Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-28 / 227. szám

A NAP TEMAJA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. SZEPTEMBER 28., SZERDA széttagoltság Várhatóan még idén elfogadja a Parlament a víziközmű-szolgáltatást szabályozó törvényt, amely alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi formát. Ugyanis az országban meglévő 400 szolgáltatót 30-40 társaságra redukálnák MAGYAR VIZET MAGYAR KÉZBE Bizakodva fogadták a me­gyei szolgáltatók a készü­lőben lévő víziközműtör- vényt, amelyre közel két évtizede vár a szakma. A tervezetből többek kö­zött az olvasható ki, hogy a jövőben csak minősített, akkreditált cégek végez­hetik a vízszolgáltatást 100-150 ezres fogyasztói körben. A jelenlegi szétta­golt forma nem tartható. Munkatársainktól A megyei vízszolgáltató cégeknek és az önkormányzatoknak elemi érdeke, hogy minél hamarabb lét­rehozzák azt a közös társaságot, amivel a víziközműtörvény ha­tályba lépését követően jogosul­tak lesznek a szolgáltatásra. El­lenkező esetben a jelenleg még csak megalakulóban lévő Víziköz­mű Hivatal úgynevezett közérde­kű üzemeltetőt nevez ki, aki nem biztos, hogy a megyehatáron be­lüli lesz. Mindezt Éreth Attila hangsúlyozta a múlt csütörtöki Tolna Megyei Vizes Napok elneve­zésű szakmai konferencián, Bonyhádon. A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Társaságok Üze­meltetési Egyesülésének elnöke hozzátette, a törvénytervezet sze­rint szigetszerű üzemeltetést nem lehet folytatni a jövőben. Vagyis egybefüggő területekre és műsza­kilag egységes rendszerekre ad­nak ki működési engedélyt, ezért a jelenlegi széttagolt forma bizto­san nem lesz tartható. Barkóczy Ferenc, a Tamási Kö­zös Víz- és Csatornamű Kft. ügy­vezetője elmondta, valószínűleg 100-150 ezres fogyasztói kört ír majd elő a jogszabály. Az ő ügyfél­körük ennek most csak a tíz szá­zalékát éri el. Tehát egyesülniük kell más szolgáltatókkal. Már megkereste őket a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Társaságok Üzemeltetési Egyesülése megfon­tolásra ajánlva egy megyei cég lét­rehozását. Jelenleg 17 üzemeltető szervezet működik a megyében. Tamásiban speciális a helyzet, mert a pécsi ténykedéseiről elhí­4 ~\í A felújításokra is adjon lehetőséget a törvény ■ • ■11« A Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft vastalanító üzemében az Őszi szüreti csúcson dolgoznak. Képün­kön Haász Imre és Mátyus Ferenc resült Aquainvest Kft. is tulajdo­nosa 49 százalékban a helyi víz­műnek. Ám ez Barkóczy Ferenc szerint nem okozhat gondot, mert az átszervezés során kizá­rólag az önkormányzatok lesz­nek döntési pozícióban. A várhatóan 2012 januárjában hatályba lépő jogszabály több pontban is markáns véleményt al­kot a vízszolgáltatásról. Kimondja, hogy a vízkincset magyar kézben kell tartani. Szabályozva legyen a díjképzés, és a tulajdonviszonyo­kat is rendezni kell. Vagyis csak ál­lami, vagy önkormányzati tulaj­donban lehet a közművagyon.- Az üzemeltetők másodlago­sak, a tulajdonosoknak kell dönte­ni - fogalmazott Gaál Zoltán, a Paksi Vízmű Kft. ügyvezetője. Hozzátette, hogy Tolna megyében az önkormányzatok elég régóta működtemek víziközműcégeket, így nagy valószínűséggel nem sze­remének ebben állami irányítást, tehát önkormányzati tulajdonú vízmű marad. - Á jelenlegi orszá­gos állapotot nem ismerem részle­teiben, de abban biztos vagyok, Független szervezet vizsgálja meg a kérelmeket (FT Miklós, a Magyar Vízi­közmű Szövetség (MaVíz) el­nökségi tagja is részt vett a bonyhádi tanácskozáson. Kiemelte, a MaVíz különböző bizottságai is részt vettek a