Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-19 / 219. szám

3 2011. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR Tud és bír (2.) mikor használjuk tehát a bír igét? Röviden összefoglalva a következő esetekben: 1. képes tartani vagy vinni valamit: Nem bírja a csoma­got Mg bírja a karját. Jól bír­ja magát. 2. képes elviselni valamit: Jól bírja az italt. (Sokat ihat, mégsem árt meg neki.) 3. az argó nyelvrétegből: Bí­rom a séródat! A dumás srá­cokat bírom. Nem bírom a szövegedet. 4. különféle kifejezésekben: Bírja cérnával. (Van türelme hozzá.) Nem sokáig bírja már. (Hamarosan meghal.) Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. (Aki többre vál­lalkozik, mint amennyire az erejéből telik, az előbb-utóbb felsül.) Aki bírja, marja. (Ha többen versengenek valami­ért, általában az erőszako­sabb, az erősebb győz.) 5. valakit valamire rávesz: Az ügyész vallomásra bírta a tanút. 6. A régies vagy az irodalmi nyelvben: Birtokol valamit, magáénak mondhat valakit vagy valamit. Petőfi valóban bírta Júlia szívét. A sajtó nyelvéből: A képvi­selő nagy befolyással bír. (A képviselőnek megvan ez a képessége.) 7. ritkábban használt kifeje­zésben: Bírja a szuahéli nyel­vet. (Ért és beszél szuahéliül.) A tud ige használata ennél sokkal szélesebb körű. Ezek felsorolása helyett íme né­hány tipikus mondat: Én tu­dom, hogyan történt. Semmit sem tudsz rólam. Tudsz egy jó fodrászt? Ő aztán tudja, mit beszél! Tudod mit!? (Fi­gyelj csak, van egy ötletem!) Tudja a szerepét. Tud zongo­rázni. 1\id olaszul. Tüdja a tisztességet. Nagyon tud ez a lány! (Nagyon ért hozzá.) Már tud járni a baba. Nem tud szervezni. Nem tudtam ko­rábban jönni. Végül egy jó tanács: Ha egy mondatban a bír helyett könnyedén - az értelem ve­szélyeztetése nélkül - lehet a tud igét használni, akkor te­gyük meg! ■ Ön hogyan értékeli az idei Szekszárdi Szüreti Napokat? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. >. GYORSSZAVAZÁS * A Jófajta szekszárdi borok és a hegedűszó hathatós egyveleget alkottak a Borudvarban. Egymást erősítve tettek a látogatók jókedvéért Ennyi látogató még nem volt szüreti napok Történelmi eseményre is sor került a fesztiválon Több tízezer látogató a fesztiválhelyszíneken, 250 új magyar állampol­gár és három új tag az Alisca Borrendben. Azt pedig szinte lehetet­len megbecsülni, hogy hány liter bor fogyott a Szekszárdi Szüreti Na­pok négy napja alatt. Hanoi Erzsébet szekszárd Sokakban nyilván mély nyomot hagyott a tavalyi szüreti fesztivál borús időjárása, amikor az jelentette a legna­gyobb kihívást, hogy sikerüljön megvédem poharakat, és benne a jófajta szekszárdi borokat az eső hígításától. De aki idén is ho­zott magával esernyőt, az most sem bánta meg döntését, ugyan­is napernyőként remek szolgála­tot tett neki a szüreti felvonulás ideje alatt. A szombat délutáni látványosságkor 34 Celsius-fo- kot mutatott a megyeszékhely központjában lévő hőmérő, ami - még ha tudjuk is, hogy a szer­kezet csal egy kicsit - már-már kánikulának nevezhető. Szerencsére az időjárás a fesz­tivál mind a négy napja során jó kedvében volt, hozzájárulva ah­hoz, hogy a becslések szerint az idei Szekszárdi Szüreti Napok legyen az eddigi leglátogatot­tabb - mondta Matókné Kapási Julianna főszervező. Csütörtö­kön és pénteken körülbelül 10 ezer érdeklődő fordult meg a Garay és a Béla király téri fesz­tiválhelyszíneken, szombaton pedig 15 ezren döntöttek úgy, hogy megkóstolják a Borudvar, illetve az ízek utcája kínálatát, vagy szórakoznak valamelyik színpadi műsoron. A választék ez esetben is bőséges volt, hi­szen délelőtt az Örökség Orszá­gos Gyermektánc Fesztivál fellé­pői léptek színpadra, délután pedig az Alisca Borrend tartott avatót. Tagjaik közé fogadták Erdei Zsolt ökölvívó világbajno­kot, Sas Erzsébet nyugalmazott szekszárdi anyakönyvvezetőt és Kovács Kálmán országos hírű trombitaművészt. Az ő próbaté­teleik után láthatta a közönség a Must jön a java című szüreti műsort. A Szekszárdi Szüreti Napok kiemelt, sőt, Horváth István pol­gármester által történelminek nevezett eseménye volt, amikor 250-en egyszerre tették le az ál­lampolgári esküt a belvárosi ró­mai katolikus templomban szombaton. Hét ország 26 váro­sából érkeztek határon túli ma­gyarként és távoztak magyar ál­lampolgárként, illetve Szekszárd tiszteletbeli polgáraiként. A Szüret Szépe Stier Adél, de a madárijesztésben nem ö, hanem a jelmezbe bújt Schäfer Klaudia jeleskedne A legszebbek: Miklós Klementina, Stier Adél és Fenyvesi Eszter stier ADÉL, a Bartina Néptánc Egyesület tagja lett idén a Szü­ret Szépe. Második helyre a hőgyészi Miklós Klementinát sorolta a rendezvény támogató­iból álló zsűri, harmadik a szintén bartinás Fenyvesi Eszter lett. A választás nem volt egyszerű, hiszen 14 lány állította döntés elé az ítészeket. hasonlóan nehéz volt a hely­zet akkor is, amikor az öltöze­tük miatt kevésbé előnyös kül­sejű madárijesztő verseny résztvevői közül kellett győztest hirdetni. Végül a decsi Schäfer Klaudiáról és jelmezéről gon­dolták úgy, hogy ő lenne a leg­hatékonyabb a madarak távol tartásában. Második az őcsé- nyi Kovács Fanni, harmadik az ugyancsak őcsényi Sütő Endre lett A Mustármag nap­közi csoportja pedig különdíjat érdemelt, de ajándék mind ■ a 31 indulónak jutott. HIESAV Változatos programokat kínált a hőgyészi falunap hőgyész Falunapot és bú­csút tartottak szombaton a nagyközségben. Délelőtt búcsúfát állítottak, délután pedig szüreti felvonulás ve­zetett végig az utcákon, illet­ve a Művelődési Ház galéri­ájában Minker Tibor képző­művész és Sütő Ágnes festő­tanár munkáiból nyüt kiálti- tás. A gálaműsor után utca­bál zárta a napot a Vaga­bund zenekar muzsikájára. A település a Kulturális Örökség Napjához is csatla­kozott, így több nevezetes helyszín is ingyen nyitva állt az érdeklődők előtt, (he) Az élhető városért minden lehetőséget megragadnak siMONTORNYA Az önkormány­zat egyik legfontosabb fel­adatának tekinti a munka­helyteremtést, ezért sokat is tesznek, igaz, gyakran ered­ménytelenül. Áz itt lakó hol­land szőlősgazdák közremű­ködésével legutóbb 25 hol­land gazdasági szakembert fogadott a képviselő-testület. Csőszné Kacz Edit polgár- mester bemutatta Simon- tornyát és a városban rejlő le­hetőségeket Bíznak benne, hogy ezek vonzók lehetnek a befektetők számára, (vl) Csőszné Kacz Edit polgármester Néhány napig még lezárva tartják az utat Paks Teljesen lezárták a Re­tek utca-Takács György utca kereszteződését, tehát a Ke­reszt utca felől nem lehet ide behajtani. Az útburkolat javí­tása miatt várhatóan néhány napig még számíthatnak a közlekedők forgalomkorlá­tozásra. A lezárást táblák jel­zik, az érintett utcákba az Imre vagy a József Attila utca felől hajthatnak be. (vt) A