Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-14 / 215. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. SZEPTEMBER 14., SZERDA ALMANACH 2011 - BELECSKA EGKÉRDEZTÜK Újrafestették a falakat az óvodában megújult az óvoda a nyári szünetben, melynek nem­csak a csemeték, de a szü­lők is nagyon örültek. Az intézmény belsejét kime­szelték, a külső fa épület­elemeket pedig lemázolták. A munkát két közfoglalkoz­tatottra bízták, akik nagyjá­ból két és fél hét alatt vé­geztek a teendőkkel. így az önkormányzatnak csak az anyagköltséget kellett ki­gazdálkodnia, mely 40 ezer forint körül alakult. A taka­rítás a dajka feladata volt. Fontos, hogy az átutazók szép faluképet lássanak nagy gondot fordít az ön- kormányzat arra, hogy rendben legyenek a közte­rületek. Ennek érdekében két közfoglalkoztatott össze­szedi a hulladékokat, illetve szükség szerint lenyírja, vagy éppen lekaszálja a fü­vet. Ezáltal a településen át­utazókat egységes látkép fogadja. A tevékenységnek azonban nevelő célzata van: az önkormányzat bízik benne, hogy ha a lakók lát­ják a rendet, ők is jobban odafigyelnek majd rá. Sok segítő kéz akadt a szervezésnél nagy sikere volt a nyári gye­reknapnak. Nem csak hely­ből, a környékbeli falvakból is sok csemete érkezett. A szervezési munkálatokból a Belecskai Baráti Kör vette ki leginkább a részét, de a nyugdíjasklub is sokat se­gített. A helyi vállalkozók pedig pénzzel, és tárgyi fel­ajánlásokkal járultak hozzá a rendezvény sikeréhez. A plébános és a lelkész is vidékről jár be belecskán két jellemző val­lás van, a katolikus és az evangélikus. Simon János plébános pincehelyről, Beke Mátyás lelkész pedig Gyönkről látogat el a tele­pülésre, hogy istentisztele­tet tarthasson a híveknek. A katolikus imaházban minden hónap harmadik hetén van mise, a község evangélikus templomában pedig kéthetente találkoz­nak a gyülekezet tagjai. A lakosság korösszetétele: 61 FELETTI: 98 0-20: 67 AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST MOLNÁR ÁGNES, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A BELECSKAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Ön milyennek látja a település jövőjét? NÉMETHNÉ SZABÓ KATALIN - Sajnos kevés a fiatal, mert a többség a város felé orien­tálódik a munkahelyek mi­att. Én szerencsés vagyok, van állásom, és el sem tu­dom képzelni, hogy ne itt él­jek. A kistelepülések hátrá­nya, hogy kevés a lehetőség a szórakozásra. Nálunk a könyvtár működik klubház­ként. Itt összegyűlhetnek a fiatalok, számítógépezhet- nek és pingpongozhatnak is. ZÁVOTINÉ MÁTÉ ANDREA- A fő megélhetést a szociá­lis fóldprogram jelenti. Ha ez a lehetőség továbbra is fenn­áll, akkor javulhat a falu helyzete. Pozitívum, hogy ha lassan is, de nő a gyermekek száma. Az óvodában egyen­súlyba került az itteniek és a bejárók aránya. Jelenleg csak 12-en járnak ide, a ne­velési év végére azonban már 17-re nő a számuk. Sze­rintem a falu jövője a gazda­sági helyzeten is múlik, hi­szen ez befolyásolja a gyer­mekvállalási kedvet. Bár a tragédia miatt új polgármestert kellett vá­lasztania Belecskának, a dolgok változatlan me­derben folynak tovább. Lassan ugyan, de fejlő­dik a kis falucska. Molnár Ágnes Hideg zuhanyként érte a tele­pülés lakóit, amikor tavasszal, egy súlyos