Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-30 / 229. szám
6 2011. SZEPTEMBER 30., PENTEK GAZDASÁG A BUX index 2011. szeptember 29-én nyertes 2011. 09. 30. Réavény Mtelekom Utolsó ár (Ft) Változás (%) 495 4,87 Millió Ft 3 342 Est Media 162 3,18 5 OTP 3330 2,46 7304 FHB 515 1,77 35 E-Star 6798 1,23 3 VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Danubius Utolsó ár (Ft) Változás (%) 3 050 -6,15 Millió Ft 0 0RC 1205-3,60 . 1 Émász 14 000-2,71 1 Rába 510-1,35 24 Fotex 295-1,33 2 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.29.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. december 49 500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. december 47 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 47200 0LAJNAPRAF0RG0 2011. október 98000 REPCE 2011. november 119 200 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. szeptember 29-én 1 € 1 $ 1CHF f I ( 290,84 Ft 213,09 Ft 238,30 Ft 2,83 Ft 1,52 Ft 2,54 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.29.) Vételi Eladási Budapest Bank 283,00 300,50 CIB Bank 279,36 302,64 Citibank 278,93, 302.17 Erste Bank 282,85 299,15 FHB Bank 281,93 298,77 K&H Bank 281,64 297,86 MKB Bank 282,46 296,94 OTP Bank 284,12 298,69 Raiffeisen Bank 285,46 298,30 Elfogadták a mentőalap bővítését NAGY TÖBBSÉGGEL fogadta el tegnap a német Bundestag az ideiglenes uniós mentőalap (EFSF) növeléséről szóló javaslatot. így zöld fényt kapott az az uniós kezdeményezés, hogy az alap 780 milliárd euró értékig vállaljon garanciát a bajba jutott euróövezeti tagállamok adósságai után. Az EFSF összesen így 440 milliárd euró értékben bocsáthat ki segélyhiteleket. Németországra a 780 milliárdos garanciakeretből 211 milliárd euró jut majd, ha minden tagállam parlamentje igent mond az EFSF bővítésére október közepéig. A döntés ellenére a görög államcsőd különböző forgatókönyveivel készülnek az uniós döntéshozók. ■ Közeleg az influenzaszezon védekezés Még mindig keveset költenek dolgozóik védelmére a magyar cégek Jelentősen csökkent tavaly Magyarországon a nem állami finanszírozású influenza elleni oltások száma. Pedig nemcsak a cégek járnak rosz- szul a táppénzzel, hanem az alkalmazottak is. Barát Mihály - Nógrádi Tóth Erzsébet Tavaly hozzávetőlegesen százezer, nem az állam által finanszírozott influenza elleni vakcina fogyott el Magyarországon, ez alig a fele a megelőző évinek - mondta lapunknak a Sanofi Pasteur magyarországi igazgatója. Labancz László szerint ez annak ellenére van így, hogy mind a cégeknek, mind a dolgozóknak egyre nagyobb károkat okoznak a megbetegedések Az influenza a munkáltatók számára számos költségelemmel jár: a közvetlen elem a táppénz, melynek első két hetét Magyarországon a munkáltatónak kell fizetnie. Ehhez jön közvetett elemként az a bevételcsökkenés, amelyet a beteg dolgozó kiesése okoz, és ami a táppénz összegének akár a nyolc-tízszeresét elérheti. A kiesésből adódó bevétel- csökkenés persze nagyobb is lehet, ha az adott cég számára nehezen pótolható, specifikus területen dolgozó, vagy vezető beosztású dolgozóról van szó. Az Kevés piaci szereplő MAGYARORSZÁGON két úton lehet influenza elleni vakcinához jutni Az állam térítésmentesen biztosítja az oltás lehetőségét a kiemelt kockázati csoportba tartozók - idősek, krónikus betegek - számára, akik a háziorvosnál oltathatják be magukat A térítésmentes körbe nem tartozók gyógyszertárban szerezhetnek be oltóanyagot, jellemzően 1500 és 2000forint közötti áron. A térítésmentesen adható vakcinákat az állammal kötött szerződés alapján az Omninvest gyártja. A piaci alapon kínált vakcináknál