Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-30 / 202. szám

6 2011. AUGUSZTUS 30., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. augusztus 29-én 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011. oe. 29. neweny nwaO dt yij «mows t «ti M*4Ft ORC 1 790 5,91 0 OTP 4 30! 4,39 7789 Egis 15 500 4,34 127 Richter 34 625 2,74 441 MTelekom 507 2,63 257 TVK 2 500 2,24 0 VESZTES FORRÁS: BÉT Résaó$ mmm s*r PannErgy 690-0,86 11 ANY 740-0,67 1 Émász 16 315-0,21 0 Rába 660-0,15 8 A BUX index az elmúlt napokban 18300 18200 lt 106" 18134­17600 ____________________ po nt/08.19 08.22 08.23 08.24 08.25 08.26 ' aaf FORRÁS; BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.29.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. szeptember 48800 TAKARMANYBUZA 2011. szeptember 46000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 97000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 29-én 1€ 1$ 1CHF i i i 272,56 Ft 187,73 Ft 230,97-0,07 Ft-l,06Ft-7,55 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.29.) Budapest Bank 263,73 280,05 CIB Bank 260,36 282,06 Citibank 260,53 282,25 Erste Bank 263,56 278,74 FHB Bank 263,38 279,12 K&H Bank 264,68 279,92 MKB Bank 264,42 277,98 OTP Bank 265,59 279,21 Raiffeisen Bank 266,73 278,73 Indul az állami hulladékügynökség termékdíj Több pénzt ígér a kormányzat a kezelés finanszírozására Szelektíven gyűjtött lakossági eredetű csomagolási hulladék (ezer tonna) 2003 4,30 2004 2005 .£006 2007 pH í £ar >s S'- p r 'V fis ^ 2009 2010 27,00 Forrás: Öko-Pannon Nonprofit Kft. Már jövőre több pénzt szedne be az állam a megújuló hulladékkeze­lés révén a termékdíjak­ból, 2014-re pedig a jelen­legi összeg többszöröse, 85 milliárd forint a kitű­zött cél. A jelenlegi szisz­téma szereplői szerint mindezt szükségtelen sarcnak tartják. Braunmüller Lajos - Németh I. Gergely Szeptember 1-jén kezdi meg mű­ködését az Országos Hulladék- kezelési Ügynökség (OHÜ), amely 2012. január 1-jétől átve­szi a környezetvédelmi termék­díjjal sújtott termékekből képző­dő hulladékok kezelésének ko­ordinálását - jelentette be Faze­kas Sándor, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vezetője a tárca hétfői sajtótájékoztatóján. A hulladékkezelés finanszírozá­sa is teljesen átalakul, s a tervek szerint jövőre a befolyó 49 milli­árd forint termékdíj-bevételek­ből az állam 2ó milliárd forintot fog visszaforgatni a hulladékok szelektív gyűjtésével és haszno­sításával kapcsolatos többlet- költségek finanszírozására. ■ Illés Zoltán: A jövőben fokozatosan bővíteni szeretnénk a termédíjas termékek körét. Illés Zoltán, a VM környezet­ügyért felelős államtitkára kifej­tette: a gyártók által létrehozott, magánkézben lévő koordináló szervezetek tavaly ténylegesen nagyjából 8 milliárd forintot for­dítottak a hulladékkezelés támo­gatására, azaz a rendszer átala­kítása jelentős többletforrásokat juttat a hulladékkezelés területé­re. Az államtitkár elmondta, a jö­vőben bővíteni kívánják a ter­mékdíjas termékek körék, és lé­pésenként emelnék az egyes té­teleket, így várhatóan 2014-re 85 milliárd forint évi termékdíjat szednének be. A hulladékkezelés szervezésé­nek állami kézbe vételét az Or­szággyűlés által június végén el­fogadott új termékdíjtörvény ren­delte el. A több tízezer csomagolt terméket, elektromos és elektro­nikai cikket, gumiabroncsot és akkumulátort forgalmazó és gyártó vállalatot érintő jogszabály értelmében 2012-től megszűnik annak a lehetősége, hogy a ter­mékdíjas termékek gyártó és for­galmazói hulladékhasznosítási kötelezettségeik - koordináló szervezet megbízása útján törté­nő - teljesítése esetén mentessé­get szerezzenek a díj fizetése alól. Ehelyett a teljes termékdíjbevétel az államkasszába folyik be, az ál­lam pedig az újonnan felálló OFÍÜ révén maga biztosítja majd az or­szágos hulladékgazdálkodási cél­kitűzések teljesítését. A tervek szerint az ügynökség a közszol­gáltató vállalatokkal külön tendereztetés nélkül fog szerző­déses kapcsolatra lépni, míg az ipari-kereskedelmi begyűjtők szolgáltatás megrendelés útján juthatnak majd támogatáshoz. Az OHÜ felállításával az eddi­gi széttöredezett rendszert egy egyszereplős szisztéma váltja fel az „erős állam” koncepciója je­gyében. Ugyanakkor nem az a cél, hogy a hulladékot ténylege­sen begyűjtő és hasznosító háló­zatok és üzemek is megszűnje­nek. Ellenkezőleg: az eddig elért eredmények megtartása mellett kell a rendszernek tovább fejlőd­nie, hatékonyabb szervezés mel­lett - hangsúlyozta Vámosi Osz­kár, az OHÜ leendő igazgatója. „Az állami koordinációs szerv felállítása az EU-ban példa nél­kül álló kísérlet, nem vállalko­zom arra, hogy megjósoljam, mi­lyen sikerrel fog majd működni”- mondta el a Világgazdaságnak Viszkei György. Az egyik legna­gyobb koordinációs szervezet, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. ügy­vezető igazgatója hozzátette: „A jelenlegi rendszer alapvetései­ben megegyezett az Európai Unió elvárásaival, és azokat telje­sítette is. A jövő majd megmutat­ja, milyen további eredményeket lehet elérni” - vélekedett Visz­kei, aki szerint „nem világos, mi­ért kellene befolynia 85 milliárd forintnak egy olyan feladatra, amelyet eddig 15 milliárd forint­ból is meg lehetett oldani. Ha az állam úgy dönt, hogy itt maga­sabb összegű adót kíván beszed­ni, azt természetesen megteheti, de ez egy másik kérdés.” Az ügyvezető igazgató tagad­ja, hogy a hatékonyságban nagy tartalékok lennének. „A jelenle­gi szabályozás szerint az ipari és a lakossági újrahasznosításnak együttesen 60 százalék körüli arányt kell elérnie, ami teljesül is. Való igaz, hogy a lakossági rész ebből kisebb arányt tesz ki, 15 százalék körül van. Az opti­mum e felett lenne, de nem va­gyok meggyőződve arról, hogy sokkal. Ha lehetne csinálni mást, már megtettük volna” - zárta szavait Viszkei. Űdítőgyártók: homályos különadó „EDDIG SEM ÚSZTUK meg (l termékdíjfizetést, és ezután sem fogjuk” - szögezte le Po­gány Eda. A Coca-Cola Ma­gyarország vállalati kapcsola­tokért felelős igazgatója hoz­zátette: „A koordinációs szer­vezetek és licenszpartnereik eddig is maradéktalanul ele­get tettek a feladatnak, a hul­ladék begyűjtése és feldolgo­zása megvalósult. Az Orszá­gos Hulladékkezelési Ügynök­ség működésének részleteire mi is kíváncsiak vagyunk, ar­ról ugyanis még nem sokat le­het tudni. A 2012-es évre vo­natkozó termékdíjakkal már tudunk számolni. A 2014-re kitűzött 85 milliárdos célt azonban nem tudjuk kom­mentálni, a pontos részletek ismerete nélkül ez ma még ta­lálgatás lenne” - tette hozzá Pogány Éda. „EDDIG is TELJESÍTETTE a rend­szer az uniós elvárásokat, ám ezen felül nem fizettek plusz adót a szereplők. A nagyobb összeg beszedését gyakorlati­lag különadóként is felfoghat­juk” - nyilatkozta Kiss Gáborné. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ás- ványvízgyártók Szövetségének (MÜSZ) titkára hozzátette: „Nem világos, hogy a 85 milli­árd forint hogyan oszlana meg, a részleteket illetően még több kérdés tisztázásra vár. ” Kiss Gáborné szerint ugyanak­kor a várakozás szerint azo­kat az élelmiszer-ipari ágaza­tokat érintik majd legjobban a változások, amelyek a termék jellegéből, vagy élelmiszer-biz­tonsági okokból nem tudnak spórolni a csomagoláson. ” Jobban védik majd a fogyasztókat üdülési jog Szeptembertől díjmentesen kell írásban is tájékoztatni Üresen maradhat az ISS a lezuhant Progressz miatt Szeptembertől lép hatályba az az új jogszabály, amely az üdü­lési joggal rendelkező fogyasz­tókat az eddiginél nagyobb vé­delemben kívánja részesíteni - hívta fel a figyelmet a Fogyasz­tóvédelmi Egyesületek Orszá­gos Szövetsége (FEOSZ). A jog­szabály a korábbinál pontosabb előírásokkal védi a fogyasztókat a szerződéskötés során. így pél­dául kimondja, a szerződéskö­tést megelőzően az írásbeli tájé­koztatót díjmentesen kell a fo­gyasztó részére bocsátani. Az új kormányrendelet mindegyik ál­tala meghatározott szerződés esetén külön tájékoztatási for­manyomtatvánnyal segíti a fo­gyasztókat. Ezeken ugyanis az olyan alapvető tájékoztatáson túlmenően, mint a megkötendő szerződés tárgyát képező szol­gáltatáson és annak részletes tartalmán kívül a fogyasztó ál­tal fizetendő ellenértéket és a további kötelező költségeket is egyértelműen rögzíteni kell. Továbbá a formanyomtatványok mindegyikének az elállási jog­ról való tájékoztatást is szüksé­ges tartalmaznia. A vállalkozásoknak kifejezet­ten fel kell hívni a fogyasztó fi­gyelmét még a szerződés meg­kötése előtt az őt megillető elál­lási jogra és annak határidejére. Arra is ki kell térni, hogy e ha­táridő előtt a fogyasztótól nem követelhető és nem is fogadha­Fürdőtorna: jár nekik a védelem tó el semmilyen jogcímen fize­tés. Az indokolás nélküli elállá­si jog kapcsán a határidő 14 napra változik. ■ A fogyasztónak joga van az indokolás nélküli elálláshoz a szerződés­től. Határidő: 14 nap. Azonban ismét a fogyasztó­kat védi az a rendelkezés, amely a jelenlegi határidőt je­lentősen bővítve egy év és ti­zennégy napos elállási határ­időt biztosít a fogyasztónak ar­ra az esetre, ha a vállalkozás megsérti az indokolás nélküli elállási joggal kapcsolatos tájé­koztatási kötelezettségét. ■ Nyolc nappal elhalasztotta há­rom űrhajós visszatérését a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) az orosz űrügynökség a Prog­ressz teherűrhajó lezuhanása miatt. Eszerint az ISS hatfős sze­mélyzetéből visszatérő három űrhajós a szeptember 8-i időpont helyett szeptember 16. környé­kén tér haza a Földre. A váltást pedig a szeptember 22-re terve­zett időpont helyett csak október végén, november elején indíta­nák útnak. „Ha bármilyen okból nem tudnánk őket november vé­géig az ISS-re juttatni, minden további lehetőséget meg kell fon­tolnunk, beleértve azt is, hogy az űrállomás egy időre üresen marad” - nyilatkozta Alekszej Krasznov, a Roszkoszmosz illeté­kese. A kutatóbázisként működő űrállomás történetében még nem maradt személyzet nélkül. A teherűrhajó friss ellátmány­nyal augusztus 24-én indult Bajkonurból egy Szojuz hordo­zórakétával az ISS-re. A harma­dik fokozat hajtóműve csütörtö­köt mondott, és a teherűrhajó le­zuhant Szibériában. A baleset kivizsgálása még tart. Az ISS-en jelenleg a 28. űrex­pedíció tagjai dolgoznak: Andrej Boriszenko parancsnok, Alek- szandr Szamokutyajev, és Szergej Volkov orosz, Ronald Garan és Michael Fossum ame­rikai és Furukava Szatosi japán fedélzeti mérnökök. ■ <

Next

/
Thumbnails
Contents