Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)

2011-10-12 / 239. szám

6 2011. OKTÓBER 12., SZERDA GAZDASÁG Alulárazottá váltak az autógyártók részvényei Megint az exportőrök jártak jól hatások A frank jobban drágult az eurónál, hátrányban a devizahitelesek kilátások Az autóipari cégek részvényeinél nagyon magas az esésre játszó short pozíciók aránya, annak ellenére, hogy ezt az értékesítési adatok nem támasztják álá - állapítja meg a Bloomberg hírügynökség na­pokban kiadott elemzése. Az árfolyamok további csökkené­sére fogadó short kötések ará­nya 50 százalékkal emelkedett az autó- és alkatrészgyártó tőzsdei cégeknél szeptember­ben, így már 1,7 százalékot tett ki: a long és a short pozíciók aránya pedig a múlt hónap vé­gén éves mélypontjára esett vissza. Mindez annak ellenére történt így, hogy a globális au­tóeladások az idén jelentősen, 74,6 millióra emelkedtek. Emellett az amerikai piacon az új gépkocsik értékesítése ápri­lis óta nem látott mértékben nőtt szeptemberben. Mindezek ellenére a Bloomberg által ké­szített World Automotive Index értéke 21 százalékkal esett 2011 eddig eltelt részében. „Az autóipari cégek papírjait eddig ütötték a tőzsdéken, így most már nagyon jó áron forog­nak” - vélekedett Harry Rady, a Rady Asset Management ne­vű hedge alap vezérigazgatója. „A jövőt persze nagyban befo­lyásolja - tette hozzá -, hogy a gazdasági növekedés hogyan alakul, ám a legkedvezőtlenebb forgatókönyvek megvalósulásá­tól eltekintve mindenképp e részvények emelkedésére lehet számítani.” Carlos Ghosn, a Renault SA és a Nissan Motor Co. vezér- igazgatója pedig egy közel­múltban megjelent interjúban beszélt arról, hogy az autóipa­ri papírok extrém mozgá­sairól. Mint mondta, bár nem ítéli meg pesszimistán a jelen­legi helyzetet, az autóipar gyors feltámadására most ke­vés az esély. ■ VG ■ A bizonyta­lan kilátá­sok miatt az autóipari részvények extrém moz­gásokat pro­dukáltak CARLOS GHOSN. A RENAULT VEZÉRIGAZGATÓJA Komoly ingadozások mel­lett az idén érdemben gyengült a forint az euróhoz képest, a svájci frankhoz viszonyítva pe­dig sokat veszített az ér­tékéből. Az árfolyamválto­zások kedvezőtlenül érin­tették az importőröket, az energiafogyasztókat és a devizában eladósodotta­kat, az exportőrök bevéte­lei és értékesítési lehető­ségei viszont nőttek. Giczi József Az idén a január eleje és szep­tember vége közötti időszakban a jegybanki középárfolyamok alapján 262,70-292,19 forint kö­zött ingadozott az euró árfolya­ma. A legalacsonyabb értéket jú­lius 8-án, a legmagasabbat szep­tember 22-én rögzítették, a két árfolyamrekord között 10,6 szá­zaléknyi a különbség. Tavaly 261,60-290,03 forint között mozgott az uniós valuta kurzu­sa, és 10,3 százalék volt a két szélső érték között a különbség. Ha a főbb tendenciákat vizs­gáljuk, azt láthatjuk, az euró ár­folyama július elejéig csökkent, majd eleinte lassabban, augusz­tusban pedig már viszonylag gyorsan emelkedett. Szeptember végén 292,12 forintot ért a közös uniós valuta, így az árfolyam 4,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ez körülbelül kétszer akkora emelkedés, mint amekkorát tavaly