Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-24 / 224. szám

2011. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2011 - KURD MEGKÉRDEZTÜ Miből lehet manapság megélni a faluban? GOMBOS DEZSŐNÉ KÖZMUN­KÁS: - A közmunka néhány hónapra jelent könnyebbsé­get néhányunknak. Más munkalehetőség nemigen akad a faluban. Állatokat tar­tunk, úgy próbálunk létezni. Nagy probléma, hogy a júli­us 27-ei vihar következtében megrogyott a házunk fala, s a biztosító nem akar fizetni. A környéken négy pince is beomlott, de több lakóház nem szenvedett kárt. Ne­künk most nagyon kijutott a bajból. FARKAS SÁNDOR ISKOLAIGAZ­GATÓ: - A közoktatási tör­vényre várunk, attól függ a kisiskolák további sorsa. Mi szeretnénk, ha megmarad­hatna az iskola, mert egy körzetesítés se a tanárok­nak, se a gyerekeknek, se a falunak nem tenne jót. Az ingázás fárasztó, és sokszor elköltözés lesz a vége. Az el­néptelenedés megindul, ha nincs munka, és felgyorsul, ha nincs iskola. LOSONCZI MÓNIKA MUNKANÉL­KÜLI: - Elkezdtem egy zöld­ség- és gyümölcstermesztő tanfolyamot. Dombóvárra já­rok 11 hónapon keresztül is­kolába. Remélem, hogy mun­kalehetőség is lesz, ha meg- szerzem a végzettséget. A mezőgazdasági ismereteken kívül vállalkozásgazdaság­tant és informatikát is tanu­lok. Kisgyermeket nevelek egyedül, nem tudok más­hová elmenni, itt helyben kell a munka. Összefogás van, pénz nincs falu majális Az önkormányzat egy gázpalackkal tudott beszállni A nagymúltú Kurdi Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalapozza a jövőjét. Az utánpótlásnevelést már az óvodában kezdik Ragaszkodnak az iskolá­hoz a kurdiak, még ak­kor is, ha az éves költ­ségvetés egyharmadát elviszi az intézmény fenntartása. A nehéz helyzetet látva a polgá­rok előre befizették a helyi adóikat. Wessely Gábor Azok közé a kistelepülések kö­zé tartozik Kurd is, amelyek minden erejükkel azon van­nak, hogy ne zuhanjanak mé­lyebbre az adósságcsapdában. Igyekeznek, hogy a 86 milliós hitelállományuk ne szaporod­jon. Saját erőt igénylő pályáza­tokra ezért nem is mozdulnak rá, legföljebb olyanokra, ame­lyeknél öt százalékot kell hoz­zátenni a 95 százalékos támo­gatáshoz. Hozzájutottak két fűkaszá­hoz - önrészmentes pályázat útján -, és részt vesznek a szo­ciális fóldprogramban is. En­nek keretében hárommillió fo­rintból megtermelik az iskolai és a szociális étkeztetés alap­anyagát. Krumplit, borsót, ba­bot, hagymát, gyökérnövénye­ket, főzni való kukoricát szállí­tanak a közkonyhára. Előzmé­nye is van ennek, az értékte­remtő program, mely tíz sze­mély foglalkoztatására ad lehe­tőséget három területen: mező- gazdasági termelés, fakiterme­lés, útjavítás. Erre a projektre még tavasszal nyertek 4,7 mil­liót. A termeléshez három ma­gánszemély ajánlott fel földet. Helyi munkale­hetőség alig akad. A tíz embert foglal­koztató dobozüzem is elköltözött nem­rég Hőgyészre. Jó a rosszban, hogy az itteni alkalmazottak ott is továbbdolgozhatnak. Az iskolát is fenntartó önkor­mányzat mintegy 35 ember­nek ad munkát, a helyi mező- gazdasági vállalkozók további húsznak-harmincnak. Éves szinten hatvan közmunkást