Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-05 / 207. szám

2011. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP 5 ■MMMM Megítélt, majd visszakért pénz meghurcolva Testszerte barnás kültakaró, ez volt a szakértői vélemény Szeretnék, ha a Kalocsai- és a Külső-Sárköz összefogna Befogadta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bí­rósága H. Rita panaszát. A roma asszonyt hat éven át tartották jogtala­nul fogva. Ez idő alatt tartósan megromlott az egészsége, és nincstelen­né vált. Tízéves huzavona után jogerősen kártalaní­tási pert nyert az állam­mal szemben. Tavaly megkapta az összeget, de idén tavasszal a Legfel­sőbb Bíróság úgy döntött, hogy annak jó részét vissza kell fizetnie. Rácz Tibor A felmosó egyenként ellopott száraiból kötelet sodorni nem egyszerű dolog, kitartás kell hozzá. Ahhoz pedig, hogy az ember ezzel a kötéllel megpró­báljon véget vetni életének, szin­te egy átlagember számára is felfoghatatlan elkeseredettség, és határozottság kell. H. Rita megpróbálta, akkor nem sike­rült neki, aminek most már örül. A magyar bíróságok szerint ártatlanul tartották előzetes le­tartóztatásban közel három éven keresztül. A vád kábító­szerrel való visszaélés volt. Ezt követően további három évig hú­zódott a büntetőpere is. Annak lezárulta után a börtönben töl- a tött évek alatti egészségromlá- 1 sa, valamint keresetkiesése mi- § att kártérítést kért a magyar ál- | Iámtól, amelyet meg is ítéltek í számára. Több mint 19 millió fo- I rintot kapott. H. Rita tudja, nincs még vége a vesszőfutásnak, ezért azt kérte, hogy ne legyen felismerhető a fotón Idén májusban a Legfelsőbb Bíróság az Igazságügyi és Rendé­szeti Minisztérium felülvizsgála­ti kérelmére indított eljárás után úgy döntött, nyolcmillió forintot visszakövetel az asszonytól. Ám Rita, mivel egyrészt nem tudja ezt az összeget visszafizetni, másrészt nem tartja az eljárást igazságosnak, a strasbourgi Em­beri Jogok Európai Bíróságához fordult, amely befogadta kérel­mét. Erről lapunkat a Roma Saj­tóközpont értesítette, ahogyan arról is, hogy Rita Tolna megyé­ben telepedett le. Mint azt kérdésünkre elmond­ta, a börtönben töltött évek alatt tartósan megromlott az egészsé­ge, meddővé vált, kihullottak a A kérelmek kilencvenhárom százalékát elutasítják, az övét befogadták- Most ismét újabb perek, tár­gyalások várnak rám. Ha ak­kor is tudták már a minisztéri­umnál, hogy megtámadják majd az ítélőtábla döntését, mert sokallják az összeget, mi­ért adták ide a pénzt Azt gon­dolták, hogy azok után, hogy elvesztettem mindenem, várni fogom, hogy hátha egyszer visszakérik? Családi házat vet­tem, van egy kisvállalkozásom, most ez mind veszélybe került a döntés miatt - mondja a nő. Hozzáteszi- - Nagyon sok min­denen kellett keresztülmen­nem, a fogva tartásom és a tárgyalások ideje alatt is. A kártérítési eljárás alatt a pszichológus szakértőnek az lett volna a jeladata, hogy megállapítsa, mennyire viselt meg a fogva tartás, mégis a testszerte barnás árnyalatú kültakarómat vélte fontosnak. No és persze néhány percnyi beszélgetés után még azt is meg tudta állapítani, hogy élős­ködő életformára hajlamos va­gyok, ehhez képest földet vásá­roltam, gazdálkodom, és van egy kis üzletem is. Igyekszem helyre tenni az életem. Talán én vagyok ebben az országban az egyetlen, akitől pénzt kémek vissza a kártérítési per után. Fontos az is, hogy az Emberi fo­gok Európai Bírósága a kérel­mek 93 százalékát elutasítja, az enyémet pedig befogadta - emelte ki az asszony, akit férje mindenben támogat, s lassan annyit tanulmányozzák a ma­gyar jogot, törvényeket, hogy szinte szakértővé válnak. fogai, romlott a hallása, és de­pressziós is lett. Az elsőfokú íté­letet meghozó bírónő mindebből csak a fogromlást vette figyelem­be a kártérítés megállapításakor, így a H. Rita által követelt 25 mil­lió forinttal szemben csak 7,8 millió forintot ítélt meg. Ezt az összeget emelte a Fővárosi ítélő­tábla másodfokon majdnem 20 millióra, amiből később a Legfel­sőbb Bíróság (LB) visszakövetel­te a nyolcmilliót. H. Rita ügyének strasbourgi képviseletére több jogvédő szer­vezettől kért segítséget. Mint mondta, a Magyar Helsinki Bizott­ság szakértőinek álláspontja sze­rint elképzelhető, hogy az asszonyról készült orvosi szakvé­leményben szereplő megfogalma­zások - például „testszerte bar­nás árnyalatú kültakaró” - sértik a személyhez fűződő jogait ■ Nagy ritkaságnak számit, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága befogad egy ügyet.- Nagyon megörültünk a fér­jemmel, amikor megkaptuk az értesítést - négy nap alatt vála­szoltak - hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta az ügyünket. Ez nagy ritkaságnak számít, az esetek kilencven­három százalékában elutasítja a kérelmeket. A hogyan to- vábbról azonban még nem tu­dunk semmit. Nem tudjuk, lesz- e tárgyalás, és ha igen, milyen, ki képviseli az érdekeimet - mondta a nő. Hozzátette, az eljárás 2000- ben indult ellene, hat éven ke­resztül pokol volt az élete, több tucatnyi tárgyaláson vett részt, majd miután az egésznek vége lett - azután, hogy legalább tizenötéves börtönbüntetést he­lyeztek számára kilátásba -, és szabadon engedték, nyugodt életre vágyott, gyermeket akart szülni férjének, de egészségi ál­lapota miatt ez most már sajnos lehetetlen. Sí Ön szerint reálisak hazánkban a megítélt kártérítési összegek? Szavazzon honlapunkon ^ ma 16 óráig: TEOLhu ^ A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. decs Utolsó állomásához érke­zett a Decsi nyár eseménysorozat szombaton. A „Kongatik már a kádakat” című, zenés-táncos ren­dezvényre a külső Sárközből, va­lamint Zengővárkony, Szeremle és Váralja területéről érkeztek a fellépő vendégek, több mint két­százan. Rendkívül látványos volt, ahogy a település három pontjá­tól, a faluháztól, a buszmegálló mellől és az óvoda elől felvonul­tak a tájházig. Ott nemcsak tánc- együttesek, kórusok is színpad­ra álltak, és közkinccsé tették ha­gyományaikat az utókor számá­ra. A fellépéseket követően a táncházban mulatoztak a vendé­gek. - Szeretnénk, ha a Kalocsai- és a Külső-Sárköz össze tudna dolgozni, és közös rendezvénye­ket tartani - mondta Decsi Kiss Mária közművelődési referens. Tőle azt is megtudtuk, a rendez­vény finanszírozásához egy pá­lyázati úton nyert, 250 ezer fo­rintos támogatás is hozzájárult. Ebből a pénzből segítették kifi­zetni az útiköltségét azoknak, akik messziről érkeztek. ■ Á. M. Az élő csocsó és Bódi Guszti volt a sláger sárpilis -Versenyezzünk, ki ug­rik a legmagasabbra - kiáltozták vidáman a gyerekek a légvárból. A tavaly, pályázati úton nyert já­tékon azonban nem volt fellelhe­tő az összes lurkó. Ez viszont cseppet sem meglepő, hiszen a csemeték ezzel párhuzamban vagy a segwaypályán (elektro­mos közlekedő eszköz) lavíroztak a bóják között, vagy éppen az élő csocsóban igyekeztek gólt lőni. A bátrabbak a rodeóbikára is felül­tek. A szombati, sárpilisi faluna­pon persze a szülők sem unat­koztak, a fellépő vendégek min­denkit a színpadhoz szögeztek. Közben kihirdették a Süti-sütő, és a Főzőverseny nyerteseit is. Az előbbi cím Szűcs Judit helyi la­kost illette meg, míg az utóbbi büszke tulajdonosa a decsi Novák Gábor lett. Az est fénypontja a tű­zijáték volt, ám a fő meglepetés csak ezután következett, amikor megérkezett Bódi Guszti és a Fe­keteszemek. Olyan jó hangulat kerekedett, hogy a többség még hajnalig hálózott. ■ M. Á. Főhajtás a bányászok előtt megemlékezés Az idősebb tagok munkáját is elismerték nagymányok Méltó módon tisz­telegtek a bányászszakszerveze­tek és a környező települések polgármesterei a szénbányában elhunytak előtt. Koszorút he­lyeztek el a bányászemlékmű­nél, és velük együtt emlékeztek a hozzátartozók is. Ezt követően kulturális műsoron vettek részt, hol egy tánccsoport, hol egy ze­nekar lépett fel a művelődési házban. Kaufmann Tibor, a helyi bánya üzemvezetője beszédet a mondott a bányászat helyzeté- | ről. A rendezvényen az idősebb | szakszervezeti tagok munkáját § is elismerték. Az 50,60 és 65 J évesek egyaránt emléklapot és 1 bányászkorsót kaptak. ■ M. S. Rendhagyó módon idén először a hozzátartozók helyezték el a koszorúkat Sót eszik, forrást talál kútásó Egyszer elindult dolgozni Dél-Afrikába, gyalog káiról. Eddig 241 kutat tisztított ki és 18-at ásott. A legmélyebb, amelyikbe leereszkedett, 42 mé­teres volt. Egyszer a tévébe is be­került, amikor egy kútba esett kutyát mentett ki. Alapképzettsége villamosgép­szerelő, de ösztönösen vonzódik az olyan munkákhoz, amelyek­hez nem végzettség, hanem va- gányság kell. Volt már toronyfes­tő, postás, raktáros, húsipari beta­nított munkás, juhász, távolított el veszélyes fákat a bajai híd mel­lől, és seftelt Isztambulban. Egy­szer elindult dolgozni Dél-Afriká­ba, gyalog. De Bonn-nál visszafor­dult... Hogy további kutakkal gaz­dagítsa Tolna megyét ■ W. G. németkér Egy evőkanál só. Mi­hez kell ez Mezei Istvánnak? Ter­mészetesen kútásáshoz. Ponto­sabban ahhoz, hogy bekötött szemmel megtalálja a föld alatti forrást, s kijelölje a helyet, ahol ásni kezd. A kanál sót egy nye­let pálinkával öblíti le. Ez is a szakmai előkészítés része. Most Németkéren dolgozik. Állítása szerint megtalálta a me­gye legbővizűbb forrását, ami hat köbméter vizet ad óránként. Most a faluban mindenki kutat akar. Szinte házról házra hívják. Lapunkban már bemutattuk a kútásással, kúttisztítással foglal­kozó, kalandos életű férfit, aki pontos statisztikát vezet a mun­Mezei István most kutakat fúr } )

Next

/
Thumbnails
Contents