egész évben tapasztalhattunk. A forint év eleji erősödése el­sősorban annak köszönhető, hogy az államháztartás egyen­súlyának közelítését kitűző Széli Kálmán-terv növelte a külföldi befektetők bizalmát. A devizala- pú lakossági jelzáloghitelek ked­vezményes végtörlesztésének nyár végén bejelentett lehetősé­ge viszont gyengítette a nemze­ti valuta értékét. Utóbbi folyama­tot erősítette néhány euróövezeti ország adósságválsága vagy ah­hoz közeli állapota, amely növe­li az uniós országokkal kapcso­latos befektetői kockázatokat. A forint az euróhoz képest már a korábbi években is jelen­tős ingadozásokat produkált. Például 2008 októberének köze­pén egy héten belül kétszer is Az Audi gyártósora. Az autóipar túlnyomó része exportra termel, a gazdaság motorjának jól jött a forint gyengélkedése. 270 forint fölé ment, illetve 255 alá esett az árfolyam, ez egy hó­kor a közös fizetőeszköz árfolya­ma 229,11 forint volt. A negatív zalékos gyengülést jelentett, s emiatt emelkedtek a külföldi tér­zában vettek fel hitelt. Mivel a devizában eladósodottak egyre napon belül csaknem 6 százalé­kos ingadozást jelentett. Nemze­ti valutánk egyébként 2008. jú­csúcsot pedig ez idáig 2009. március 6-án regisztrálták, ami­kor 1 euróért 316 forintot adtak, mékek és szolgáltatások árai. Ez kedvezőtlen hatással van az im- portőr cégekre, különösen a nagyobb arányban nem törlesz­tik a hiteleiket, a frank árfolya­mának emelkedése akkora vesz­lius 18-án volt a legerősebb, ak­ez 9 hónap alatt kis híján 38 szá­nagy energiafelhasználókra. A külföldi termékek és az energia­teségeket okoz a bankoknak, hogy emiatt akár tőkepótlásra is Árfolyamváltozások hordozók drágulása a háztartá­soknak sem jó. Különösen olyankor, amikor az árak emel­kedését nem tudják a jövedel­szorulhatnak. Az euróénál némileg kisebb mértékben emelkedett az ameri­kai dollár értéke az év elejétől Deviza 2010. végi árfolyam (Ft) 201t szept. végi 2011, kifenchavi vált. árfolyam (Ft) (%) Japán jen(100) 256,52 280,61 9,39 műk növelésével ellensúlyozni. szeptember végéig. Ezért nem Svájci frank 222,68 239,40 7,51 Az euróénál sokkal nagyobb romlottak azoknak a cégeknek ­Cseh korona 11,12 11,86 6,65 mértékben, 7,51 százalékkal, mint például a Rába - a pozí­Dán korona 37,40 39.25 4,95 239,40 forintra emelkedett a svájci frank árfolyama. Ez a vál­tozás igen kedvezőtlenül érintet­te a magyar gazdaság szereplői­nek többségét. A frank erősödé­se azoknak a cégeknek és ház­dói, amelyek az európai orszá­gokban szerzik be a nyersanya­got, helyben gyártanak és ter­mékeiket az Egyesült Államokba exportálják. Ez a helyzet azon­ban csak ideiglenes, mert októ­Euró 278,75 292,12 4,80 Angol font 323,37 336,52 4,07 Norvég korona 35,69 37,00 3,67 Amerikai dollár 208,65 215,65 3,35 Kanadai dollár 208,98 206,90-1,00 Ausztrál dollár 212,47 210,17-1,08 Lengyel zloty 70,40 66,18-5,99 tartásoknak növelte jelentősen bér elején nőtt a dollár értéke az FORRÁS: MNB a terheit, amelyek ebben a devi­euróhoz képest. Alapos csiszolgatásra szorul még a METÁR-rendszer érdekek A szakmai szervezet szerint célszerű lenne versenyeztetni a megújulóenergia-termelőket