felek célja a versenyképesség növelése Idén sem maradt el a búcsúfaállítás ügyfélbarát intézetet szeretne nyugdíjbiztosítás Igyekeznek megőrizni a magas színvonalú munkavégzést Budapest Együttműködési meg­állapodást kötött az Ipartestüle­tek Országos Szövetsége (EPOSZ) és az Országos Takarékszövetke­zeti Szövetség (OTSZ). A doku­mentumot Szűcs György IPOSZ- elnök és Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója látta el kéz­jegyével Budapesten. Az OTSZ-t 108 takarékszövetkezet alkotja, melyek közül hat Tolna megyei. Az IPOSZ tagszervezeteinek szá­ma 280, s ebből öt a Tolna me­gyei. Tehát a megyei bankfiókok és kisvállalkozók számára is fon­tos, őket is érintő megállapodás született, melynek célja e vállal­kozói réteg versenyképességé­nek növelése, hitelhez jutásának segítése. ■ W. G. németkér A frissen felújított fő­út alkalmatlan volt arra, hogy vé­gigvonuljanak rajta a zenészek, táncosok, így módosított prog­rammal rendezték meg az idei búcsúfaállítást. A program a szo­kásos volt. A sportpályánál felál­lították a nagyjából tizenöt mé­ter magas, koszorúval, szalagok­kal feldíszített fenyőt - a Gyulaji Erdőgazdaság ajándéka - az is­kolások, majd a felnőtt tánccso­port tagjai tánccal szórakoztat­ták a közönséget, majd este már mindenki együtt mulatozott. A búcsú vasárnap szentmisével folytatódott. A német önkor­mányzat szombaton megvendé­gelte azokat, akik részt vállaltak a programban. ■ V. T. szekszárd Keresztes Lászlót ne­vezte ki Tóth Ferenc kormány- megbízott a Tolna Megyei Kor­mányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága élére. Keresztes László az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karának társadalombiztosítási szakán szerzett főiskolai oklevelet, majd a Budapesti Gazdasági Fő­iskola Pénzügyi és Számviteli Karán szerzett diplomát pénz­ügy-vállalkozási szakirányon. 1991-től 1993-ig a megyei tár­sadalombiztosítási igazgatósá­gon dolgozott ellenőrként. A Tolna megyei Nyugdíjbiztosítá­si Igazgatósághoz 1993-ben ke­rült ellenőrként, majd 2003-tól ellenőrzési osztályvezetőként dolgozott. 2007-2010-ig a Dél­dunántúli Regionális Nyugdíj- biztosítási Igazgatóságon dolgo­zott, 2007-ben ellenőrzési osz­tályvezető, 2008 és 2010 között nyilvántartási és ellenőrzési fő­osztályvezetőként. Osztályveze­tőként irányította az ellenőrzé­si osztály munkájának meg­szervezését Tolna megye terüle­tén, majd főosztályvezetőként az ő feladata volt a régió nyil­vántartási osztályai és ellenőr­zési osztályai munkájának ösz- szehangolása és irányítása. 2011-ben a Tolna Megyei Kor­mányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának megbízott, majd kinevezett igazgatója lett. Keresztes László Irányítása alatt zajlott a kor­mányhivatalba történő integrá­ció végrehajtása, és a törvényi változásokból eredő megnöve­kedett feladatok zavartalan vég­zésének biztosítása. Mint azt Keresztes László a jö­vőbeni céljait, terveit illetően el­mondta, igazgatóként célja a jog­szabályok módosításából adódó többletfeladatok maradéktalan elvégzése, valamint az igazgató­ság eddigi magas színvonalú munkavégzésének megőrzése. A még magasabb szintű, még in­kább ügyfélbarát működés érde­kében a jövőben az ügyfélszolgá­lati tevékenység erősítését terve­zi a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságon. ■ Venter M.

Next

/
Thumbnails
Contents