Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-09-25 / 38. szám
2011. SZEPTEMBER 25., VASARNAP 5 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Elvarázsolták a koros motorok hobbi Az ifjú tűzoltó már több mint tucatnyi veterán járgányt keltett életre Szénási Attila a 22 évével kuriózumnak számít a veteránmotorosok társaságában. A fotózáshoz az összes működőképes kétekerekűjét felsorakoztatta Felmérést ugyan nem végeztünk, de majdnem biztos, hogy Szénási Attila a veteránmotorosok legfia- talabbjainak egyike. Az Atomerőmű Tűzoltóság állományának Bölcskén élő legfiatalabb tagja nemcsak motorozni szeret, de évek óta renoválja is a muzeális értékű darabokat. Vida Tünde Miután egy fiatalembertől nem illetlenség megkérdezni, hamar rövidre zárjuk a kérdést, és kiderül, Szénási Attila csupán 22 esztendős. Még ő maga is egyetért azzal, hogy bizony a veteránmotorosok társaságában kuriózumnak számít, a többség ugyanis ötvenes, vagy még annál is idősebb. Pedig amikor a muzeális darabok ifjú rajongója bölcskei otthonában, ahol szüleivel és két testvérével él, felsorakoztatja az összes olyan veterán motorját, ami működőképes, kisebb kiállítás kerekedik. Rövid összegzés után azt mondja, tizenhárom darab van, meg rengeteg alkatrész dobozokban, ládákban. Kétkerekűi között akad olyan, amelyik majd’ háromszor annyi idős, mint ő. Nemcsak, illetve elsősorban nem gyűjti őket, hanem ösz- szerakja, renoválja az öreg motorkerékpárokat, amik aztán vagy új gazdához kerülnek, vagy kedvencekké válnak, és tovább gyarapítják a figyelemre méltó gyűjteményt. ■ Szereti a 70-80-as tempót, a Pannónia kényelmét. Az autókhoz, motorokhoz való vonzódása Attilának nem új keletű, egy rokon autószerelőnél tízéves korától ismerkedett ezeknek a járműveknek a rejtelmeivel. Műszaki érdeklődése mellé így sikerült gyakorlati tudásra is szert tenni. A veterán motorok felé azok után fordult, amikor körülbelül négy esztendeje kapott egy szép formájú, de jócskán megkopott Simsont, ami használható volt ugyan, de nagyon rosszul nézett ki. Attila szerelgette, pofozgatta, majd saját elképzelései alapján lefestette az 1963-as Simson Suhlt. - Amikor elkészült, jött a többi - fogalmaz, mintha ez teljesen természetes lenne egy kamasz estében. Nála az volt, mert elkezdte bújni az e témában íródott szakkönyveket, böngészett az interneten és sorra vásárolta az újabb és újabb, pontosabban a régi és még régebbi kétkerekűeket, hogy aztán szorgalmas munkával kívül-belül rendbe hozza őket. így tett szert arra a negyvenéves Pannónia P10-esre is, amelyik az említett Simson és még néhány más okból kivételes darab mellett Attila kedvence. - Szinte nap mint nap bejárok vele Paksra - árulja el. Majd azt is, hogy sokan megnézik, megcsodálják. Szavaiból kiderül, hogy nem jobb híján utazik a koros motoron: van két Simsonja és egy Suzukija is, de ezeket ritkán használja, a száguldozás ugyanis „nem jön be” neki. Szereti a 70-80-as tempót, és azt a kényelmet, amit a Pannónia nyújt még úgy is, ha barátnőjével, Timivel ketten utaznak rajta. Ezt a motort üzemképtelen állapotban Budapesten vette darabokban. Hiányos volt és kopottas. Ahhoz, hogy használhatóvá váljon, meg kellett vennie egy másik Pannóniát a faluban, annak a motorját kapta meg a P10-es. Összeszerelte, fényeztette, kró- moztatta, míg szemrevaló