a kvótákért Bizonyos módosításokat javasol a megújuló energiaforrások ké­szülő támogatási rendszerén, a METÁR-on az ipari nagyfogyasz­tókat tömörítő Ipenerg egyesü­lés. Főként az ártámogatások odaítélésének mikéntjén, feltéte­lein és a jogosultak körén változ­tatna. Érvei azért is fontosak, mert a felhasználói oldalt kép­viselve részben alacsonyabb tá­mogatásokhoz vezetnének. A METÁR váza egyébként kész, de a rendszer 2012 januárja helyett csak fél évvel később léphet élet­be, információink szerint egysze­rű lobbiharc miatt. Azon folyik a vita, hogy melyik megújuló ter­melési forma mekkora támoga­tást kapjon. „A tervezet szerint az egyes energiahordozók átvételi árát jog­szabály fogja fix árként meghatá­rozni, s egyúttal kvóták rögzíte­nék, hogy az egyes energiahor­dozó fajtákat használó erőművek mekkora kapacitásokat létesít­hetnének. Jó eséllyel túljelentke­zés lesz a kvótákra. Ekkor szerin­tünk érdemes lenne megverse­nyeztetni a potenciális termelő­ket, így alacsonyabb árat lehetne elérni az előzőleg megadott, fix helyett” - válaszolt a Világgazda­ságnak Zarándy Tamás, az egye­sülés elnöke. A szakember hiányolja a terve­zetből az ártámogatások és a raj­tuk kívüli ösztönzők komplex ke­zelését, holott csak így lehetne el­Előirányzott megújuló­kapacitások 2010 (MW) 2014 (MW) Vízenergia 51 51 Geotermikus 0 4 Napenergia 0 14 Szélenergia 330 568 Biomassza 374 472 FORRÁS: NCST érni, hogy egyes energiaterme­lők ne, vagy csak korlátozottan és indokoltan juthassanak egy­szerre többféle támogatáshoz is. Korábban is megtörtént, hogy a termelő kapott támogatást megújulótermelésük után, emel­lett például a KEOP terhére is si­került központi pénzhez jutnia. Zarándy Tamás indokoltnak tar­taná, ha a METÁR a megújuló­alapú villamosenergia-termelés mellett az önálló hőtermelést is megsegítené, s ha az állam az ipa­ri hőfelhasználás mellé is adna pénzt. „Már a Nemzeti cselekvé­si terv is kimutatta, hogy bizo­nyos esetekben ésszerűbb csak hőt termelni, s nem hőt és áramot egyszerre, például a geotermikus energia vagy a biomassza hasz­nosításakor. Áramtermeléshez ugyanis 300-400 fokra fel kell melegíteni a vizet, hőszolgáltatás­hoz 100 fok alatti hőmérsékle­tek is megfelelnek.” Ettől viszont még megújuló energia hasznosí­tásáról van szó, Ugyanez az érv a nem lakossá­gi célú hő ártámogatása mellett is. „Nem az ipart; hanem a zöld­energiát dotálná a rendszer” - válaszolt felvetésünkre. A METÁR a biomasszacélú fa szállítási költségének kordában tartása és a faállomány védelme érdekében előírja, hogy a bio­massza-erőművek csak a 30 kilo­méteres körzetükből származó fát vásárolhatják meg. Az Ipen­erg ezt piackorlátozó, uniós sza­bályokat sértő, de gazdaságtalan lépésnek is tartja. „Amikortól pél­dául a borsodi és a tiszapalkonyai erőmű már nem tudta átvenni a megrendelt fát, azt a 300 kilomé­terre lévő rózsahegyi papírgyár­ba is nyereséggel tudták elszállí­tani a kereskedők” - hozott pél­dát a szakember. ■ B. H. L. Érdemes lenne megverse- nyeztetni a potenciális ter­melőket, így alacsonyabb árat lehetne elérni. ZARANDY TAMAS, AZ IPENERG ELNÖKE f

Next

/
Thumbnails
Contents