betegség következ­tében elhunyt dr. Jakab Róbert polgármester. A falu vezetője mindent megtett annak érde­kében, hogy felvirágoztassa Szemeti Sándor polgár­mester Belecskát, a szociális földprog­ram révén szinte minden rá­szorulónak jutott állás. A folya­mat a tragédia ellenére sem állt meg. Szemeti Sándor a nyár közepén foglalta el a pol­gármesteri szé­ket, és teljes gőz­zel folytatja, amit elődje elkezdett. Ő is arra törekszik, hogy mindenkinek legyen állá­sa. Szerencsére a falu csekély mérete ellenére több munkale­hetőség is akad. Néhányan a helyi telephelyű vállalkozások­nál vagy az önkormányzatnál, míg másokat a szociális ott­honban foglalkoztatnak. A leg­többen azonban a Sorsfordí­tó-Sorsformáló, illetve az ér­tékteremtő programban dol­goznak, melyre hatalmas szükség van a községben. Mi­vel a település a Budapest­Több fejlesztés is megvalósult az utóbbi időben. Pécs vasútvonal mellett fek­szik, azok, akik vállalják az in­gázást, vidéken is munkába állhatnak. A busz is a falu kö­zepén veszi fel az utasokat. A másik megálló nemrég épült meg, fedett busz­váró ugyanis ed­dig csak az egyik oldalon volt. Pá­lyázati pénzből készült el, 900 ezer forintot nyert a célra a település. Nem ez az egyetlen fejlesztés azon­ban, ami az utóbbi időben meg­valósult. Szintén pályázati for­rásból építették ki a csepegte­tő rendszert a gyümölcsfákra, melyhez 1,5 millió forintra volt szükség. Az óvoda pedig egy pályázat révén jutott hozzá öt­millió forinthoz. Ebből a pénz­ből bevezették a 2009/2010-es nevelési évben a kompetencia alapú óvodai programcsoma­Feldolgozóüzemet hoznának létre a közeljövőben az ÖNKORMÁNYZAT legfonto­sabb célja, hogy hasznosítsák az üresen álló régi varroda épületét. A tervek szerint gyü­mölcslevet készítenének ott. Akad ugyanis a termés, melyet sem eladni, sem pedig elfo­gyasztani nem tudnak. Problé­mát okoz az is, hogy kézzel még leszedni sem tudják mind­et így szükség lesz egy gépi szüreteidre is. Ahogyan azt a polgármester mondta, ha már az italoknál tartunk, az ivóvíz minőségén is van mit javítani, az ugyanis nitrátos. Az erre irá­nyuló pályázatot hamarosan beadja a képviselő-testület. got. Ez azt jelentette, hogy a gyermekek tanítását, nevelését a közvetlen tapasztalati úton oldják meg. Most például a le­vegő témakörnél tartanak: a ventillátor, vagy éppen hajszá­rító segítségével figyelik meg á légmozgást, és annak hatásait. A pályázati pénzből jutott az óvónők továbbképzésére, de vásároltak belőle berendezési tárgyakat, fejlesztő játékokat, valamint egy laptopot, dvd- lejátszót és fényképezőt is, me­lyek eddig nagyon hiányoztak az eszközállományból. Végül, de nem utolsósorban az önhi­bájukon kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányzatok számára kiírt pályázatnak há­la 2,5 millió forinthoz jutottak hozzá, ám ez az összeg nem volt elég az összes hátralék rendezésére. Jelenleg az új közfoglalkozta­tásra koncentrál az önkor­mányzat, nemsokára útjára in­dul ugyanis a start-munka­program. A fő csapásirányok közül a település a téli foglal­koztatást, a mezőgazdasági fő­program fejlesztést, valamint a mezőgazdasági utak karban­tartását célozza meg. Szociális juttatásokból sze­rény lehetőségek kínálkoznak a faluban, de az önkormányzat minden