Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-06 / 183. szám

14 ALMANACH 2011 - SZÁRAZD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Reggeltől hajnalig tart a kavalkád focikupa, kakaóbár, ünnepi istentisztelet, emlékmű-koszo­rúzás, gördeszkás bemutató, halfőző verseny, táncosok fel­lépése, Tóth Vera-koncert és bál. Felsorolásszerűen így le­hetne összefoglalni az augusz­tus 6-i, szombati, immár VUL falunap és hagymafesztivál kínálatát. A rendezvény, me­lyen Perbete partnertelepülés is képviselteti magát, 9 órakor kezdődik és hajnalig tart. Német tájházzal gyarapodik a falu HÁZAT VÁSÁROLT nemrég a te­lepülésen a helyi német ki­sebbségi önkormányzat. A tervek szerint az épületet egy UMVP-pályázat révén szeretnék felújítani a közel­jövőben. A rendbehozatal után ide, immár a német nemzetiségi tájházba költöz­ne'az a számos tárgyi emlék - népviselet, bútorzat, hasz­nálati eszköz -, mely jelen­leg az evangélikus egyház parókiáján található. Ingyenes net mellett nyomtatni is lehet hetente két alkalommal, kedden és pénteken 15-19 óra között tart nyitva az In­tegrált Közösségi Tér, ahol helyet kap a könyvtár, a teleház és e-Magyarország- pont is. A három számítógép és az internetezés térítés- mentesen vehető igénybe. A helyszínen nyomtatásra, ké­relmek, levelek gépelésére és adóbevallás elkészítésére is lehetőség van. Szlovákiában is oltották a tüzet A kupa mellett kétnyelvű, az eredményes résztvételt szlo­vákul és magyarul is igazoló oklevéllel tértek haza nem­rég a község önkéntes tűzol­tói a felvidéki partnertelepü­lésről. A VI. perbetei nemzet­közi tűzoltóversenyen és mazsorett-találkozón az ifj. Szabó László vezette szárazdi lánglovagok hetedikek lettek tizenhét induló csapat közül. Az oklevelet Kosa József, Perbete - szlovákul Pribeta - polgármestere írta alá. A lakosság korösszetétele 62 EV FELETTI: 19-62 EVES: 150 FO A CIKKEKET SZERI ÁRPÁD IRTA, A FOTÓKAT KISS ALBERT KÉSZÍ­TETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉ­SÉT A SZÁRAZDI ÖNKORMÁNY­ZAT TÁMOGATTA. MEGKÉRDEZTÜK Pappné Karalyos Ágnes, Végh Jánosné és Kátai Istvánná az önkormányzat földjén. A terményekből késztermékeket készítenek Hagyományt erősítő hagyma közösség Az áradás után sokat segített a helyiek összefogása A szárazdi, palántázás­sal szaporított hagyma nem akármilyen. A ha­gyományostól eltérően nem mély, hanem hal­ványlila színű, emellett nem gömb, hanem hosz- szúkás alakú. Szeri Árpád Különleges, nem is beszélve arról a zamatos ízről, mely a község határain túl is neveze­tessé és közkedveltté tette ezt a konyhakerti növényt.- Két-három évvel ezelőtt ná­lunk talán egy-két idősebb em­Budal Mária polgár­mester bér foglalkozott a jellegzetes szárazdi hagymával - mondta el Budai Mária polgármester, mi­közben elkalauzolt bennünket az önkormányzat földterületéig.- De ők is már jobbára saját ma­guknak, otthoni felhasználásra termesztették. Miközben a negy- venes-ötvenes években a telepü­lésen nem volt olyan család, melynek tagjai ne foglalkoztak volna vele nagy té­telben. Erről voltunk híresek. Miközben átmegyünk egy kis hídon, a polgármester a két partoldalra mutat. Ma is lát­szik egy-egy sötétebb sáv, je­lezve azt, hogy a mostani kis erecske nemrég, az esőzések idején méteres magasságig duzzadt. Szabályszerű árvíz söpört végig ezen a területen.- A víz elragadta a szeméttáro­A munkán túl egy hagyományt is új­jáélesztenek. lókat, azok itt torlódtak öszsze, a híd alatt - idézte fel a meg­hökkentő képet Budai Mária. - Mindezen túl a mi viszonyaink­hoz képest tetemes kárt és je­lentős gondot okozott ez az ára­dás. Viszont a bajban mutatko­zott meg, hogy mindig lehet szá­mítani a helybeli­ek összefogására és munkájára: az első hívásra jöttek, és segítettek a helyreállításban. Az önkormányzat parcelláin három asszony hajladozik. Pap­rika- és káposztatáblák övezik azt a földterületet, ahol éppen dolgoznak: éppen a hagymafól- dön. Sőt, talán nem is túlzás a megállapítás, hogy többet is tesznek az ilyen dologidőben megkövetelt munkán túl: hi­szen a szárazdi hagyma gondo­zásával - az eredményt tekint­Pályázattal épülhet a szennyvízcsatorna-rendszer kiépített szociális ellátó- rendszer van, óvoda, iskola viszont nincs a faluban. Ezek a nem létező intézmények te­hát nem viszik el a pénzt, vi­szont hiányuk távlatilag gyengítheti a lakosságmeg­tartó képességet. Ez a veszély ugyan most nem fenyeget: sőt, egy tervezett beruházás még nagyobb kényelmet ígér a helybelieknek, és azoknak is, akik ideköltöznek. A község, kellő helyi támogatottság birto­kában, belevág a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítésébe. Ha minden a terv szerint alakul, akkor a polgármester szerint 20J3-ban Szárazd is összkom­fortos községgé válik. ve - értéket teremtenek, egy hagyományt is újjáélesztenek. Mint azt a polgármester közöl­te, a Sorsfordító-Sorsformáló Program keretében dolgoznak. Naponta nyolc órában foglal­koztatják őket, ezért minimál­bért, havonta közel bruttó nyolcvan ezer forintot kapnak. Előtte valamennyiüknek kép­zésen kellett résztvenniük, ez­után kezdhették meg azt a munkát, mely - a szerződés ér­telmében - egy évre szól. Ők még a szerencsésebbek, hiszen a munkanélküliség, mint a hasonló kistelepülésen, Szárazdon is nagyarányú és komoly gondot okoz. Ebben a bajban a már említett progra­mon túl legfeljebb a közmun­kaprogram jelent igen csekély enyhítést: jelenleg négy hely­beli naponta négy órában, egy pedig hat órában gondozza a község közterületeit. Ott jártunkkor amúgy a szárazdiak már javában ké­szültek a falunapra, melyen - természetesen - a hagyma is fontos szerephez jut.- Sőt, a határon túlra is vi­szik jó hírünket - hívta fel a fi­gyelmet Budai Mária, - Hiszen rendezvényünkön itt lesz fel­vidéki partnertelepülésünk, Perbete küldöttsége is. Ahogy illik, vendégül látjuk és megkí­náljuk őket saját készítésű, za­matos hagymalekvárunkkal is. Mi található ittT ami máshol nem? PAPPNÉ KARALYOS ÁGNES KÖZMUNKÁS:- Tizenhárom évig éltem Budapesten, majd ide, Szárazdra költöztem. Szere­tem a házamat, a kertemet, a veteményemet, azt, hogy a saját magam termelte növé­nyeket fogyaszthatom. Bát­ran kiengedhetem az utcára játszani a gyermekemet, mert tudom, hogy itt min­denki vigyáz a másikra. Úgy vagyunk itt, mint egy nagy család. ORBÁN ATTILA MISSZIOVÉZETQ: - Sokan csak azt látják, hogy Szárazd és környéke viszonylag szerény megél­hetési lehetőséget nyújt az ittenieknek. Én viszont azt mondom, hogy ez a vidék gazdag: többek között csendben, nyugalomban és békességben. Olyan munkát ad számomra ez a hely, mely csak a pioníroknak adatik meg, a maga szép ki­hívásaival. IFJ. SZABÓ LÁSZLÓ FALUGOND­NOK: - Ha bármilyen gond van, szólunk a helybeliek­nek, akik jönnek és segíte­nek: legyen szó az áradás nyomainak eltakarításáról, vagy éppen a falunap szer­vezéséről. Tehát jó a közös­ség. Sajnos, munka híján sok fiatal kénytelen elköl­tözni innen. Én itt szület­tem, van egy négyéves kis­fiam, szeretném, ha ő itt maradna. Gyorsan elfogy a finomság konyha Az unokák is szeretik a nagymama remek főztjét Krémes, linzer, kalács, kelt tész­ta. A távolról sem teljes felsoro­lásból azonnal kiderül, hogy la- kab Lajosné az ételek mely kate­góriájában alkot igen gyakran. Teszi ezt azért is, mert a család összes tagja kedveli a hagyomá­nyos konyhai édességet.- Most már ugyan férjemmel együtt csak ketten vagyunk ott­hon, de gyerekeink és unokáink majdnem minden hétvégén ná­lunk ebédelnek - tudtuk meg Ja­kab Lajosnétól, aki egyébként már húsz esztendeje hivatalse­géd a községházán. - A sütemé­nyek meglehetősen idő- és pénz­igényesek, de nagyon finomak. Akárcsak az a mákos süte­mény, melyet fél csomag sütő­ik Jakab Lajosné por, egy-egy pohár - nem darált - mák, tej, olaj, két-két pohár cu­kor és liszt, valamint három to­jás hozzáadásával készít. Egy po­hár két-három deciliteres le­gyen, és az is fontos tudnivaló, hogy minden hozzávalót ugyan­azzal a pohárral mérjünk ki. A kikevert masszát zsírozott, lisz­tezett, közepes méretű tepsiben kell megsütni, a félig kihűlt tész­ta tetejére baracklekvár, arra pe­dig tejszínhab kerül.- Egy-egy ebéd végeztével min­dig hallom, hogy ez finom volt, Isten tartsa meg a szokását a ma­mának! - idézte a családtagok visszatérő elismeréseit. - Örülök, ha ezt mondják, mert akkor elfe­lejtem, hogy fáradt vagyok. A lányok a süteményeket, a fiúk az italokat hozzák Nagyon jó, összeszokott csapatunk van. így jellemezte a helyi Nyugdí­jasok Érdekszervezetét Szalontai Józsefné. A szerveződés elnöke im­már tizenegyedik éve vezeti azt a közösséget, mely je­lenleg tizennégy tagot számlál.- Rendszeresen összejárunk, általá­ban havonta egyszer találkozunk, megköszöntjük egy­mást, nótázunk - adott betekin­tést a csapat tevékenységébe az alapító elnök. - A lányok hozzák a süteményeket, a fiúk pedig az italt. Adjuk egymásnak az ételre­cepteket, jókat beszélgetünk, fi­gyelünk egymásra. - Jó a kapcso­latunk az önkormányzattal, de ez­■ Saját maguk­ra támasz­kodva gazdái' kodnak. zel együtt sem várunk nagyobb anyagi támogatást: hiszen tudjuk, hogy a nincsből nem lehet adni. Évente ötszáz forint tagdíjat sze­dünk be tagjainktól, ebből a pénz­ből igyekszünk gaz­dálkodni, saját ma­gunkra támaszkodva. Szalontai Józsefné egyébként a helyi né­met kisebbségi önkor­mányzatnak is elnöke. Ebben a minőségében az egykor zömében német ajkú Szárazd hagyománya­it is igyekszik ápolni, például ré­gi viseletek, használati tárgyak összegyűjtésével. A távlati tervek között egy németországi kistele­püléssel való partnerkapcsolat ki­alakítása is szerepel. < i

Next

/
Thumbnails
Contents