.. Alkotmánybíróság - új jogkörök (tervezet) > előzetes normakontroll a törvény kezdeményezője, a kormány, a házelnök vagy a köztársasági elnök kezdeményezésére < UTÓLAGOS normakontroll a kormány, az alapvető jogok biztosa, vagy a képviselők 25 százalékának kezdeményezésére • önkormányzat feloszlatásának engedélyezése, ha alkotmányellenesen működik • EGYEDI NORMAKONTROLL' bírók kérhetik, ha a munkájuk során törvényben alkotmányellenességet látnak • alkotmányjogi panasz, ha egyéni ügyekben a személyesen érintettek kérik • NEMZETKÖZI szerződés vizsgálata • ÁLLAMI SZERVEK közti hatás- körütközés feloldása • ÖNKORMÁNYZATI rendeletek vizsgálata hogy mi számít érintettségnek, az alkotmánybírák döntik el. Arra, hogy ilyen indokkal ne engedjen át fontosnak szánt gazdasági törvényt a testület, már ebben a kormányzati ciklusban is láttunk példát. A vég- kielégítések 98 százalékos különadóját azzal nem fogadta el az AB, hogy az az érintettek emberi méltóságát sértené. Erre hivatkozott Paczolay elnök is, aki örül a lehetőségnek, mert a kormány már így is „radikálisan szűkre szabta” azoknak a körét, akik normakontrollt kérhetnek. A kormánypárti felszólalók szerint pont ezek az esetek jelzik, hogy a kormány meghagyja a saját korlátáit. Indokolatlannak tartják, hogy bárki az AB-hez fordulhasson jogi érdek nélkül. Az AB bírói döntéseket is felülvizsgálhat, ám csupán a döntések alkotmányos jogokat sértő vonatkozásait tárgyalják majd. A népszavazási kezdeményezéseket nem vizsgálhatná az AB. Az Országos Választási Bizottság engedélyező vagy elutasító döntéseit eddig ők hagyhatták jóvá. 2012-től ez a feladat a Kúriáé lesz. A politikai befolyásoltság any- nyiban megmarad, hogy az alkotmánybírákat ezután is a T. Ház választja. Azonban már nem a pártok konszenzusával választanák ki a jelölteket, hanem külön jelölőbizottság áll fel. Ebben pedig semmi sem korlátozhatja a kormánypártokat, hogy olyan többséget adjanak maguknak, amivel csak a saját jelöltjeik lehetnek esélyesek. Pozsonyban az EU-mentőalapról: mi lesz Radicova kormányával? lapzártánk után éjjel is folyt az alkudozás a pozsonyi parlamentben: megszavazzák-e az eu- rózóna ideiglenes mentőalapja (EFSF) hitelkeretének és hatáskörének kibővítését. A két kérdést ugyanis összekötötte a Radicova-kabinet, hogy ezzel érje el az EFSF-bővítés ratifikációját, amit'a 17 eurózóna-tagállam közül már csak Szlovákiának kellene megtennie. A négypárti jobbközép kabinet egyik tagja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) egyértelművé tette: nem szavazza meg az EFSF kibővítését. Nem ért ugyanis egyet azzal, hogy az eurózóna egyik legszegényebb országának kelljen kisegítenie a hatalmas adósságokat felhalmozó, jobb módú államokat. Miután a kormánypártok nem tudtak megfelelő parlamenti támogatottságot kiállítani a ratifikáció mögé, borítékolható volt a szavazás bukása, illetve a kormányválság. Az ellenzéki baloldali Smer az EFSF-bővítés megszavazásáért cserébe a kormány radikális átalakítását vagy előrehozott választásokat követelt. Az is lehet, reggelre már megbukott a kabinet. Várhatóan újra összehívják a törvényhozást a következő napokban, ahol második nekifutásra minden bizonnyal megszavazzák az EFSF kibővítését. A Smer közölte: a kormány bukása után már hajlandó lesz áldását adni a ratifikációra. Az EFSF bővítéséről még a július 21-i eurozónacsúcson döntöttek az állam- és kormányfők. Hatályba lépéséhez az összes euróövezeti tagország áldása szükséges. ■ Hét év börtönre ítélték Timosenkót KiJEV A volt kormányfő szerint visszatértek a sztálini idők