és mindenekelőtt üzembiztos darab lett belőle. Gazdája azt mondja, bármüyen hosszú útra elindulna vele, már csak azért is,-mert az utolsó csavarig ismeri. Kimondottan nagy túrára még nem mentek, de Budapestet már megjárták vele. Minden darab különleges, ha másért nem, azért, mert siszénási ATTILA rendszeresen vesz részt veterántalálkozókon, börzéken. Az interneten lévő fórumokon pedig kapcsolatban van azokkal, akik ugyanennek a hobbinak hódolnak. Idén először - húga barátjával - maga is megpróbálkozik egy találkerült újjávarázsolni, életet lehelni bele, de a kedvencek között van az a Csepel is, amely most a gyűjtemény legrégebbi darabja. A motorkerékpár 1949-ben készült, azaz hatvankét esztendős. Attila azt mondja, más hobbija nincs, szórakozni ritkán jár, szívesebben tölti idejét a motorjai között. Szerelgeti, építgeti őket. Amikor sok-sok órányi munka eredményeként elkészül egy, és először hallja meg a hangját, először kel útra vele, mindig örömmel tölti el. Azon túl, hogy könyvekből és az internetről igyekszik a szükséges kozó szervezésével. Október 8-án, a falunapokon tartják meg az első bölcskei veteránmotoros találkozót, amelyre az ország különböző pontjairól, illetve például Paksról várnak résztvevőkét és szemrevaló, öreg kétkerekűeket. tudásra szert tenni, nagyon sokat tanult egy faluban élő bácsitól, aki - mint elmondta - tizenhat éve kerekesszékben él, de korábban rengeteget bütykölt. Amikor a fia Attilával szeretetett, ő odagurult melléjük és tanácsaival segítette őket. Enélkül nem lett volna egyszerű olyan műveleteket elvégezni, mint például a gyújtásbeállítás. Egyébként költséges és időigényes ez a hobbi, hiszen egyes darabokat „aranyáron” adnak, nemegyszer hosszú idő kell, amire sikerül kifogni megfizethető áron a szükséges alkatrészt. Ez az oka annak is, hogy kissé hiányos még a legnagyobb becsben tartott, gyönyörűséges Vörös Csepel, amely egyedül van abban a kiváltságos helyzetben, hogy gazdája a lakásban tartja. Ezen kívül egy P20-as Pannónia hiányzik a gyűjteményből. Ritkaság- számba megy, mert konstrukcióhibás volt, ezért legtöbbje valószínűleg elromlott, fészerekben, padlásokon várja, hogy Attila vagy más elhivatott, ügyes kezű mester életre keltse. Veteránmotoros találkozót szervez JEGYZET RÁCZ TIBOR A lelkiismeretem a pártfogóm „CSAK A LELKIISMERET lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más! Ha írsz, csak a lelkiismeretnek tartozol számadással, senki más-, nak. Mindegy, mit várnak tőled, mindegy az is, mivel büntetnek, ha nem azt adod nekik, amit remélnek tőled, vagy amit hallani szeretnek! A börtön és a szégyen, a pellengér és a meghurcoltatás, a hamis vád és a nyelvelő megalázás, a szegénység és a nyomorúság, mindez nem érint igazán. Csak lelkiismereted tud büntetni, csak ez a titkos hang mondhatja: „Vétkeztél.” Vagy: „Jól van.” A többi köd, füst, semmiség.” Ezek a sorok az egyik kedvenc szerzőmtől, Márai Sándortól származnak. sokszor lebegnek ezek a mondatok előttem a nehéz hétköznapokon, de akkor is eszembe jutnak, amikor úgy érzem, minden rendben van körülöttem. Sokan gondolják azt, ítélkezhetnek mások felett, mert esetleg ők szebbek, gazdagabbak, vagy éppen hatalmukban áll. Ám egy dolgot nem szabad elfelejteni: senki sem játszhat Istent! nagyképünek tűnhetnek ezek a kijelentések egy, ahogy