Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-21 / 221. szám

3 2011. SZEPTEMBER 21., SZERDA GYERMEKVILÁG Közel 100 000 forintos nyeremény! % KIK VOLTAK AZOK A PATRÍCIUSOK? A) Minden Patrícia kereszt­nevű nő B) A vízmérnökök, akik Róma vezetékeit építették c) Ősi nemzetségek leszár­mazottai, előkelő és gaz­dag polgárok Válaszolj kérdésünkre és nyerd mega 100 állomás -100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 000 Ft értékű Sodexo vá­sárlási utalványt MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény- szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 különböző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-MKft Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó társaságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, részemre előfizetési akcióról, promóciókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.” A játék szervezője az Axel Springer-Ma- gyarország Kft A játék időtartama: 2011. szep­tember 19-2011. október 8. A nyereményszel­vények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegy­ző jelenlétében a szervező székhelyén (1122 Bu­dapest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson min­den, a határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül ó db különböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megta­lálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon. Kérdés esetén kér­jük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06-40/510- 51fres telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon érte­sítjük. A nyereményadót a kiadó fizeti. A szemé­lyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelése a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bármikor in­gyenesen tájékoztatást kérhetnek, valamint kér­hetik adataik helyesbítését vagy törlését az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Sprin­ger-Budapest Kiadói Kft 1122 Budapest Város­major u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli személy ese­tén az adattároláshoz a gondviselő hozzájárulá­sa szükséges. ^ £ SS' § 3 S > I p ri eb Öí ST. N Cd cr □g SL r**t­o *"* □ A birodalom középpontja az ókori Róma Kis faluból a világ leghatalmasabb városa Nem fogod elhinni! A romai mérnökök figyelmet meg a nyilvános illemhelyek megtervezése sem kerülte el Ezek a WC-k, bár kényelmesnek mond- ^ % ták őket, nem egysze- mélyesek voltak. Hasz- Jfc§> nálólk szép sorban, - mint a verebek ültek “ Jp egymás mellett. ~ Nagy fejlődést hoztak, meghódították fél Euró­pát, de rabszolgákkal dol­goztattak az ókori Róma urai. A Palatínus dombon elterülő kis településből i. sz. 300-ra a világa leghatalmasabb városa lett, egy­milliónál is több embernek adott otthont. Róma polgárának lenni nagy kiváltságokkal járt. Kizáró­lag ők szavazhattak és szolgál­hattak a hadseregben. Az ősi nemzetségek leszármazottai, az előkelő és gazdag patríciusok töl­tötték be a legfőbb tisztségeket. A parasztok, iparosok és kereske­dők, azaz a plebejusok szintén Róma polgárai voltak, de politi­kai jogokkal nem rendelkeztek. A patríciusok és plebejusok szembenállása odáig fajult, hogy i. e. 494-ben a plebejusok kivo­nultak az Aventinus nevű Szent Hegyre, hogy új várost hozzanak létre. A patríciusok a nép vissza­térése fejében lehetővé tették, hogy a plebejusok maguk közül néptribunusokat válasszanak, akik képviselhetik érdekeiket a patrícius hivatalnokok előtt. Vé­gül nem feledkezhetünk el a rab­szolgákról sem. Ezek az embe­rek nem számítottak római pol­gárnak, ennek megfelelően sem­miféle jogot nem gyakorolhattak, gazdáiknak kiszolgáltatva éltek. A város szívében, a Forum Romanumon (a római fórumon, köztéren) születtek a politikai, vallási, kereskedelmi és bírói döntések, az emberek itt tárgyal­ták meg az aktuális közügyeket. A nagy kiterjedésű Fórumot kor­mányzati épületek (hivatalok, törvényszékek) vették körül, a téren pedig a római otthonok vé­delmezőjének, Vestának a temp­loma állt. Róma városát egy 50 kilomé­ter hosszú, erős kőfal védte a be­tolakodóktól. A városba bejutni csak annak a 37 kapunak az egyikén lehetett, melyet állandó­an katonák és őrszemek fel­ügyeltek. A FÖLDTEKE LEGJOBB VÍZÜgyi szakemberei, a rómaiak az i. e. IV. század végén építették meg az első vízvezetéket. A távoli dombok, hegyek folyóinak vizét természetes lejtőkön eresztették le a sík területekre, ahonnan többemeletes árkádok hálózatán át vezették be a városba. A mó­dosabbaknak megadatott a fo­lyóvíz nyújtotta kényelem, a ke­vésbé szerencséseknek be kel­lett érniük a közkutakkal. Róma a szennyvízelvezetés problémájának a megoldásánál sem vallott szégyent. A város nagysága és zsúfoltsága miatt hi­hetetlen jelentőséggel bírt, hogy fejlett csatornahálózata volt. Máskülönben lakóit állandóan járványok tizedelték