Ukrajnában HIRDETÉS „A bíróság bűnösnek találta és hét évi börtönbüntetésre ítélte Julija Vlagyimirivna Timosenkót” - közölte tegnap az ítéletet kihirdetve Rogyion Kirejev a kijevi Pecserszki kerületi bíróság tanácsvezető bírója. Hangsúlyozta: a volt ukrán kormányfő tetteinek társadalmi veszélyességére való tekintettel nem látja megalapozottnak az ítélet enyhítését. A június 24. óta tartó perben a volt kormányfőt azzal vádolták, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül, a Naftohaz ukrán állami kőolaj- és gázipari vállalatnak 1,5 milliárd hrivnya (188 millió dollár) értékű kárt okozva írta alá Oroszországgal a gázszállítási szerződéseket. A bíróság a börtönbüntetésen túl mintegy 1,5 milliárd hrivnya kártérítés megfizetésére ítélte, és hivatali tisztségek betöltésétől három évre eltiltotta a volt kormányfőt. Timosenkót nyugtatják az ítélethirdetés után. Az Európai Unió és az USA tiltakozik és koncepciós pert emleget. Az ítélethirdetés után Timo- senko bejelentette, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ítélet miatt, és felszólította az ukránokat, harcoljanak a tekintélyuralmi rendszer ellen. A volt kormányfő és a védelem végig tagadta a bűncselekményt. Ti- mosenko a sztálini időkre jellemző koncepciós perrel vádolta fő politikai ellenlábasát, Viktor Janukovics államfőt. Az ítéletet a fellebbviteli bíróságon lehet megóvni. Timosenko a kijevi vizsgálati fogdában marad, amíg az ítélet nem jogerős. A büntetés letöltését őrizetbe vételétől, augusztus 5-től számítják. Janukovics ukrán elnök kijelentette, hogy az ítélet nem végleges, mivel a bíróság a hatályos büntető törvényszék értelmében döntött. Az államfő megérti a Európai Uniónak az ügygyei kapcsolatos aggodalmait, és a fellebbviteli bíróságra és az esetleges törvénymódosításokra is utalt. A bíróság épülete előtt Timosenko mintegy kétezer híve tüntetett, a tömeg nekifeszült a I rendőrkordonnak, többeket letartóztattak. ■ É. S. 9 SZÉCHÉNYI TERV Pályázati lehetőség gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztésére Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” című pályázati felhívás, melynek keretén belül a DDOP-3.1.3/D-11 konstrukció egyrészt a bölcsődék infrastrukturális feltételeinek javítását, a bölcsődei szolgáltatások fejlesztését és új férőhelyek létesítését támogatja, másrészt a Gyermek- védelmi törvény által szabályozott családi napközik fejlesztését, új szolgáltatások indítását is. Bölcsődék és családi napközik fejlesztését célzó pályázatok esetén kizárólag a kapacitásbővülést eredményező fejlesztések támogathatók. Pályázatot nyújthatnak be a pályázati felhívásban felsorolt KSH kód szerinti helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulási formák, továbbá azok a jogi személyiségű non-profit szervezetek, amelyek 2010. január 1. előtt jöttek létre: egyesület, egyház, alapítvány, közhasznú non-profit gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság, egyéb j ogi személyiségű non-profit szervezet. A pályázatok keretében igényelhető támogatás összege minimum 10 millió Ft, maximum 100 millió Ft, családi napközi fejlesztés esetén családi napközinként legfeljebb 5 millió Ft támogatás igényelhető. ( A pályázatokat 2011. november 14. és 2012. január 9. között várja a VÁTI Nonprofit Kft. Dél-dunántúli Területi Irodája. Cím: 7621 Pécs, Rákóczi u. 62-64. Kódszám: DDOP-3.1.3/D-11 További hasznos tudnivalók és a teljes pályázati dokumentáció a www.nfu.hu honlapról tölthetők le. ||l|l' VÁTI A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alep társfinanszírozásával valósul meg.