foglalkoztat az önkormányzat, a közútnál kilencet sikerült el­helyezni három hónapra árok- tisztításra. A munkanélküliség 27 százalékos. Kurd Csibrákkal tart fenn közös körjegyzőséget. Német és cigány kisebbségi önkor­mányzat is működik a telepü­lésen. Az óvodába 42, az isko­lába 131 gyerek jár. Oktatási intézmé­nyeikhez ragasz­kodnak, még akkor is, ha az éves költ­ségvetés 315 milliós főösszegé­nek egyharmadát, 111 milliót azok fenntartására költik. A körjegyzőség működtetése 25 milliós tétel. Az általános pénzhiányt ösz- szefogással próbálják kompen­zálni. A falumajális lebonyolí­tásához például az önkormány­zat mindössze egy gázpalack­kal tudott hozzájárulni, mégis ■ Hatvan köz­munkást fog­lalkoztatnak. ragyogóan sikerült a rendez­vény. Segítettek a magánembe­rek és a civil szervezetek. Utób­biak közül az 1937 óta működő Kurdi Önkéntes Tűzoltó Egye­sület a legaktívabb. Ők az utánpótiásnevelést már az óvo­dában kezdik. A válság mindenre kihat. Ta­vasszal, amikor késtek az állami pénzek, közel álltak Kurdon ah­hoz, hogy a közintézményekben kikapcsolják az áramot. Ezt úgy úszták meg, hogy a lakosság és a vállalkozók előre befizették a helyi adókat. Ez akkor a túlélést jelentette. ^ Müller János polgár- mester a 2010-ES őszi önkormányzati választásokon került a falu élé­re új polgármesterként Müller János. Korábban a helyi iskolá­ban tanított. Először a két meg­örökölt nagyprojektet, a geo- parkot és a szennyvízberuhá­zást vette kézbe. Munkáját hat­tagú képviselő-testület segíti. Mint mondta, további fej­lesztésekre egyelőre tőség nincs. A szinten- maradás az egyetlen reá­lis cél, ugyanis a keve­sebb mint 1300 lepülés 86 millió: ságállományt görget maga előtt. üi önkéntes tűzoltóknak négy autófecskendőjük van A menzán nagyon szerették szakácsnő Évtizedekig dolgozott az iskolai konyhán Patinás, jól működő civil szervezet az 1937-ben alapított Kurdi Ön­kéntes Tűzoltó Egyesület Ignácz Sándor elnök büszkén mutatja a négy autóból álló flottát A két ki­sebb jármű a német partnertele­pülés, Nidderau aján­déka. Az IFA a dom­bóvári hivatásos tűz­oltóktól került a kur­di önkéntesekhez, a legnagyobb tűzoltófecskendőt pe­dig egy Németországba települt csibráki férfi, Stefan Hartmann jó­voltából kapták. Az öt civil szervezet közül ket­tő - a sportkör és a lovasegyesü­let - átmenetileg, anyagi okok mi­att nem működik. A nyugdíjas­klub és a Kaposmente Nép­táncegyüttes is nehézségekkel küzd. Persze a tűzoltók helyzete sem könnyű, de ők a szűkös idők­ben is támogatásra érdemesek, hiszen sok közhasznú munkát végeznek. A létszám 48 fő, az if­júságiak - óvodások, iskolások - száma 52. Kurd, Csibrák és Csurgópuszta a vo­nulási területük. Évente hússzor-huszonötször ria- dóztatják őket lakástüzekhez, avartüzekhez, vízszivattyúzások­hoz. Ruházatuk, védőfelszerelé­sük 32 személy részére van. A technikában fejlesztést nem igé­nyelnek, de tervezik egy tömlő­szárító építését és a tűzoltólakta­nya nyílászáróinak cseréjét. Több mint harminc évet dolgo­zott az iskola konyháján Berecz Lászlóné. Alaposan megtanult főzni. Általában 200-210 sze­mélyre