Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
2011-08-23 / 196. szám
6 2011. AUGUSZTUS 23., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. augusztus 22-én 17 200.- l»«K Előző heti 18106 záróérték: 17 781 | Változás: 1,83% j 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.0e.22. (tevén* SBWií VMoai'k ■ŐR 0RC 1770 7,27 0 Synergon 267 4,29 2 TVK 2 480 3,33 6 Rába 604 3,24 25 ANY 749 2,46 6 OTP 3949 2,30 7889 Richter 35 790 2,25 1426 Egis 15 200 2,01 90 E-Star 8 450 1,80 18 VESZTES FORRÁS: BÉT tteMí UttíariFt) Változás Miiért PannErgy 689-1,14 35 A BUX index az elmúlt napokban r BET-áruszekció (forint/tonna, 08.22.) Új elszámolási ár , MALMI BÚZA 2011. szeptember 48500 TAKARMANYBUZA 2011. szeptember 44 900 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 98600 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 22-én 1€ 1$ 1CHF i i X 272,70 Ft 189,24 Ft 240,40-1,02 Ft -1,99 Ft -1,14 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.22.) Veteli Eladási j Budapest Bank 264,90 281,28 CIB Bank 261,38 283,16 Citibank 261,52 283,32 Erste Bank 264,82 280,08 FHB Bank 264,84 280,66 K8tH Bank 264,63 279,87 MKB Bank 265,00 278,60 OTP Bank 265,98 279,62 Raiffeisen Bank 267,73 279,77 Energiafaló családi házak hőszigetelés Elodázhatatlan a korszerűsítés - Az állam mással is ösztönözhetne Hazai lakosok megoszlása (épülettípusonként, százalék) panel társasházban 14 (1 millió fő) családi házban 66 (7 millió fő) nem panel társasházban 20 (2 millió fő) Energia-korszerűsítési tervek (hazai lakóingatlanok, 2011) m épületszigetelésre készülő háztartások 16 százalék (836 ezer) csak támogatással lát hozzá az előbbi 60 százaléka (500 ezer) a Klímabarát Otthon keret nagysága 500 családi házra Családi házak, korszerűsítés után (nyílászárócsere, szigetelés, szigeteletlen épületnél) Lakóingatlantípus Megtakarítás Energetikai kategóriajavulás* Családi ház 50-60 3-4 Tégla társasház 15-25 1-2 Panelház 10-15 1-2 * A skála A-tól G-ig terjed. VG-CRAF1KA Forrás: Knauf Insulation, Energiaklub Hatalmas űr tátong a lakástulajdonosoknál energetikai korszerűsítésre rendelkezésre álló összeg és a között, amennyit el kellene költeni szigetelésre és nyílászárócserére. A múlt héten e célra felkínált 1,6 milliárd forinttámogatást pillanatok alatt elkapkodták, a pénz elfogyott. A hazai háztartások mindössze 16 százaléka készül hőszigetelésre. Munkatársainktól Megkongatták a vészharangot a Knauf Insulation szakértői: miközben a korábbi szigetelési programok a panellakásokra összpontosítottak, kiderült, hogy igazi energiamegtakarítás a társasházaknál és a paneleknél fajlagosan sokkal nagyobb energia- igényű, de csak 23 százalékban leszigetelt családi házak esetében érhető el. Azt, hogy milyen hatalmas energiamennyiségről és pénzről van szó, jól mutatják a számok: Magyarországon a teljes elsődleges energiafelhasználás köthető a lakóépületek fűtési és melegvízenergia-igényéhez (360 petajoule), ez majdnem annyi, mint amennyi'energia- hordozót az összes hazai nagyerőmű egy év alatt eltüzel. E hőigény 81 százaléka a családi házakban jelentkezik. Ha az összes családi házat leszigetelnénk, akkor - gáztüzelést feltételezve - évente mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani. ■ A családi házak szigetelésével 100 milliárd megspórolható lenne. Ám ennek elérése vágyálomnak tűnik. „Magyarországon a családi házak energetikai korszerűsítésére nincs életképes ösztönző program” - mutatott rá a Knauf. Közben a KSH szerint a meglévő lakóépületek zöme a következő évtizedekben is használatban lesz, energiahatékonysági korszerűsítésük és szigetelésük tehát elodázhatatlan. Nemzetközi példák azt sugallják, egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán is. Az államnak nem feltétlenül kell finanszíroznia e fejlesztéseket, de ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná a folyamatot. A mai rendszer fő hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá. „A helyzet valóban nem túl ígéretes, de más is következik a számokból” - mutatott rá lapunknak Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója. „Egyrészt, a Negajoule 2020 című kutatásunkból az derül ki, hogy a lakástulajdonosok 22 százaléka készül valamilyen épületenergetikai beruházásra, s hogy a 60 százalékuk, azaz mintegy 500 ezer háztartás csak állami támogatás mellett vágna bele a korszerűsítésbe. Még mindig marad több mint 300 ezer háztartás, amely támogatás nélkül is belefogna a korszerűsítésbe. További körülmény, hogy a háztartások 4-5 százaléka hajlandó lenne banki hitelt is felvenni ilyen célra. E munkák a közvetlen hasznukon túl pluszfoglalkoztatást jelentenek, az államnak pedig többlet-adóbevételt hozhatnak. Ehhez azonban kiszámítható szabályozási környezetre van szükség, főként arra, hogy a beígért támogatási programok el is induljanak. A múlt heti, 1,6 milliárdos támogatási keret gyors kiürülése azt is mutatja, a lakástulajdonosok vártak és készültek a kiírásra, s hogy az összeg többszöröse is gyorsan elfogyna. Fontos az is, hogy milyen új építési szabályokhoz kell alkalmazkodniuk a felújíttatóknak, építtetőknek. „Az erős ingatlankínálati piacon a kiszámíthatatlan energiaköltségek mellett az egyik fő elmozdulási pont az energetikai korszerűsítés. Vevői oldalon a-re- zsiköltség az egyik legfontosabb szempont, vagyis egy energetikailag korszerű ingatlan vonzóbb. A majdani vagy aktuálissá vált eladást így nagyban segíti a beruházás” - mondta lapunknak Rutai Gábor, a Duna House Jön a nyilvános mérce JÖVŐ ÉV JANUÁRJÁTÓL dZ ingatlanok eladásakor már fel kell mutatni az energiatanúsítványt. Ha valakinél eddig nem volt szempont a lakás energetikai állapota, akkor hamarosan találkozni fog ezzel a szemponttal, és hamarosan beépül a köztudatba, mint például a háztartási gépek esetében is történt. A kis energiafogyasztású ingatlanok majdani eladói így nem várt előnyre tehetnek szert, hiszen publikussá válik az ingatlan ilyen irányú adottsága. A magyar háztartások adottságai • MEGTAKARÍTÁSA VAN 25 százalék • 5000 EURÓNYI MEGTAKARÍTÁSA van 1-2 százalék • ÖNERŐS FINANSZÍROZÓI képesség * nagyon alacsony • Nagyobb beruházás esetén. FORRÁS: GK1, ENERGIAKLUB PR- és elemzési vezetője. A beruházás értéke beépül az ingatlan árába, hiszen a pályázati támogatás mellett rövid idő alatt várható a megtérülés. Szerinte ma az ingatlanpiacon nem feltétlenül számíthatnak extraprofitra az eladók, de a többi eladóval szemben szerzett versenyelőnyük i$ hatalmas érték a kisszámú vevőért folyó küzdelemben. A várhatóan kisebb rezsiköltségek mellett további előnye a korszerűsítésnek, hogy az esetleges külső homlokzatszigetelések az 1992 előtt épült ingatlanoknál esztétikai javulást is hozhat. A válság előtt a megkérdezettek nagy része tervezte ingatlanja eladását s újba költözést, és csak kisebb részük vágott volna bele újításba, de ez 2010-re megfordult. Összességében az energetikailag korszerű ingatlanok mindenképp vonzóbbak, ha nem is feltétlenül drágábbak. E piacon ez hatalmas előny. Családi házak energetikai korszerűsítése* Éves energiaigényük 400-500 kilowattóra/négyzetméter** ______ Be ruházásigény 2020-ig 2400 milliárd forint_______________ Szig etelés, nyílászárócsere 160 ezer háztartásban Éves összkiadás 85 milliárd forint Várható megtakarítás 40 százalék (152 PJ)______________________ A m egtakarítás C02-vonzata évi 6 millió tonna csökkenés * 2020-IG MAGYARORSZÁGON. * * A TÍZSZERESE EGY ALACSONY ENERGETIKAI BESOROLÁSÚ HÁZÉNAK. FORRÁS: ENERGIAKLUB Prof. Chikán Attila: Ezt a békát most már le kell nyelni vélemény Túl sokat ígért a kormány - Szerencséjük sem volt, de csak a belföldi kereslet élénkítése nem vezet eredményre Azt a békát le kell nyelnie a kormánynak, hogy nem kellett volna ennyit ígérnie - nyilatkozta Chikán Attila, az első Orbán-kor- mány gazdasági minisztere. Gyurcsány Ferenc még úgy csinált, mintha kíváncsi lett volna a közgazdászok véleményére, létrehozott testületeket, de szinte soha nem hallgatott rájuk. Most annyi a változás, hogy nemigen szólítják meg a kormányon kívüli közgazdászokat, így azoknak nincs is lehetőségük hatást gyakorolni - mondta Chikán Attila volt gazdasági miniszter az Origónak adott interjújában. Hiába próbálna tanácsot adni a kormánynak, nem kíváncsiak rá mondta. „A kormány általános irányvonala és az általam vallott gazdaságpolitikai nézetek nem passzolnak egymáshoz” - magyarázta. A Corvinus Egyetem egykori rektora bírálta az Orbán-kor- mány munkáját, szerinte ugyanis abban nincs presztízse a szakmai munkának. Matolcsy György gazdasági miniszter gazdaságpolitikája, amely szerint a belföldi kereslet erősítésével kell építeni a növekedést, egy olyan kis, nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, szinte tankönyvszerűen megvalósíthatatlan - fogalmazott, hozzátéve: sok szerencsével bejöhetett volna, de nem alakultak jól a dolgok. Chikán Attila nem lenne most miniszter, de tanáccsal tudna szolgálni Chikán szerint Orbánék túl nagyokat ígértek; példaként a tíz év alatt létrehozandó egymillió új munkahelyet, illetve a legalább három százalékos, de jó esetben akár öt-hét százalékra felpörgő gazdasági növekedést említette. Ez a növekedési ütem messze nincs benne a magyar gazdaságban, nem lehet megcsinálni, különösképpen nem azzal az intézkedéssorozattal, amely- lyel a kormány ennek nekiindult - mondta. Chikán arról is beszélt, soha nem értette, hogy miért nem volt felkészültebb a kormányrúdhoz került csapat, hiszen jó ideje már lehetett tudni, hogy megnyerik a választást, ennek ellenére előzetes hatástanulmányokat nem készítettek, nem gondolták végig, mihez akarnak kezdeni az országgal. Azt azonban szerinte a kormány javára kell írni, hogy nekilátott pár olyan dolognak (szociális juttatások, oktatás, egészségügy), aminek elődei nem, holott már a rendszerváltás óta tudott dolog, hogy meg kellene csinálni. A közgazdász szerint az Or- bán-kormánynak világos társadalom- és gazdaságképe van, és az oda vezető út alapkövei is látszanak, de közben mintha nem tulajdonítanának kellő jelentőséget a gazdaságnak, a gazdasági törvényszerűségeknek, a termelőszféra igényeinek. ■ A r b t
