Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-19 / 219. szám

2011. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP 5 Megvendégelték a felvonulókat verseny Kimiig Teca lett a szüret szépe idén Dunakömlődön, madárijesztő kategóriában DUNAKÖMLŐD Kimiig Teca lett a szüret szépe idén Dunakömlődön. Mégpedig madárijesztő kategóri­ában. A szépséget a helyi óvodá­sok készítették a szüreti napra hirdetett versenyre kizárólag ter­mészetes anyagból, termésből. A faluház ismét hirdetett édes- és sóssütemény-készítő versenyt is. Mindkét kategóriában Szurovecz Ferencné remekelt. Tizenöt ház tulajdonosát díjazták, mert a zsű­ri virágosnak, rendezettnek ta­lálta a portáját. Mindezen túl a szüreti nap a mulatozásról és ki- kapcsolódásról szólt és minden tekintetben rendkívül jól sikerült - összegezte Faragóné Kertész Alice faluház vezető. A színpadi műsorok mindegyi­ke megnyerte a közönség tetszé­sét, több tánccsoport megfordult a faluház előtt felállított színpa­don, így például a paksi és kömlődi tagokból álló Szarkaláb, a baracsi és a pusztahencsei nép­táncosok, a csámpai country cso­port. Nagy sikert aratott a borda­lokból, nótákból álló válogatás és a programot záró bál is. ■ V. T. A szüreti nap minden tekintetben rendkívül jól sikerült, sok volt a felvonuló, jók a színpadi műsorok és a programot záró bál is HIRDETÉS A fuvarozók feszültek, nőnek a terheik SZEKSZÁRD A fuvarozók elég „nagy kiskaput” látnak a gáz­olaj-áremelés kompenzálásában. A november 1-jétől hatályba lé­pő változásról a kormányportá­lon az olvasható, hogy az üzem­anyag jövedéki adótartama nő, ezért az ára várhatóan a literen­kénti .97,35 forintról 110,35 fo­rintra emelkedik. A döntés meg­hozatalakor szempont volt, hogy ne járjanak a mostaninál rosz- szabbul a fuvarozók. Mancsi János szerint rosszab­bul járnak. A megye egyik legis­mertebb fuvarozási cégének ve­zetője azt mondja, hogy azokra nem lesz kedvezőtlen hatással az intézkedés, akik nagyobb, 7,5 ton­na összsúlyt meghaladó jármű­vekkel dolgoznak. A kisebb, a vá­rosokban mozgó, áruterítő autók üzemeltetői nem kompenzálhat­ják az áremelést Rájuk nem vo­natkozik az a szabály, hogy a je­lenlegi 6,50-ről 19,50-re emelke­dik a visszaigényelhető jövedéki adókedvezmény. Ez nem magyar sajátosság, a nemzetközi fuvaro­zást is végző vállalkozó tudja, hogy egy uniós jogszabály rendel­kezik így. Azt is hozzátette Mancsi János, hogy a jövedékiadó-visszaigény- lés egy hosszadalmas adminiszt­ráció. Több mint negyed év szük­séges ahhoz, hogy pénzéhez jus­son a szállító. A fuvarozók ezért is feszültek. Meg azért is, mert egy­re nyomottabb árakon dolgoznak, s ha tovább nőnek a terhek, kény­telenek lesznek áthárítani a meg­rendelőkre, a lakosságra. Magyarországon ma közel het­venezer regisztrált fuvarozó jár­mű fut, körülbelül 19 ezer vállal­kozás égisze alatt. Többségben a 7,5 tonna összsúly alattiak van­nak. Őket tehát érzékenyen érin­ti ez az intézkedés. Ám más olda­lon előnyöket élveznek. Ezek kö­zül a szekszárdi cégvezető az útdíjmentességet emelte ki, továb­bá azt, hogy a kis áruszállítókra nem vonatkozik a hétvégi közle­kedési korlátozás, se a fővárosba való behajtási tilalom. ■ W. G. pulot sem veszem meg, tazni szeretnék Irodai telekommunikáció és informatika Egyes ajánlataink 0 Ft-os táblagéppel Üzlet minden váHaikozát Még jobb üzletmenet - beruházás nélkül A Telekom kínálatában a telefon- és internetajánlaton túl számos informatikai szolgáltatás is havi díjért érhető el: híváskezelő rendszer, saját céges e-mail címek és domainnév, webtárhely, közös webes munkafelület, irodai szerver biztonsági adatmentéssel. Rendelje meg szolgáltatásainkat külön-külön vagy akár egy csomagban, cégindításhoz vagy akár fejlesztéshez! Várjuk Önt a további részletekkel á T-Pontokban, a 1400 telefonszámon vagy az uzletitelekom.hu oldalon Informatikai szolgáltatások a Telekomtól - a még jobb üzletmenetért! PERCES INTERJÚ Mindent megteszünk, hogy semmi se változzon BARAKONYI KÁROLY, a Pécsi Tu­dományegyetem KTK Gazda­ságtudományi Intézetének Pro­fessor Emeritusa volt az egyik előadó az Illyés Gyula Kar Felső- oktatás 2011 című konferenciá­ján. - Hol tart ma világ és ehhez képest a magyar felsőoktatás? - kérdeztük tőle.- Két részre osztható a fejlett világ e tekintetben. Azok az or­szágok tettek szert vezető sze­repre az oktatásban, amelyek komolyan vették a tartalmi és strukturális átalakítást. Ilyen Finnország, Dél-Korea, a skandi­náv államok. A másik kategóri­ába tartoznak a konzervatívok, mint például Németország. Mi mindent megteszünk, hogy ne történjen semmilyen változás. Nagyjából ugyanazt csináljuk, amit eddig, csak kicseréljük a cégtáblát, új nevet adunk, ha akarják. De az alapképzés pél­dául ma sem gyakorlati orientá­ciójú. Nem kis tudósokat kelle­ne képezni, hanem hadra fog­ható munkaerőre lenne szük­ség, mi pedig változatlanul le­nyomjuk az első két évben ugyanazokat a kemény elméle­ti tárgyakat, mint eddig. Holott ma már az adott évfolyam 70 százaléka érettségizik, ennek a 70 százalékát fel is vesszük a felsőoktatásba. Annak idején az egyetemi hallgatóság válogatott „leányságból” és legénységből állt, most meg boldog-boldogta­lant felveszünk.- Ön szerint mit jelent ma a minőségi oktatás az alap­képzésijén?- A minőségről csak papo­lunk. Időtálló ismereteket, keve­sebb lexikális tudást kellene nyújtanunk. Emellett szükség lenne még egy csomó képesség- fejlesztésre, például a kommuni­kációban, a problémák felisme­résének és megoldásának a ké­pességében. Nyelvi és uniós is­meretekkel együtt lenne az a korszerű tudás, amit a munka­erőpiac megkíván.- A felsőoktatás a mennyiségi képzésben érdekelt - Valóban, az egyetemek is megélhetési prostitúcióban van­nak. Felveszünk mindenkit, aki erre jár, nem rúgunk ki hallga­tót. Ugyanakkor az új államok, Szlovákia, Szlovénia, a Baltikum megszabadultak a régi felsőok­tatástól. Nagyon intenzíven, vilá­gos fejjel azt csinálják, amit kell. Igaz, nincs is múltjuk, ami visszahúzná őket. Magyaror­szág tehát nagyon hátul kullog. Az embernek az az érzése, hogy mind tartalmilag, mind pedig formaüag visszamegyünk a 70- es évekbe. Maholnap aláíratjuk a hallgatóval, hogy mennyi ide­ig nem mehet külföldre, holott a fiatalok, mesterlegények és fel­sőfokon tanulók már a közép­korban is elmentek külföldre. Itt is jártak, ott is jártak, tanultak, tapasztaltak, s hozták haza a friss tudást ■ 1.1.

Next

/
Thumbnails
Contents