Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)

2011-10-11 / 238. szám

2011. OKTOBER 11., KEDD ­TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TŰKOR 11 Idén kevesebb van Tolna aranyából kukorica A szárazság miatt a vadkár nagyobb, mint egy átlagos esztendőben Mészáros Tibor kombájnos vágja a kukoricát Kölesd határában. Úgy dolgozik, ahogy az időjárás engedi, eddig az elvetett terület felét sikerült betakarítania Vágják a kukoricát a me­gye minden szegletében. A betakarítással a felénél tartanak, de már most látszik, hogy a vártnál ke­vesebb lesz a termés. En­nek fő oka a szárazság. Mauthner Ilona Idén Tolna megyében szeptem­ber végéig 300 milliméternyi csapadék hullott, míg tavaly ilyenkor ennek a háromszorosa. Mindkét adat szélsőséges időjá­rásra utal. Idén az aszály, tavaly a bel- és árvíz okozott milliós károkat Nyár elején nagyon jó kukori­catermésre számítottak a gaz­dák és a felvásárlók is. Varga András, a Gabonatermelők Or­szágos Szövetsége megyei vá­lasztmányának elnöke szerint vannak területek, ahol csak 4, míg máshol 10 tonnás termésát­lagra lehet számítani hektáron­ként. A megyei termésátlag 7,2 tonna körül alakul a korábban jelzett 8 helyett, az országos pe­dig 6 tonna körül. Idén új elem, hogy sok a vadkár. Varga András szerint ennek egyik oka a már említett szárazság, a va­dak amit találtak, azt megrágták. A helyzetet bonyolította, hogy a na­gyobb termelők többsége 80-100 hektáros egybefüggő területeket kerített be, éppen a vadak miatt így az állatok azokra a területekre szabadultak rá, ahol nem volt ke­rítés, vagyis a kisebb termelőknek nagy a káruk. A megyei választmány elnöke szerint a felvásárlási árakon nem mutatkozik meg, hogy ke­vesebb lesz a kukorica. Sőt, a ta­vasszal kínált tonnánként 50 ezer forint körüli árak mára jelentő­sen visszaestek. Varga András szerint ez csak átmeneti jelen­ség, pár hónapon belül a felvá­sárlók is belátják majd, a várt­nál országosan 1,5-2 millió ton­nával kevesebb termett, így kénytelenek lesznek az áraikat módosítani. A Sárszentlőrinc környékén gazdálkodók is úgy látják, hogy a nagy melegben „megszorultak a kukoricák”. A csövek lazák, a szemek aszottak, a legtöbb ter­melő nem is szárítja a termé­nyét. Fajtától és termőhelytől függően itt is hektáronként 5-10 tonnára számítanak. A terme­lőknek jelenleg 40-45 ezer forint körüli árat kínálnak a tengeri tonnájáért, amit 30 napon belül ki is fizetnek a kereskedők. Szakértők ma azt valószínűsítik, hogy 9 következő hetekben az árak legalább még 10-15 euró- nak megfelelő mértékben eshet­nek, így a magyar piacon 40 ezer forint körüli, esetleg az alatti ton­nánkénti árak alakulhatnak ki. Tolna megyében egyébként nagy hagyománya van a kukori­ca termesztésének, a 220 ezer hektárnyi szántóterületből 100 ezer hektáron termelik általá­ban. Dr. Csíbor István, a Szek­szárdi Növény Zrt. igazgatója szerint a kukorica Tolna aranya. Itt minden adottság adott az or­szágos átlagnál magasabb ter­mésátlag eléréséhez: a kiváló minőségű termőföld, a magas aranykorona-érték, a hozzáértő gazdálkodók. A tengeri vetésterülete Tolna megyében Év 1998 Vetésterület (hektár) 91938 2002 101 665 2004 93 895 2006 110 000 2009 102 378 2010 97 998 A vadásztársaságnak is érdeke az egyezség A MEGYEI KORMÁNYHIVATAL föld­művelésügyi igazgatóságához a vadkárbejelentések nagy része Szekszárd térségéből érkezik. Ennek oka, hogy Szekszárd kör­nyezetében kialakult egy 15 600 hektáros „zárvány” terület, amelynek nincs vadászatra jo­gosultja 2011 márciusa óta. Ezen a területen nincs vadá­szat, tehát a vad számára ked­vező helyzet alakult ki A MEGYE TÖBBI részén a vadá­szatra jogosultaknak elemi ér­deke védekezni, hiszen a kelet­kezett vadkárt, annak 95 szá­zalékát kötelesek megtéríteni Ez évente több tízmillió forint is lehet Minden esetben javasolt egyeztetni a termelőkkel, hiszen a gazdálkodó részére is elő van írva a kárenyhítésben való köz­reműködés. Egyezség esetén a termelő szinte azonnal megkap­hatja a vadkár ellenértékét, míg ha nem tudnak megegyez­ni, elhúzódhat az eljárás. HA NEM TUDNAK megegyezni, akkor a jegyző szakértőt rendel ki, majd a kárbecslési eljárása után megkíséríi az egyezség lét­rehozását Ha létrejön az egyez­ség, azt a jegyző határozatba foglalja és jóváhagyja. Ha nem jön létre egyezség, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult így 30 napon belül kérheti a bí­róságtól kárának megtérítését Esett a kukorica novemberi ára A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában 91 kontraktus született a szeptember 23. és 28. kö­zötti időszakban. Kizáró­lag a takarmánykukorica és a napraforgó iránt ér­deklődtek a vásárlók. Nem változott a malmi búza ha­táridős ára, tonnánként 49 500 és 52 200 forint között kereskedtek a ter­ménnyel. A takarmánybú­za jegyzése sem módosult az egy héttel korábbihoz képest, 47 500 forint volt a decemberi ár. Tovább esett ellenben a takar­mánykukorica novemberi (-2050 Ft/t) és decemberi (-2300 Ft/t) ára, a márciu­si és májusi maradt a ko­rábbi szinten. Érdeklődés hiányában a takarmányár­pa tőzsdei ára sem moz­dult el a korábbihoz ké­pest. A napraforgómag jegyzése ugyanakkor ton­nánként 6700-9000 forint­tal zuhant a vizsgált na­pokban, így az októberi és novemberi ár már nem érte el a tonnánkénti 100 ezer forintot szeptember 28-án. A repcemaggal továbbra is tonnánkénti 119 200, illet­ve 130 500 forintos áron kereskedtek. Ezzel egy időben megtor­pant a búza és a kukorica havi jegyzése a chicagói árutőzsdén. Termény Malmi búza Határidő 2011. XII. Ft/tonna 49 500 2012.111. 51000 T.-búza 2011. XII. 47 500 T.-kukorica 2011. XII. 48 900 2012. III. 54 000 T.-árpa 2011. XII. 48 270 Napraforgó 2011. XII. 102 000 Repce 2011. XI. 119 200 FORRÁS: AKI Továbbiak a TEOLhu hírportálon HIRDETÉS A Szekszárd-Paksi kft. részt vesz a Duna vízminőségének javításában. Kivitelezés helyszíne: Gemenc! tájvédelmi körzet Bruttó beruházási költség: 750050134 Ft Várható befejezés: 2011 október 30 Szakértelem a vízgazdálkodásban természetvédelem hosszú tavon Szekszárd-Paksi Kft, H 7100 Szekszárd, Bogyiszlói u. 1. Telefon: t 36 74 605 890 www í>/&kszardpaksi.ou SZEKSZÁRD PAKSI A Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet Rendkívül kedvező áron folytatja a piros és sárga héjú burgonya és vöröshagyma értékesítési akcióját. Árukiadás a szövetkezet majorjában Mözsön, hétfőtől péntekig 7-15 óráig. A burgonya ára 30 kg-os zsákban 1500 Ft (50 Ft/kg) 15 kg-os zsákban 780 Ft (52 Ft/kg) A hagyma ára 15 kg-os zsákban 1200 Ft (80 Ft/kg) Az árváltozás jogát fenntartjuk. A viszonteladókat is várjuk, velük az ár megegyezés szerint. Érdeklődni: a 74/540-003-as telefonon. _________ A Duna vízminőségének javítása a cél tájékoztató A Világbank, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a GEF is segít Október 5-én, az Eötvös József Főiskolán tartották meg a szak­mai tájékoztatóját annak a több­lépcsős beruházásnak, ami a Duna vízminőségének javítását célozta meg. A projekt a Világ­bank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank), a GEF (Globá­lis Környezetvédelmi Alap) és a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg. A kivitelezés 2009 februárjában indult útjára, s mára a befejezé­séhez közeledik. Miért van szükség a Duna víz­minőségének javítására? A Duna sok nagyvárost kap­csol össze, fontos szerepe van a mindennapjainkban. A folyó for­rása ivóvizünknek, de a vízfo­gyasztáson túl jelentősen hozzá­járul a háztartások fenntartásá­hoz. Éppen emiatt naponta körülbelül 500-600 ezer köbmé­ter szennyvíz keletkezik, ami bi­ológiai tisztítást és tápanyag-el­távolítást követően kerül vissza a Dunába. A szennyvíz olyan anyagokat tartalmaz (például nitrogén, foszfor), amelyek nagy mennyiségben rontják a vizek mi­nőségét, emellett a túlzott táp­anyagterhelés miatt kárt szenved­het a folyó természetes élővilága is. Ez a jelenség komoly károkat okoz a gazdag élővilággal rendel­kező vizes élőhelyeknek, így pél­dául a Duna mentén levő Ge­menc, valamint a Béda-Kara- pancsa térségnek is. Emiatt vált szükségessé a víz tápanyagcsök­kentése, és a Duna természetes állapotának helyreállítása, ami tulajdonképpen nagymértékben hozzájárul a Fekete-tenger víz­minőségének javítá­sához. A beruházás két projektet foglal magá­ban: egyik részről az Észak-pesti Szennyvíztisztító Te­lep modernizációját, másrészt a Duna vizének visszavezetését az említett Gemenc, Béda-Karapan- csa térség élőhelyeké, elősegítve a terület optimális vízellátását. A vizes élőhelyek, vízfolyások rehabilitációjánál a legfonto­sabb feladat mindig az, hogy a kivitelezés ne csak szakmai né­zőpontból, vízgazdálkodási szempontból legyen korrekt, ha­nem az ökológiai szempontokat is figyelembe véve történjen. Milyen változások várhatók a beruházás eredményeként? A sikeres beruházást követő­en a terület vízjárása az eredeti, természetes állapotára fog ha­sonlítani. Szakemberek szerint a projekt kedvező hatással lehet az erdőgazdálkodásra és a vad- gazdálkodásra, valamint a hor­gászat és az ökoturizmus is pro­fitálhat belőle. Tehát összessé­gében elmondható, hogy a kör­nyezetvédelmi előnyök gazdasá­gi hasznot is fognak hozni. ■ ■ A beruházás két projektet takar. Rekordtermés volt krumpliból, ami baj TOLNA-MÖZS Red Scarlett, Kondor, Laura, Manitu, Pannónia és Agria. Ezeket a burgonyafajtákat vetet­ték a Mözsi Mezőgazdasági Szö­vetkezet által művelt földeken. A napokban fejeződött be a betaka­rítás. Falusi Adám szövetkezeti el­nök szerint rekordtermés szüle­tett. A 48 hektáros vetésterületen az átlagtermés hektáronként 420 mázsa volt. A korábbi években 250-300 mázsás átlagokat köny­velhettek el. A siker a kiváló minő­ségű vetőmagnak, a sok öntözés­nek, és nem utolsósorban a szak­mai hozzáértésnek köszönhető. De az örömbe némi üröm is vegyül. Sok termés: sok gond. Értékesítési problémákkal küzd a termelő. Még 50 forin­tért se nagyon megy a mözsi krumpli. Falusi Ádám informá­ciói szerint még harmincforin­tos burgonya is kerül az or­szágba - valahonnan. A keleti határ mentén. Ezért előfordul­hat, hogy a mözsiek is kényte­lenek lesznek árat csökkente­ni. Sokkal lejjebb nem mehet­nek, hiszen a burgonyater­mesztés önköltsége 40 forint kilónként. ■ Wessely G. i > x

Next

/
Thumbnails
Contents