készített ebédet. Most, nyugdíjasként otthon villantja meg a konyhaművészetbeli jár­tasságát, családja nagy megelé­gedésére. Egyik kedvenc étele, amit a gyerekek is nagyon szerettek a menzán, a temesvári sertésbor­da rizzsel. Saját konyhájában is gyakran főzi ezt az ételt, persze jóval kisebb mennyiségben, mint aktív dolgozó korában. A receptet könnyen, fejből, gyakor­lott szakácsként diktálja. Hozzávalók: szeletelt sertés­borda, hagyma, fokhagyma, tö­Berecz Lászlóné rött paprika, bors, só, tejföl, zöld­bab, rizs. Elkészítése: kevés zsiradékon megpároljuk a hagymát. Bele­tesszük a valamelyest előresü­tött hússzeleteket, rászórjuk a fokhagymát, majd felöntjük víz­zel úgy, hogy ellepje a húsokat. Ezután kell rászórni a borsot. Mint a legtöbb ételnél, a temes­vári sertésbordánál is fontos a megfelelő mennyiségű és megfe­lelő időben végzett fűszerezés. Amikor nagyjából megsült a bor­da, akkor kell hozzáadni a zöld­babot. S ha teljesen megpuhult a hús, akkor kell rátenni, a törött paprikát és hozzáadni a tejfölös habarást. A temesvári sertésbor­dát párolt rizzsel tálaljuk. ■ Évente húsz­huszonöt beve­tésre mennek. 5 Az új szennyvízhálózatra még rá lehet kötni kiépült 2010-ben a szenny­vízcsatorna-hálózat, és elké­szült a napi 120 köbméter kapacitású szennyvíztelep. A próbaüzem 2011 februárjáig tartott. A létesítmény 470 la­kóház ellátására alkalmas. Rákötni még jövőre is lehet. Várhatóan ez év végére 72 százalékos lesz a szervezett­ség, 2012 végére pedig a 87 százalékos csatlakozási szin­tet szeretnék elérni. A rákö­tés 180 ezer forint, de van részletfizetési lehetőség. Összesen 9,3 milliós avis maior igényük A VIHARKÁROK miatt 9,3 milli­ós vis maior igényt nyújtott be az önkormányzat. Július 21-én és 24-én vihar tépázta meg a települést Utakban, partfalakban, árkokban ke­letkezett kár, beázások tör­téntek, pincék szakadtak be, és egy ház fala is megro­gyott. A második vízözön jéggel érkezett, elverte a sző­lőt, és a kukoricásban is ká­rokat okozott. Átadták a Geoparkot is a művelődési ház mellett rengeteg társadalmi mun­kával, civil szervezetek és vállalkozók önzetlen fel­ajánlásainak köszönhetően elkészült a Geopark a felújí­tott művelődési ház mellett. A tereprendezés során kö­zel 500 köbméter földet mozgattak meg, sétányokat alakítottak ki, s mintegy 2000 növényt ültettek. A lé­tesítmény idővel a turiz­mus, az ökoturizmus célál­lomásává válhat. Gondoskodott a szabadidő tartalmas eltöltéséről A nyáron egy szabadidő­szervező, Polák Jánosné fog­lalkozott a kurdi iskolások­kal. Napközizett, odafigyelt a szociális étkeztetésre, s akik igényelték, azokat felkészí- . tette a pótvizsgákra. A peda­gógus végzettségű csibráki könyvtáros nagyon hasznos munkát végzett. Gondosko­dott arról, hogy tartalmasán teljen a vakáció. A lakosság korösszetétele • 19-60 ÉVES: 776 AZ OLDAL CIKKEIT WESSELY GÁBOR ÍRTA, A FOTÓKAT KISS ALBERT KÉSZÍTETTE. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS MEGJELENÉSÉT A KURDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. A szintenmaradás az egyetlen reális cél

Next

/
Thumbnails
Contents