az egyik barátom mondani szokta, vidéki kismókus toüából, ám kezdem azt gondolni, hogy ebben az országban valami nagyon elromlott. Ahogyan a zseniális Hofi Géza mondta, nem most, csak most vettük észre. épp itt lenne már az ideje annak, hogy lemondjunk a kicsinyességről. Főleg azoknak kellene ezt tenniük, akik a nép akaratából kerültek pozícióba, legyen az akár egy falusi, vagy városi képviselő-testület. Itt lenne az ideje, hogy egyesek bizonyítsanak. hogy miért írja le ezt egy vidéki kismókus? Mert a lelkiismeretem a bírám, hóhérom, pártfogóm, senki más! Ahogyan másoknak is. Tudományos és szórakoztató is egyben nyitás Hagyomány lesz a szekszárdi karon a Kutatók Éjszakája program szekszárd Tudományos és egyben szórakoztató is. A Kutatók Éjszakája szerte Európában már hatodik éve népszerű fesztivál, amelyhez az idei évben csatlakozott a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara is. Az intézmény aulájában péntek délutántól egészen éjfélig hallhattak izgalmas és eddig ismeretlen tényeket az érdeklődők. Nagy Janka Teodóra, a kar főiskolai tanára, szervező és ötletgazda elmondta, hagyományteremtő céllal jött létre a program, s szeremé, hogy a tudományokkal a társadalom minél szélesebb köre megismerkedjen. Délután az általános és közép- iskolások pillanthattak be a régi idők mozijába dr. Béres István főNagy Janka Teodóra, a program ötletgazdája szerint nyitni kell a társadalom felé iskolai docens segítségével, Nagy Janka Teodóra pedig a régi és modern büntetésekről beszélt. Utóbbi előadást a Szekszárdi Rendőr- kapitányság helyszínelői is színesítették. Mintegy száz érdeklődő fiatal követette ezt figyelemmel. A tudásra éhezők megismerkedhettek a főiskola és a helyi civil szervezetek közös kutatásaival is. Az éjszaka a felnőtteké volt. Dr. Szabó Géza régész, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum főmuzeológusa a regölyi régészeti rejtélyekbe avatta be a megjelenteket, dr. Máté Andrea, az intézmény egyetemi adjunktusa és Módos Ernő címzetes egyetemi docens pedig a borkultúra rejtelmeit ismertette, kóstolóval fűszerezve. ■ R. T. Traktoron indultak szüretelni az óvodások Különleges programon vehettek részt a Pécsi Tudomány- egyetem Illyés Gyula Kar Gyakorló Óvodájának 2-es csoportjába járó gyerekek pénteken délelőtt. Az aprónép a Szekszárd Zrt. görögszói szőlőföldjén ismerkedhettek meg a szüreti munkával. Pálos Miklós, a cég szőlészeti vezetője lapunknak elmondta, gyakori, hogy területeiken óvodásokat látnak vendégül, hiszen fontosnak tartják, hogy az ország egyik legismertebb borvidékén élők már gyerekkorukban megismerkedjenek a szőlő- és borkul- , túrával. Persze, csak azzal a szintjével, ami a gyerekeknek is megengedett. Mint mondta, hatalmas élmény a csemetéknek, hogy traktoron utazhatnak; szüretelhetik a szőlőt, valamint az is, hogy megízlelhetik, miből is áll ez a munka.- Amellett, hogy ismereteket szereznek, a friss levegőn vannak, s megtanulhatják azt is, hogy mennyire fontos megóvni környezetünket, a természet szépségeit. Éppen ezért több szekszárdi és vidéki óvoda - többek között a szálkai - gyermekcsoportja is tett már nálunk látogatást. Hagyománnyá vált, hogy fogadjuk a hozzánk bejelentkező csoportokat. Az élmény tapasztalataim szerint megérinti a kicsiket - tette hozzá Pálos Miklós. ■ T. R. I ♦ >