törvénytervezet kidolgozásá­ban. - A jelenlegi közel 400 szolgáltató nagy szám, de kö­zülük mindenféle háttérvizs­gálat nélkül kimondani azt a közel 4 fret, aki a tervezet szerint ellátná a hazai vízi­közmű-szolgáltatást, nagy me­részség lenne. EZÉRT A SZAKMAI szövetség is azt az álláspontot képvi­selte, hogy induljon el egy folyamat: az akkreditáció kérdését egy független, szakmaiságra alapuló szer­vezet (Víziközmű Hivatal) vizsgálja felül. Azok, akik az ott előírt feltételeknek megfelelnek, kapják meg a jogosítványt. hogy rendkívül alacsony színvo­nalon és jelentős hiánygazdálko­dással működtetett vízművek van­nak az országban - mondta. Véle­ménye szerint, amennyiben a mű­ködtetés feltételeit biztosítja a tör­vény - többek között azt, hogy az amortizáció a díjképzés egyik fon­tos eleme legyen - akkor elérhetik, hogy az üzemeltetőknek legyen pénze a felújításokra, új művek létrehozására, ami színvonaleme­lést kell, hogy jelentsen. Az árak esetében eddig minden önkor­mányzat saját kalkulációt végzett Az új tervezet állami ellenőrzést, árképzési szabályozást helyez ki­látásba, így az egységes színvonal mellett egységes ár alakulhat ki, fejtegette Gaál Zoltán. Azt mondta, hogy a módosítás nyomán vég­eredményben „víziközmű szem­pontból vezérelt” üzemeltetés jön létre, ezért szakmailag erősödhet a szolgáltatás. Hasonlóképpen vélekedett Szűcs István is. A Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornaművek Kft ügyvezető igazgatója kérdé­sünkre elmondta, úgy látja, végre lesz egy törvény, amely magas szinten szabályozza a víziközmű­szolgáltatás alapjait, elsősorban FADD EZ EV ELEJETOL önállóan működteti a víziközműveit. Fülöp János polgármester el­mondta: azért döntöttek így, hogy a helyi hálóza­tot megfelelően fejleszte­ni tudják. Korábban ugyanis az önkormány­zatok jellemzően alacso­nyan tartották a vízdíja­kat, mondván „ne nyúz­zuk a népet“. így viszont nem jutott pénz fejlesz­tésre, a hálózatok állaga vészesen leromlott. a faluvezető szerint ha az új törvény lehetőséget biztosít a közművek fo­lyamatos felújítására, akkor az támogatandó, de ennek biztosítékát egyelőre nem látja. környezetvédelmi, biztonsági és gazdaságossági szempontok sze­rint. Hozzátette, a Tolna Megyei Víz-és Csatornaművek Üzemelte­tési Egyesülése kidolgozott egy olyan szakmai ajánlást, amelyet a napokban vizsgálnak meg a tulaj­donosok, képviselők, országgyű­lési képviselők, amely arról szól, hogyan lehetne a leggördüléke­nyebben, problémamentesebben megoldani az átállást Leszögezte, ha egy új, megyei szintű cég ala­kulna, nem jelentené azt, hogy több embert kellene foglalkoztatni a vezetőségben, vagy el kellene bo­5 3 P csátani bárkit is. S ami a legfonto­sabb az állampolgárok számára, a vízdíj sem emelkedne emiatt.- Egyetértek a tervezetben fog­laltakkal, bár azért még sok a megválaszolatlan kérdés - mond­ta Magyari Tamás. A bonyhádi Bonycom Közüzemi Kft ügyveze­tő-igazgatója úgy látja, a jelenlegi rendszer szerint működő víziközmű-szolgáltatók lehetősé­geikhez mérten hatékonyan vé­gezték feladataikat, nem volt kirí­vó probléma. Szerinte a kulcskér­dés a szolgáltatási területek ala­kulása. Főként annak tükrében, hogy a lakosságnak milyen lehe­tősége lesz közvetlenül elérnie a szolgáltatót - ahogy sok helyen most teheti - az új „mamutcégek” megalakulásával. - Az új törvény­től azt várom, hogy az évek alatt kiforrott, fogyasztó és szolgáltató közötti párbeszédet tartsa meg - szögezte le a cégvezető.