területen segít, ahol csak tud. Opuszteszerre kirándultak az örökifjú nyugdíjasok- A kezdeti negyvenhat főhöz képest ma már csak tizennyolc tagot számlál a nyugdíjasklu­bunk, de mindenki nagyon aktív nálunk - mesélte Szeledeli Györgyné, a civil szervezet ve­zetője. És valóban, a csoport sohasem tét­lenkedik. Ha épp nem kirándulnak, akkor a rendezvé­nyekre készülnek, vagy egymás név- és születésnapját ünnepük. Ottjárúinkkor épp a mikrotér- ségi találkozóra indultak, ahol hétfalunyi nyugdíjasklub gyűlt össze. .Rózsi néniék azonban már napirendre tűzték a követ­kező túra időpontját is. - Néhány nap múlva Ópusztaszerre uta­zunk vonattal, ahol megnézzük a Feszty-körképet - mondta a klubvezető. Sajnos azonban nemrég kellemetlen hírekkel is szembesülniük keüett, az önkor­mányzat már nem tudja átvállal­ni helyettük a klub­ház rezsijének kifize­tését. - De sebaj, ezt is megoldjuk - ka­csintott Rózsi néni. A problémára úgy találtak megol­dást, hogy nyár helyett télen tar­tanak szünetet, így a hideg hó­napokban nem kell felfűteni a régi óvodá épületét. A nyugdí­jasklub célul tűzte ki azt is, hogy összefogja a település fiataljait, így számukra is rendeznek programokat. ■ A fiataloknak is szerveznek programokat. BÖLCSKEY CSABA- Szerintem jó esély van a fa­lu fejlődésére, ha az önkor­mányzat ki tudja használni a pályázatokat. Sok múlik szerintem azon is, mennyire tudja támogatni a vállalkozó­kat. Nekem növénytermesz­téssel és állattenyésztéssel foglalkozó cégem van, és a helyiek közül 4 főt alkalma­zok. A juhok miatt hasznosí­tani tudtuk a környező legelő területeket, ami így mindkét félnek hasznára válik. Cukorból formált ötletek idus néni Édes emléket állított a templomnak is A faluban régen hagyomány volt a paprikatermelés, mára már kevesen foglalkoznak vele. Kuti Sándor és Kuti Sándorné őrzik a hagyományt íme a munka gyümölcse tervek A terményekből ivóié készülne a településen ínycsiklandó illatok töltötték be a polgármesteri hivatal épületét, amikor Idus néni megérkezett a pörköltdió-tortákkal. Miközben nem tudtunk betelni a mesteri­en megmunkált sütemények lát­ványával, Stefik Albertné az éle­téről mesélt nekünk. Mint meg­tudtuk, a Felvidéken született, de ’47-ben kitelepítették, így ke­rült Belecskára. Szinte hihetet­len, de már 56 éve él ugyanab­ban a házban. Régi vágya volt, hogy megtanulja a pörköltdió- torta elkészítésének fortélyait, a receptért egészen Dunaújváro­sig utazott. - Ott egy nap alatt el­sajátítottam a fontosabb tudni­valókat, de a gyakorlat teszi az embert mesterré - vallja Idus Idus néni a pörköltdió-tortával néni. És talán bátran kijelenthet­jük, hogy 25 éves tapasztalattal a háta mögött valóban élen jár a diós finomság készítésében. Mint megtudtuk, már sütemény­be zárta a belecskai templom ki­csinyített mását, de született a keze alatt papucs, boroshordó poharakkal, gitár, gólyafészek és bölcső is. Formába öntötte azon­ban az önkormányzat autóját és a hozzá tartozó utánfutót is, me­lyet azóta a vitrinben őriznek. Anélkül ugyanis félő, hogy az utolsó morzsáig elfogyna. Idus néni azonban nem csak a konyhaművészetekben jeleske­dik. Verseket, színdarabokat ír, és kreatív dekor-kiegészítőket is készít. HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents