Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-02 / 205. szám
7 2011. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK GAZDASÁG „Nehezebb lesz, mint gondoltuk" hazai húsipar A Pick vezérigazgatója szerint csak az export jelentheti a kiutat Csányi Sándor a kereskedelem felé nyit a legnagyobb boltszámú hazai hálózatot, a Coop-láncot venné meg a többek között a Pick Zrt.-t is birtokló Bona- farm csoport tulajdonosa, Csányi Sándor - írta a HVG. A több mint ötezer üzletből álló láncnak nem kell válságadót fizetnie, és azért is vonzó lehet a befektetőknek, mert a felmérések szerint a vásárlók egyre inkább a lakhelyükhöz közel eső boltokban költik el a pénzüket A sertésszám megduplázásához komoly költségvetési források és kedvező hitelek kellenek.- A vidékfejlesztési tárca a még nem nyilvános sertésstratégiában azt tűzi ki célul, hogy néhány éven belül megduplázza, azaz hatmillióra növeli az évente előállított vágósertések számát. Ezzel kapcsolatban mire számítanak?- Egy ilyen stratégia csak akkor lehet sikeres, ha versenyképes áru előállítását teszi lehetővé, vagyis jó minőségű sertéshúst versenytársainkhoz hasonló költség mellett sikerül termelni. Fontos lenne továbbá, hogy a stratégia semleges legyen, a kicsik mellett a nagyok is tudjanak pályázni. Ahhoz azonban, hogy a sertésszámot megduplázzák, komoly költségvetési források és kedvező hitelek kellenek, enélkül ez csak ábránd marad. Emellett ráadásul a feldolgozóipart is segíteni kell. A hatmillió sertés mögé egy hatékony, korszerű feldolgozóipar kell. Éppen ezért a konszolidáció a továbblépés alapfeltétele. Ez az EU-ban már rég lezajlott, és azóta is tovább folytatódik a koncentráció. Nálunk sém mehet ez másként, különben nem leszünk képesek versenyre kelni a külföldi cégekkel. A gyenge belső kereslet miatt csak az export jelentheti a kiutat a hazai húsipari szereplők számára Kovács László, a Pick Szeged Zrt. vezér- igazgatója szerint, ám a külpiacon csak a nagyobb cégek érvényesülhetnek. A Magyar Termék nívódíjat kapott cég vezérigazgatója elmaradó fejlesztésekről és a konszolidáció szükségességéről is beszélt lapunknak. Braunmüller Lajos- Tavasszal a Világgazdaságnak tett nyilatkozatában nehéz évre számított, most, az ősz elején hogyan értékeli a helyzetet?- Ez az év még nehezebb lesz, mint akkor gondoltuk. A belső fogyasztás nem élénkül, sőt, további visszaesésre számítunk. A fogyasztók az akciós, olcsóbb termékeket keresik. Mi az ilyen készítmények piacáról tudatosan szálltunk ki, így ez a trend komoly nehézségeket okoz nekünk. A prémium termékeket csak komolyabb marketingtámogatással tudjuk eladni, ez még tovább emeli a termék árát, amit azonban nem lehet a kereskedelemmel szemben érvényesíteni. Ez meglátszik majd a számainkon is: arra számítunk, hogy a belföldi árbevételünk 5-8 százalékkal esik vissza, ez 5 milliárdos csökkenést jelent. Az export terén azonban vannak biztató eredményeink. Az első fél évben növelni tudtuk a külső értékesítésünket, és itt további bővülésre számítunk. Az ázsiai és a közép-európai piacra koncentrálunk, de nem mondtunk le Nyugat-Európáról sem. Komoly előrelépésnek tartom azt is, hogy a nagy hústermelő Dániában is értékesítünk.- Térjünk vissza belföldre. Nem csak a fogyasztással van gond. A megnövekedett alap- anyagárak és a kereskedelem árleszorító erőfeszítései között a húsipar mintha egy satuba szorult volna...- Ez már nem is satu, hanem egy olyan prés, ami a lelkünket is kinyomja. A sertéshús értékeI Kovács László, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója a Magyar Termék nívódíjjal sítése ma már veszteséges Magyarországon. A húskészítmények terén még volt némi mozgástér, de ez is eltűnőben van.- Nemrégiben a Vidékfejlesztési Minisztérium három hónapban akarta maximálni azt az időtartámot, ameddig fagyasztott húst húskészítménybe be lehetett volna dolgozni. Ez sem használt volna a készítmények piacának, ám azóta az ötletről keveset hallani.- Bízunk abban, hogy ezt a rendelettervezetet azóta elfelejtették, hiszen az kifejezetten diszkriminatív lett volna a magyar húsiparral szemben. A külföldi versenytársaink továbbra is élhettek volna a fagyasztott hús bedolgozásának lehetőségével, ennek eredményeként jelentős versenyhátrányba került volna a magyar húsipar. A piaci folyamatokat nem ismerő vagy azokhoz alkalmazkodni nem tudó sertéstartók lobbitevékenységéhez köthető kezdeményezésről volt itt szó, sajnálatos, hogy a politika ennek felült.- Gondolom, ilyen helyzetben a fejlesztéseket sem kockáztatják meg. Mi a helyzet azzal a Csányi Sándor által már 2009ben említett 30 milliárdos beruházással, amelynek során egy új üzemet építettek volna?- A nagyüzemek ma nem kapnak támogatást a fejlesztésekhez, csak a saját erejükre és a hitelekre támaszkodhatnának, a megtérülés azonban kérdéses. Az új üzemi beruházásról nem mondtunk le végleg, ám egyelőre levettük a napirendről. Pedig a nemzetközi piacok eléréséhez az árualapot is növelni kellene. Ma alig több mint 3 millió sertést állítanak elő Magyarországon évente, ennél jóval többet kellene, ez azonban fejlesztések nélkül elképzelhetetlen. A lakosság ötödé nem tudja fizetni a számlákat TÍZBŐL KÉT MAGYARNAK volt gondja a közüzemi díjak befizetésével az év második negyedévében, 6 százalékuk pedig a lakáshitel-törlesztéssel is késett - áll a Tárki Társadalomkutatási Intézet felmérésében. Míg a közüzemidíj-befizetés hiánynak oka inkább az alacsony jövedelem, addig a hiteltörlesztés elmaradása inkább átmeneti válság. Kártérítést kapnak a GMO-károsult gazdák csütörtökön hatályba lépett az a kormányhatározat, amely alapján a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok miatt károsult magyar gazdák hektáronként 360 ezer forint kártérítést kapnak az államtól. A kabinet összesen 4 milliárd forintot különített el a kárrendezésre. A termelők szeptember 30-ig nyújthatják be kártérítési igényeiket. Putyin az internet szabadságáról „mindig be lehet vezetni ellenőrzést, a kérdés csak az, hogy vajon az államnak van-e joga beavatkozni” - mondta tegnap Vlagyimir Putyin egy a tanévnyitón, kifejtve, hogy a modern államokban nem szabad korlátozni az internet szabadságát. Az orosz államfő állítólag azokat az aggodalmakat akarta eloszlatni, hogy kormánya a jövő évi elnök- választások előtt lecsaphat az ellenzékre. Putyin nem korlátozna Újraindítanák a kistermelést a tanyákon fejlesztés A fiatal párok földhöz jutását is támogatja az állam Befejezték a reálhozamok átutalását a pénztárak „A most induló tanyafejlesztési programra az idén 930 millió forint fordítható, de a tárca jövőre ennek két-háromszorosát szeretné beállítani a költségvetésbe” - jelentette be tegnap Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára Budapesten. A 930 millió forintból 200 millió forint jut a tanyagazdaságok fejlesztésére, 730 millió forintra pedig az ön- kormányzatok és a társadalmi szervezetek pályázhatnak, ebből a tanyai gazdálkodás infrastruktúráját kell javítani - ismertette Czene Zsolt, a tárca osztályvezetője. A kormány vidékfejlesztési stratégiája zászlóshajójának nevezte a tanyafejlesztési programot Ángyán lózsef, hozzátéve, hogy a falu (tanya) és a város összekapcsolásával teremthető meg az újraindított kistermelés piaca. Jelezte, hogy a következő lépésben fiatal párok földhöz jutását is támogatja majd az állam. Az önkormányzatok - egyebek mellett - városi boltok létrehozására, a földutak karbantartásához pedig gépekre pályázhatnak - mondta Czene Zsolt. A tanyatulajdonosok biomassza és napenergiás áramellátásra pályázhatnak majd. A tanyagazdaságok önereje 25 százalék, míg az önkormányzatoké 10 százalék. ■ A tanyai gazdálkodás infrastruktúráját fejlesztenék a támogatásokkal A pénztárak maradéktalanul eleget tettek a vonatkozó kormányrendelet előírásainak és a jogszabályban előírt határidőre, 2011. augusztus 31-re valameny- nyi magánnyugdíjpénztár befe-' jezte az utalások indítását - közölte tegnap Bába Julianna, a Stabilitás Pénztár- szövetség elnöke. Azoknak is időben újrautaltak, akik hibás adataikat 2011. május 31-e után módosították, noha - a pénztárak többszöri kérése ellenére - ezzel kapcsolatban a mai napig nem született meg a vonatkozó jogszabály módosítása. A volt tagnak akkor van reálhozama, ha a tag egyéni számlájának egyenlege piaci értéken a jogszabályban fordulónapként megjelölt 2 011. május 31 -én nagyobb a törvényben meghatározott módon számított összegnél. A reálhozam mértéke minden egyes pénztártag esetében eltérő, mivel azt számos tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a tagsági jogviszony kezdete, a befizetett tagdíj nagysága, a tagdíjbefizetés rendszeressége (cash-flow hatás), a pénztár és portfó- lióváltás(ok) időpontja és iránya (az eltérő befektetési politikák miatti hozamok miatt). ■ ■ A reálhozam mértékét számos tényező befolyásolja. >