- Nemzetstratégiai és gazdasá­gi szempontból is jelentős célokra kell választ adnia az új törvény­nek - véli Koltai-Kiss Tamás, a Tol­na Víz- és Csatornamű Kft. ügyve­zetője. - Előbbi azért fontos, mert az ország egyik legnagyobb erő­forrását az ivóvízkincs jelenti. En­nek a területnek az egységes, szi­gorú szabályozása mindenképpen támogatandó - mondta. A gazda­sági szempontok között pedig meghatározó az optimális üzem­méret Kellő számú fogyasztó hí­ján ugyanis nem működtethetőek gazdaságosan a víziközművek. Szerinte tehát ezért is jó irányú el­képzelés az, amely a mostaninál lényegesen nagyobb számú, szá­zezres nagyságrendű fogyasztót kiszolgáló, a jelenleginél sokkal kevesebb üzemeltetővel számol. A témában megkerestük a Szekszár­di Víz- és Csatornamű Kft.-t is, azonban lapzártánkig nem kap­tunk választ tőlük. 1 Egyetéit-e azzal, hogy magyar kézbe kerüljön a vízszolgáltatás? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. Túracipőre cserélték a ceruzáikat A kölcsönös bizalom tollával szentesítették megállapodás A Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet nyújtott hitelt a szennyvízberuházáshoz bonyhád Túracipőre cserélték a ceruzát a BONI Széchenyi István Általános Iskola diákjai múlt pénteken. A hagyományos csil­lagtúrán vett részt az intézmény 740 tanulója, amelynek ezúttal is a váraljai parkerdő volt a köz­pontja. Onnan Nagymányokra, Kismányokra, Óbányára, Me- cseknádasdra és Mázára kirán­dultak, a legfiatalabbak pedig Váralját vették szemügyre. Az intézmény névadójának tisztele­tére rendezett Széchenyi-naphoz kapcsolódó programot játékos vetélkedők, horgászverseny és kézműves-foglalkozások is szí­nesítették a parkerdőben - szá­molt be az eseményről Szabó Béláné igazgató. ■ V. B. bonyhád - Húsz olyan település van Tolna megyében, amelyek közműfejlesztési beruházásait mi finanszírozzuk. Ez is hűen tükrözi azt a kölcsönös bizalmat, amely a Völgység-Hegyhát Taka­rékszövetkezet és az önkor­mányzatok közötti kapcsolat alapja - fogalmazott Gáspár Csa­ba. Á bonyhádi pénzintézet ügy­vezető-igazgatójának álláspont­ját erősítette a tegnapi szerző­déskötés is. Két település - Kistormás és Kölesd - összefogott annak érde­kében, hogy a kor követelménye­inek megfelelő szennyvízhálóza­tot és tisztítót építsenek ki pá­lyázati forrás segítségével. A be­ruházás közel 730 millió forint­Brauer János (balról), Berényi István és Csapó László a szerződésekkel ba kerül, amelyből mintegy 580 millió forintos pályázati támoga­tást nyert a Kistormás-Kölesd Szennyvízberuházási Társulás. A fennmaradó 145 millió forin­tos önerőt viszont a két telepü­lésnek kell biztosítania. Közbe­szerzést írt ki a társulás ennek hitelből történő fedezésére, ame­lyen a Völgység-Hegyhát Taka­rékszövetkezet nyert. A pénzintézetben tegnap dél­után szentesítették aláírásukkal a felek a 15 éves futamidőre szó­ló megállapodást tartalmazó do­kumentumokat. Brauer Jánostól, a takarék elnök-ügyvezető igaz­gatójától megtudtuk, a pénzin­tézet 10 éve nyújt segítő kezet az önkormányzatoknak és társulá­soknak közműfejlesztési elgon­dolásaikhoz. - Örömünkre szol­gál, hogy egyre több ehhez ha­sonló kezdeményezés megvaló­sításához járulhatunk hozzá, hi­szen a takarék mindig is kiemel­ten kezelte a vidékfejlesztés kér­déseit - szögezte le a vezető. Berényi István, Kölesd polgár- mestere lapunknak elmondta: idén januárban kezdődött a há­lózat és’ a szennyvíztelep kiépí­tése. Előbbi 70 százalékos lefe­dettségnél jár, a telepen pedig már a próbaüzem zajlik. Tervei szerint év végéig elkészülnek mindkét településen a munká­latokkal. Hasonlóképpen véleke­dett Csapó László, Kistormás el­ső embere is. ■ Vízin B. i i

Next

/
Thumbnails
Contents