Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-16 / 217. szám

2011. SZEPTEMBER 16., PENTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG EGYHÁZI TÜKÖR 5 A Szentföldre indul zarándoklat a paksi plébános lelki vezetésével PAKS A Szentföldre indul zarán­doklat Paksról. Mint Keresztes Pál paksi plébánostól, a csoport lelki vezetőjétől megtudtuk, az egyhetes programra az EL-AL iz­raeli légitársaság gépével indul­nak október 21-én. A résztvevők mindjárt az első napon olyan ne­vezetes helyekre jutnak el, mint Galilea és Capernaum. A Szent Péter-templomban részt vehet­nek szentmisén, meglátogathat­ják Péter házát és az ősi zsinagó­gát is. A következő napon Alsó- Galilea nevezetességeivel ismer­kedhetnek, a Jordán völgyét kö­vetve jutnak el Názáretbe és a nevezetes menyegző egykori helyszínére, Kánába. Természe­tesen Jeruzsálem és Betlehem is az úticélok között szerepel, s a zarándokok a Júdeai-sivatagon áthaladva jutnak el a Holt-ten­ger vidékére. ■ Hálaadás lesz vasárnap a cikói romtemplomnál cikó A Vörösmarty Mihály megénekelte „széplaki bús romnál” - Cikó határában - há­laadó szentmisét tartanak szep­tember 18-án, vasárnap délután 4 órakor. A templomrom, ame­lyet Ótemplomnak neveznek, a ’46-os kitelepítésig sűrűn láto­gatott zarándokhely volt. Haj­danán szinte az egész ország­ból érkeztek ide zarándokok és hálaadók évente két ízben is, augusztus 15-én Nagyboldog­asszony, aztán szeptember 8-án Kisboldogasszony ünnepén. Egykoron az idesereglett hívők körmenetszerűen vonultak, ki­ki gyalogszerrel, szekérrel, lovas kocsival, és hozták ma­gukkal a feszületet. A cikóiak adtak szállást nekik. Az utóbbi években már csak egy alkalom­mal, Kisboldogasszony napján, vagyis Szűz Mária születésének napjához közel eső hétvégén tartottak misét. Miként lett az Ótemplom zarándokhely? A tö­rökök kiűzése nyomán őseink próbálták e vidék ingoványos talaját termővé tenni. A telepe­seket nemcsak a nehéz munka kínozta, hanem betegségek is tizedelték. Az emberek - bízva a gyógyulásban - a romhoz mentek fohászkodni. ■ H. I. A börtönbe is viszi a hitet templom felújítás Jön a püspök a tavaszi hálaadó istentiszteletre A reformátusok is tarta­nak tanévnyitót, október 1-jén, Madocsán. A tanévzáró június 2-án Szekszárdon lesz, ahol most fejezték be a temp­lom felújítását. Wessely Gábor Befejeződött a szekszárdi refor­mátus templom felújítása. Egy istentiszteletet már tartottak ez alkalomból, de az ünnepélyes hálaadó istentiszteletet tavaszra halasztották. Ennek az az oka, hogy a püspök, Szabó István, egyéb elfoglaltságai miatt, ha­marabb nem tud Szekszárdra jönni. A másik jelentős esemény az iskolakezdés. Mivel a szekszárdi reformátusoknak csak egy aktív hitoktatójuk van, ezt nem úgy oldják meg, hogy kijárnak az is­kolákba, hanem úgy, hogy a gye­rekek mennek a gyülekezeti te­rembe hittanra, hetente egyszer. Az első foglalkozást tegnap tar­tották. Minden tanévkezdéskor két csoportot alakítanak ki - egyet az alsósokból, egyet az ötö­dik-hatodik osztályosokból, akikkel Töttős Gábor foglalko­zik. A hetedik-nyolcadikosok konfirmációs előkészítőre jár­■ Gyermek-istentiszte­letet is tartanak, vasárnaponként. nak a lelkipásztorhoz, Balázsi Zoltánhoz. Évente 10-12 konfir­máló van, akik a pünkösd előtti vasárnapon részesülnek először Úrvacsorában, s válnak ezáltal teljes értékű gyülekezeti taggá. Szeptembertől júniusig az egészen kicsiknek gyermek-is­tentiszteletet is tartanak, vasár­naponként. Amíg a szülők részt vesznek a tízkor kezdődő szer­tartáson a templomban, addig a picikkel Borbás Istvánná foglal­kozik a parókián. Rácz József esperes kezdemé­nyezésére, pár éve megyei refor­mátus tanévnyitót és tanévzárót is tartanak a hittanosoknak. A mostani tanévnyitó október 1- jén lesz Madocsán, a tanévzáró pedig június 2-án Szekszárdon. A hitközeli fiatalokkal, a val­lásos családokból érkezőkkel nincs probléma. De Balázsi Zol­tán a társadalom perifériájára sodródott emberekkel is foglal­K .... \ ■ * ' , g n -, ......<*r 1^ '"''.'V. •£* v * ‘-- ‘ •' * **i'í’ fi fí ...-v:...^r“’—*r...T*m • kJ «?'*,,. . „ ,.nr ft •'»**» wuv’ A szószéken: Balázsi Zoltán. A református lelkipásztor 2000-től szolgálja a szekszárdi híveket kozik. Isten felé próbálja terel­getni azokat is, akik nem a hit­keresésükről híresek. Több mint egy évtizede kezdte a bör- tönlelkészi szolgálatot. Heti 3-4 bibliaórát tart a fogvatartottak- nak. Nagyobb ünnepek alkal­mával szereplőgárdát is visz magával, akik az eseményhez kapcsolódó jeleneteket, éneke­Tavaly volt 225 éves a református templom A szekszárdi református templom tavaly volt 225 éves. Régebben két alkalom­mal is leégett, de most is elég rossz állapotban volt, amikor - 2000-ben - Balázsi Zoltán átvette. Szekszárdi szolgála­tának egy évtizede folyama­tos javítgatásokkal telt. Ki­cserélték a padokat, a burko­latokat, felújították az orgo­nát. Most tetőfelújítás tör­tént. A 25.0 éves bádogot kor­szerű tetőlemezekre cserél­ték, és az azt tartó faszerke­zetet is rendbe hozták. A be­ruházás nyolcmillió forintba került. két adnak elő. Igyekszik a rács mögé kerültek lelki válságát helyrehozni, illetve előkészíte­ni őket a szabadulásra, ami so­kaknál nem kisebb megrázkód­tatás, mint a bebörtönzés. Per­sze nem mindenki igényli az igehirdetést. De volt már olyan rab, aki megkeresztelkedett, konfirmált a szekszárdi börtön­ben, s miután kikerült, eljárt a templomba. Egy lelkipásztor ezt tekinti sikernek. Másféle sikerek is kötődnek Balázsi Zoltán nevéhez. Szek­szárdra költözése után szőlőt vá­sárolt, borászkodni kezdett, s ma már számos arany-, ezüst- és bronzoklevél birtokosa. IMiWfclMi Kitárulnak a decsi templom kapui is decs A decsi katolikus temp­lom kapui is kitárulnak szep­tember 17-én, szombaton este 8 óra és éjfél között, a „Nyi­tott templomok éjszakáján” - tudtuk meg Kocsis László ál­landó diakónustól. Felhang­zik Liszt Ferenc Szekszárdi miséje, diavetítést tartanak az egyházközség életéről, lesz zseblámpás toronylátogatás, agapé és filmvetítés is. (gy) Istentisztelettel adnak hálát Bogyiszlóit bogyiszló Kétszáz éves a bo­gyiszlói református temp­lom, ebből az alkalomból tart holnap, szombaton hálaadó istentiszteletet a gyülekezet - mondta el lapunknak Far­kas Sándor főgondnok. A délelőtt tíz órakor kezdődő szertartáson részt vesz Sza­bó István, a dunamelléki egyházkerület püspöke és Peterdi Dániel főjegyző is. 200 év emléke képekben címmel fotókiállítás nyílik a templomban, (rt) Felszentelték a felújított Mária-szobrot pálfa Közadakozásból fel­újították a Mária-szobrot. Bodor Kornél András si- montornyai plébános újra­szentelte a megszépült mű­alkotást. Az ünnepi ese­mény alkalmából az öttagú pincehelyi gyerekcsoport gi­tárkísérlettel egyházi dalo­kat adott elő. Fellépett és egyházi népénekekkel szí­nesítette az avatást a vajtai kórus, valamint a cecei Har­mónia egyházi és a simon- tornyai Krammer Ferenc vi­lági kórus, (vl) Játékosan ismerkednek a bibliai történetekkel bonyhád Ökumenikus hit­tanfoglalkozásokat szervez a bonyhádi református gyü­lekezet a Pitypang óvodások­nak szeptember végétől. Ed­dig 24 gyermek csatlakozott a felhíváshoz. Felekezeti ho­vatartozás nélkül, minden Pitypang óvodás lurkót sze­retettel várnak. A kicsik játé­kos formában ismerkednek majd a bibliai történetekkel, de kézműveskedés és ének­lés is színesíti a délelőttön- kénti elfoglaltságot (vb) A Hubertus-mise idén sem maradhat el Szent Rókus tiszteletére tartottak szentmisét imádság Azt kérte Istentől, hogy gyógyuljanak meg mindazok, akik áhítattal emlékeznek rá Holnap rendezik Kölesden a ha­gyományos Diána-napi Vadászvi­galom elnevezésű eseményt A ki­lencedik alkalommal lebonyolí­tandó rendezvénynek a kezdetek óta érdekes színfoltja a Hubertus- mise, amelyet általában - ahogy idén is - Wigand István mecsek- nádasdi plébános celebrál. Szent Hubertus a VII-VIII. században élt A legenda szerint hercegi csa­lád elkényeztetett gyereke volt, aki fiatalon, megtérése előtt kicsapon­gó életmódot folytatott. Egyszer egy vadászaton egy megsebzett szarvas agancsai között meglátta a keresztet, ez térítette vissza hité­hez, Istenhez. Később püspök és a vadászok védőszentje lett «S. K. cikó Az utóbbi három évben a Szent Rókus napjához közel eső vasárnapon misét tartottak a ró­la elnevezett kápolnánál Cikón. Az idén sem volt ez másként, noha a nyáron a Pé­csi Püspökség a cikói plébániát oldal- lagos ellátásra Szál­kához kapcsolta. A szálkai Hegyháti Ti­bor atya szeptember 4-én isten­tiszteletet tartott az 1774-ben épült Rókus-kápolnánál, me­lyen több mint ötvenen vettek részt. Az atya prédikációjában ismertette a betegek, elesettek, orvosok és kórházak védőszent­jének életútját. Szent Rókus 1345 tájékán szü­letett a franciaországi Mont- pellierben. Szülei a későn szüle­tett gyermeküket még világra jö­vetele előtt Krisztus szolgálatára szánták. A szülők el­csodálkoztak, amikor a kisded mellkasá­nak bal oldalán vö­rös, kereszt alakú anyajegy látszott. A fiú tizenkét esztendős lehetett, amikor apja - közvetlenül halála előtt - négy pontban foglalta ösz- sze végrendeletét utódjának. Elő­ször: Amint azt tanultad, mindig Jézus Krisztusnak szolgálj. Má­sodszor: Ne feledkezz meg a be­tegekről, a szegényekről, özve­A betegek már életében szentként tekintettek gyógyítójukra gyekről és árvákról. Harmad­szor: Rád bízom vagyonomat, hogy jó célra használd. Negyed­szer: Adj otthont a szegények­nek, a rászorultaknak. Az ifjú ké­sőbb, már a ferences rend tagja­ként elhagyta hazáját. Az olasz- országi Piacenzába érve látta, hogy ott pestis tombol, s habozás nélkül gyógyítani kezdte a bete­geket, akik szentként tekintettek rá, mert tapasztalták, hogy gyógyulást, felépülést hozott ne­kik a súlyos járványból. Rómába dögvész idején érkezett, s ott is gyógyítani kezdett. Egyszer ő is megbetegedett, éppen Piacen- zában, ezért „hálából” kiűzték a városból! A legenda szerint a kö­zeli erdőben egy kunyhóban húz­ta meg magát. Egy kutya talált rá, s az állat kenyeret vitt neki, sőt gazdáját is a rejtekhelyre ve­zette. Végül Isten segítségével fel­épült Öt esztendő múlva érezte halálát, s kérte, hogy hívjanak papot, mert szeretne meggyón­ni. Imádságában azt kérte Isten­től, hogy azok a keresztények, akik Jézus nevében áhítattal megemlékeznek róla, szabadul­janak meg a betegségektől. Szent Rókus 1376 körül a lombardiai Angerában hunyt el. A cikói szentmisét követően Hegyháti atya ígéretet tett, misze­rint jövőre is tartanak itt misét ■ Hunyadi István ■ A helybeliek 1774-ben építették a kápolnát. >

Next

/
Thumbnails
Contents