Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-08-28 / 34. szám

2011. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Amikor a madár megy a fotóshoz természetfotó Máté Bencéről filmet forgat az egyik természetfilmes csatorna A Benetton című kép. Egy számítógép ventilátora és a szálló autójának az akkumulátora kellett a fotó elkészítéséhez. Máté Bence készíti a vi­lág első online vadlesét a Kiskunsági Nemzeti Park­ban. Az év természetfotó­sának választott fotográ­fus jelenleg a természet­fotó-turizmus megterem­tésén dolgozik, hogy le­gyen miből finanszíroz­nia utazásait. Mézes Gergő A világ első online lesét építi Má­té Bence a Csaj-tavon a Kiskunsá­gi Nemzeti Parkban. A fotós, aki tavaly megnyerte a természetfotó Oscarjának számító Wildlife Photographer of the Year ver­senyt, azt mondja, ezzel a lessel elsősorban időt takaríthat meg a fotós. „Persze a terepen végzett munkát nem tudja helyettesíte­ni, de bizonyos témákhoz ideális lesz" - fogalmaz. Példaként saját kedvenc témáját mondja, a villá­mokat és a madarakat. „Nehéz ki­érkezni a megfelelő időben. így viszont csak felcsatlakozom a netre, és már készíthetem is a fo­tókat” - teszi hozzá. Jelenleg az engedélyek beszerzésével és az építéssel van elfoglalva, mert a les - amellett, hogy profi kamerá­val lesz ellátva - egy víz alatti alagúttal csatlakozik a parthoz. „A les használható lesz helyben is. Azt viszont el kell kerülni, hogy az odaérkező fotós megza­varja a környezetet. Az alagút er­re szolgál, mintegy 12 méter hosszan fut majd a nádasban” - magyarázza. Máté Bence egyébként a Wild­life Photographer of the Year ver­seny díjnyertes kollekcióját is lesépítés közben készítette Costa Ricában és a brazil Pantanalban. A fiatal fotós ugyanis saját üzlet­be fogott: a természetfotó-turiz­musba. A leseket pénzért bárki látogathatja, a detektívüveggel el­látott, kényelmes megfigyelőhe­lyek mellé természetesen szállás, ellátás, sőt idegenvezető is jár. „A fotósoknak így nincs más dolguk, csak a jó képek elkészítése. A cé­lom az volt, hogy ne kelljen más munkákat elvállalnom a fotózás mellett” - teszi hozzá. Az ötlettel egyébként úttörőnek számít, hi­szen mint felidézi, korábban a fo­tósok mélyen elhallgatták egy­más elől képeik készítésének for­télyait „Mivel én is ebben a szem­léletben nevelkedtem, először ki­térő válaszokat adtam a lese­immel kapcsolatos kérdésekre. Később elgondolkodtam: mi len­ne, ha titkolózás helyett inkább bérbe adnám azokat?” - meséli. Aztán elkezdtek érkezni a díjak is, és egyre többet tartott külföl­dön előadásokat. „Két év alatt Eu­rópa nyolc országában tartottam előadásokat, ahol sok száz fotós a saját szemével láthatta, milyen képek készültek a rejtekeimből” - teszi hozzá. A vállalkozás azóta beindult, aki jelentkezni akar, a www.hidephotography.com weblapon érdeklődhet. A levélvágó hangyákról készí­tett díjnyertes képek persze nem Névjegy 1985-ben született Szege­den. Első díját 2000-ben, 15 évesen kapta. 2001 óta sikeresen szerepel a világ legrangosabb természetfo­tós versenyén (Wildlife Photographer of The Year). 2002-ben Az év ifjá termé­szetfotósa díjjal jutalmaz­ták. 2010-ben neki ítélték Az év természetfotósa díjat. 2010-ben jelent meg első önálló könyve, a Látha­tatlanul. a lesből készültek. Mint a fotós szavaiból kiderül, a természetfo­tózás egyik legnagyobb szépsége éppen az, hogyan tudja az alkotó rávenni az állatokat, hogy éppen olyan szögben mutassák magu­kat, ami a fotózáshoz ideális. „A levélhordó hangyák meglátogat­ták a szálló virágoskertjét, s a rá- góikkal könnyen kivágható szín­pompás »zsákmányt« a föld alat­ti várukba szállították. Kihagyha- taüan témának tűnt, azt tervez­tem, hogy minél több hangyát örökítek majd meg egy képen” - meséli. A fotózáshoz négy vakut használt, de hiába lőtt naponta vagy kétezer kockát, nem sike­rült a tökéletes képet elkészíteni. „Reménytelennek tűnt, hogy egy­szerre háromnál többet élesen tudjak lefotózni, kellett hát vala­mi fortély, amivel rávehettem őket, hogy libasorban fuvarozza­nak.” Először egy ágra próbálta terelni őket, ami némi fortéllyal sikerült is, de a három-négy mil­liméteres mélységélesség miatt még mindig nem volt elégedett. „Gyors, egyszerű megoldást kel­lett találnom. Kiszereltem a szálló számítógépének hűtőventiláto­rát, sőt a szálló kocsijának akku­mulátorát is, ezt az eszkábált szerkezetet tettem az ágacska alá. Amikor a keresőbe megfelelő szí­nű hangyák érkeztek, bekapcsol­tam a ventilátort, amitől minden levelet szállító dolgozó a legki­sebb légellenállású helyre vándo­rolt, az ágam tetejére. Ezzel az öt­lettel megtízszereztem a fotózás eredményességét” - mutatott rá. Egy-egy fotózás alkalmával több ezer képet készít, ezért a munka egyik jelentős része még a számítógép előtt várja, amikor ki kell választania a legjobbakat. „Egy-egy fotót többhetes felkészü­lés előz meg. Akciófotósnak val­lom magam, ami azt jelenti, vala­milyen mozgalmasságot, törté­nést örökítek meg. De ezeket eto­lógiái ismeretek nélkül nem le­het elkészíteni” - vallja. Amikor a díjról kérdezzük, nem titkolja büszkeségét, hiszen az 1964 óta megrendezett verse­nyen ő az első magyar, aki meg­kapja az elismerést. Hogy a szak­ma egyik legjobbjáról beszélünk, mutatja azt is, hogy a Spektrum megbízásából a természetfilm.hu stábja háromrészes filmet készí­tett róla. „A film az ötlet megszü­letésétől a kép kiválasztásáig mu­tatja be a munkámat.” Igaz, mint meséli, a forgatás nem éppen a fo­tózásról szólt, hiszen egy tévé­stábbal nem igazán lehetett ész­revétlen maradni. „Tudom, ez a 35 nap nem a jó képekről szólt, hanem arról, hogy jó filmet csi­náljunk. Most én is izgulok, mi­lyen lett” - szögezi le. A filmet vár­hatóan ősszel vetíti a csatona. AmyWinehouse albuma az évszázad bestsellere az évszázad bestsellere lett Nagy-Britanniában Amy Winehouse Grammy-díjas lemeze, a Back to Black 3,259 millió eladott pél­dánnyal. A korábbi csúcs­tartó, James Blunt 2005-ös debütálólemeze volt, a Back to Bedlam. Patrice léptei ma a Zöld Pardonban A HAMBURGI SZÜLETÉSŰ dalszerző-gitáros-énekes, Patrice lép fel ma Budapes­ten, a Zöld Pardonban. A ze­nész a reggae, ska, blues, funk, soul, hiphop és triphop elemekkel fűszere­zett zenéjét legutóbb tavaly­előtt hallhatta a magyar kö­zönség. Új igazgatók három magyar intézet élén a new YORK-i Magyar Kultu­rális Központot Fülemile Ág­nes néprajzkutató irányítja a jövőben, a Római Magyar Akadémia igazgatója Mol­nár Antal történész lett, míg a Moszkvai Magyar Kulturá­lis, Tudományos és Tájékoz­tatási Központ élére Baranyi András jogász került. A ki­nevezések 2011 szeptembe­rétől négy évre szólnak. A Decca adja ki McCartney lemezét mintegy 50 évvel ezelőtt a Decca nagy hibát elkövetve elutasította, hogy a Beatles együttes kiadója legyen, most azonban összeállt Paul McCartneyval a zenész balettművének, az Ocean's Kingdom kiadására. A da­rab világpremierje a New York City Balett előadásá­ban szeptember 22-én lesz. Paul McCartney balettet írt Máté Bence a saját építésű madárlesében Megérkezett a díjazott iráni dráma film Aszgar Farhadi Nader és Simin ezúttal is hazájáról meséli történetét 3D-s horror forog a Vidámparkban Már a magyar mozikban is lát­ható az idei Berlinalén a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjjal jutalmazott iráni alkotás, Nader és Simin - Egy elválás története című film. A rendező az az Aszgar Farhadi, aki 2009-ben el­nyerte Berlinben a legjobb ren­dezőnek járó díjat Elly története című filmjéért. A rendező ezút­tal is hazájáról, Iránról mesél, a közel-keleti ország belső feszült­ségeit mutatja be egy feszült, családi dráma tükrében. A 123 perces mozgókép kö­zéppontjában egy háromtagú család áll. Simin (Leila Hatami) éppen elhagyni készül férjét, Nadert (Peiman Moádi), mert az nem hajlandó a jobb élet remé­nyében külföldre költözni. Nader hamarosan egy emberölé­si per gyanúsítottja lesz, a felfo­gadott házvezetőnő ugyanis azt állítja, a férfi kilökte őt a lakás­ból, ő pedig ezért vesztette el gyermekét. Elkezdődik a tárgya­lás, ami számos fordulatával be­bizonyítja, senki sem az, akinek látszik. A film szereplői az idei Berli­ni Nemzetközi Filmfesztiválon együtt kapták meg a legjobb női és férfialakítás díját. A mintegy 300 ezer dollárból készült film súlyos témája ellenére sikeres­nek számít, Franciaországban például ötmillió dollárt, Iránban pedig hárommillió dollárnyi be­vételt hozott. ■ Leila Hatami és Peimanm Moádi. Mindketten Ezüst Medvét kaptak. Brit és amerikai színészekkel és magyar stábbal forog a Gin- gerclown című horrorkomédia a budapesti Vidámparkban: az au­gusztus 8-án kezdődött munka szeptember elejéig tart, a nem­zetközi premiert október végére időzítenék. A filmet Hatvani Ba­lázs írta és rendezi. A főszereplőkről az MTI-nek elmondta: casting során válasz­totta ki a női főszerepet alakító Erin Hayest és Ashley Luke Lloydot, a brit színjátszás fiatal tehetségeit. A történet szerint Sam Tully, a középiskola „lúzere”, hogy bizonyítsa rátermettségét, bemegy az elhagyatottan álló vi­dámparkba. Bízik abban, hogy így elnyerheti az egyik hátvéd ba­rátnője, Jenny tetszését is. A lány végül a fiúval tart, így együtt néz­nek szembe a vidámparkot meg­szálló gonosz lényekkel. Hatvani Balázs elmondta, hogy a film 1983-ban játszódik, és a 1980-as évek klasszikus hor­rorfilmjeinek világát idézi meg. A szörnyek hangját olyan ismert színészek kölcsönzik, mint a Rocky Horror Picture Show-ban is szerepelt Tim Curry vagy Lance Henriksen, aki A bolygó neve: Halálban játszotta Bishopot, a robotot. Hallható lesz a Gyűrűk ura Grimájaként is feltűnt Brad Dourif, a Rendőrakadémia „hang­változtatója”, Michael Winslow vagy a Szárnyas fejvadászból is­mert Sean Young. ■ t I ! i

Next

/
Thumbnails
Contents