a Sanofi Pasteur 50 százalékos részesedéssel rendelkezik - ez főként.az új, fájdalommentes oltást biztosító fecskendőnek köszönhető -, a maradék hányadon az Omninvest és két-há- rom másik gyártó osztozik. influenza ugyanakkor az alkalmazottak számára sem jó: a táppénz-szabályozás miatt a minimálbérnek legalább kétszeresét megkereső dolgozónak már nem éri meg táppénzre mennie, hiszen ebben az esetben - a maximált juttatás miatt - bevételkieséssel kell számolnia. Az influenza elleni védekezés tehát minden érintett alapvető érdeke, hiszen a vakcina ára eltörpül az esetleges megbetegedések okozta károkhoz képest - mutatott rá Labancz. Ez minden, legalább közepesen fejlett országra is igaz, hiszen az egy vakcinára jutó 5-10 dolláros ár normál gazdasági körülmények között - ahol nem extrém módon alacsonyak a bérek - mindenképpen megtérül. A nyugat-európai átlaghoz képest relatíve alacsony oltottsági arányért Labancz szerint nem csak a magyarországi vállalkozások nemtörődömsége okolható. A lakosság nagyobb része egyáltalán nem foglalkozik az influenza problémájával, lusta beoltatni magát, vagy fél az oltástól. Ha megbetegszik, akkor többnyire igyekszik nem kivonni magát a munkavégzés alól. így potenciálisan megfertőz másokat, másrészt munkájának hatékonysága töredékére csökken. Az oltási arány növekedését az sem segíti, hogy a munkáltatók nem kötelezhetik alkalmazottaikat, hogy beoltsák magukat. népszámlálás 2011 — NEPSZAML I v mm I mmmm % I I fc ÁLÁS A JÖVŐÉRT! VÁLASZOLJON INTERNETEN! « www.enepszamlalas.hu 2011. október 1-16. között A távközlési különadót eltöröltetné Brüsszel A TÁVKÖZLÉSI szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság (EB). Az uniós végrehajtó testület szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU- jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék. Az EU-előírások szerint „a távközlési szolgáltatók által fizetendő díjakból csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségek fedezhetők. Felszámításuknak emellett tárgyilagosnak, átláthatónak és arányosnak kell lennie, mértékük indokolt esetben módosítható”. Magyarország Brüsz- szel szerint azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője szerint nincs ok a változtatásra a távközlési cégek nyereségalapú adójával kapcsolatban, a kabinet vállalja az erről szóló vitát az EB-vel. ■ Egységes költségosztás a távhőszolgáltatásban rendet tesz a különféle egyedi megállapodásokon alapuló és számos panaszra okot adó távfűtési költségmegosztások között a júliusban született, s most induló fűtési idénytől alkalmazandó rendelet. Az új szabályozás csak azokra a távfűtéses épületekre nézve kötelező, amelyekben a rendelet megszületése után szereltek költségosztót a fűtőtestekre. A hazai távfűtéses lakásállomány mintegy 40 százalékában, azaz 250 ezer lakásban szabályozható a fűtés és kalkulálható a lakásonként felhasznált hő aránya. Az új szabályozás szerint a háztartások által a távfűtésért fizetett összegben a légköbméter arányos résznek 30-50 százalékot kell kitennie. Az alsó határ azt szolgálja, hogy egyes lakástulajdonosok nulla közeli fogyasztás mellett ne használhassák ingyen az épület vezetékrendszeréből származó hőt, s hogy a lakásukat a szomszédos lakások fűtik. A felső határ takarékoskodásra ösztönöz. Az elszámolásban kötelező lesz olyan korrekciós tényezőket használni, amelyek a fűtésileg kedvezőtlen elhelyezkedésű lakások hátrányát kiegyenlíti. Ha költségmegosztó van a lakásban, de azt a fogyasztó hibájából nem lehet leolvasni, akkor a számlájában 2,5-szeres büntető szorzót kell alkalmazni. ■ B. H. L. i