volna. A legnagyobb szennyvízcsatorna a Cloaca Maxima nevet viselte. a rómaiak nem voltak egyen­lők, közösségük, mint minden társadalom, erős tagoltságot mu­tatott. A Római Birodalomban a legnagyobb különbség a szaba­dok és a rabszolgák között állt fenn. A szabadon született férfi­aknak és nőknek az idők során a törvények egyre több jogot biztosítottak, így például olyan munkát végezhettek, amilyet akartak, kötöttség nélkül utaz­hattak egyik helyről a másikra, állami tisztségviselőket választ­hattak, részesülhettek az élelmi­szer-adományokból. „Amit sza­bad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek” - gondolhatták a rómaiak, mert rabszolgáikat tel­jes alávetettségben tartották. A szolgák gazdáik tulajdonát ké­pezték, akár a kutyák és a lovak. AKADTAK AZÉRT OLYANOK ÍS, akik önként és dalolva vállalták a szolgaságot. A kliensek ellátásu­kért cserébe mindenhová elkí­sérték urukat, a patrónust. Ter­mészetesen minél nagyobb kísé­rettel jelent meg valaki, annál előkelőbbnek számított. A rab­ÍOO állomás - ÍOO kaland A Gulliver Kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv- sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. szolgákból sokoldalú szakembe­rek váltak, hisz a gyermekgon­dozástól kezdve a kemény mező- gazdasági munkáig mindent ők végeztek. A rabszolgák egy része ura feltétlen bizalmát élvezte. Kö­zülük nem egy ügyes szakács­ként vagy orvosként vívott ki ma­gának elismerést számos útón-módón válhatott va­laki rabszolgává. Kerülhetett ha­difogolyként a rómaiak kezére, eladhatta egy rabszolga-kereske­dő vagy rabszolgaszülők gyer­mekeként született. A súlyos bűncselekmények elkövetőit is büntethették rabszolgasággal. A tulajdonosok a hűség és a hosszú szolgálat jutalmaként felszabadíthatták rabszolgáikat. Előfordult, hogy a haldokló úr az összes szolgájának menlevelet adott. Nem akarta, hogy szere­tett emberei halála után rossz kezekbe kerüljenek. A FELSZABADÍTOTT RABSZOLGÁK (libertinus) egy része megcsinál­ta a szerencséjét. A szolgaságuk idején szerzett képességeiket kamatoztatva saját vállalkozás­ba fogtak, sikeresnek bizonyul­tak, és némelyikük igen gazdag lett. A rabszolgákat rabszolgapia­cokon adták és vették. Természe­tesen senki sem kérdezte meg őket, hogy mit és hol akarnak dolgozni. Az urak kényük-ked- vük szerint büntethették a szol­gáikat, de teljesen el is hanya­golhatták vagy akár el is ajándé­kozhatták őket. A rabszolgákat felsorakoztatták a vásárlók előtt, hogy azok választani tudjanak közülük. MESE A mezei egér A szegény mezei egér megun­ta a mezőn lakást „Hej - sóhajtozott magában -, mennyivel jobb dolga van a házi egérnek. Eső, szél, hi­deg nem sanyargatja, nem is éhezik, mindig kap valami morzsalékot, hulladékot a szobában. ” addig-addig sőhajtozott, ke­sergett, hogy egyszer rászán­ta magát a nagy utazásra, s meg sem állott, míg a faluba nem ért; ottan betért egy ház­hoz, s nagy hirtelen besza­ladt a padka alá. A házi egér éppen szundikált a jó meleg ségben.- Adjon isten jó napot, házi egér!-Adj’ isten, mezei egér! Hát te minek jöttél ide?- Azért, hogy adj szállást Ke­serves az élet a mezőn, sokat kell ázni-fázni, sanyarogni.- Elhiszem neked, mezei egér, de né hidd, hogy olyan jó dolgom van. Sokat éhezem én is.- Mégiscsak úri dolgod van az enyémhez képest - mond­ta a mezei egér. - Ha istent ismersz, szoríts egy kis helyet nekem.- Nem lehet, lelkem atyám­fia, bizony nem lehet Hanem eredj fel a padkára, ott lakik a herceg, talán az ad szál­lást felment a mezei egér a pad­kára, s hát csakugyan ott volt a herceg, mármint - a macska. A hasával a tűznek volt fordulva, s úgy aludt, mint a bunda. LESZÓL A MEZEI EGÉR a házi egérhez:- Nem merem megszólítani, alszik a herceg.-Ne is szólítsd, hanem dugd a farkincádat az orrába, s mindjárt felébred. no, a boldogtalan mezei egér megfogadta a házi egér taná­csát, a farkincáját bedugta a herceg orrába. De bezzeg fel­ébredt a herceg, s ahogy meg látta az egeret, egyet mordult, s - hamm! - bekapta. A HÁZI EGÉR NAGYOT kacagott a padka alatt- Úgy kell neked, te oktondi! Minek jöttél ide, ha nem tudsz bánni a herceggel?! HÍRE MENT ENNEK a szomorú esetnek a mezei egerek orszá­gában, s azóta egy mezei egér se jön be a házba, inkább tovább sanyarognak a mezőn. (Magyar népmese) mmmsm Reggel van már, ragyogó, fiityöré- szik a rigó. Csirip-csirip, csicsereg, jó reggelt, kisgyerekek! Jön a kukac, csúszik-mászik, az almá­ba belemászik, gyere, kukac, mász- szunk együtt, ezt a Marcsit mind megesszük! Csip-csip csóka, vakvarjúcska, ko- mámasszony kéreti a szekerét, nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta, hess, hess, hess! Áspis, kerekes, úti füves, leveles, bíbola, bíbola, pacs, pacs, pacs. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents