Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-19 / 194. szám

MEGYEI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. AUGUSZTUS 19., PENTEK Elismerte, hogy ő a felelős a történtekért szekszárd Szabálysértési el­járást indított a rendőrség a fiatal sofőr ellen, akinek a ka­mionja nekigurult szerda es­te a Park Center szélén talál­ható üzlet falának. A 23 éves pécsi férfi elismerte, az eset azért következhetett be, mert nem rögzítette megfelelően a járművet. A kamionban, az átszakított szalagkorlátban és az üzlet falában keletkezett kár mértékét 1,2 millió forint­ra becsülték, (má) Vasárnapig láthatók a népviseletes babák madocsa Népviseletbe öltöz­tetett babákból rendezett ki­állítást a református gyüle­kezeti ház nagytermében Szintai Ferencné. A nyugdí­jas varrónő elmondta, hogy régi fényképek alapján maga készítette a madocsai visele­teket. Ezek a két világháború közötti időszakban voltak jel­lemzőek. A több mint har­minc babából álló kiállítás a falunapok ideje alatt, azaz vasárnapig látható, (vt) Egy teljes napon keresztül kitartottak kéty Huszonnégy órás hor­gászversenyt tartottak a ké- tyi horgásztavon. Tizenkilenc csapat nevezett, alakulaton­ként két-két horgásszal. Az első helyen a Feri Sándor, Pé­ter Tibor páros végzett 36,54 kilogrammos fogással, a má­sodik János József és Kiss Ist­ván lett 36,39 kilogrammal, Bálint Károly és Hosztica László 26,5 kilogrammos fo­gása pedig harmadik helyet ért. Az összfogás közel 300 kilogramm, a halakat mérle­gelés után visszadobták a tó­ba. (he) Kiss István, Feri Sándor és János József Nem realizálódott az árfolyamveszteség TOLNA Tegnapi számunkban, a Nem láthatnak a jövőbe cí­mű cikk keretes anyagának címe tévesén jelent meg. Ahogy a szövegből Is kide­rült, a 2007-es, svájcifrank- alapú tolnai kötvénykibocsá­tás árfolyamvesztesége az ötéves türelmi idő miatt nem realizálódhatott, hiszen a tőketörlesztés még nem kezdődött meg. A címben azonban ezzel ellenkező tar­talmú állítás szerepelt. A hi­báért elnézést kérünk! (jv) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Az országban 1100-1200 pékség van a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig. Legalább hetven százalékban fehér kenyeret értékesítenek Illusztráció Az új kenyeret ünnepeljük múlt Nemcsak étel, hanem az élet, a létbiztonság jelképe is Lehet fehér, barna, félbar­na, készülhet búzából, rozsból, kukoricából, szó­jából, étkezési korpából, van kovászos, burgonyás, sokmagvas, zsúr, tepsis, meg extrudált. A kenyér évezredek óta táplálkozá­sunk alapvető eleme. Vida Tünde A kenyér, mely többnyire búza vagy kukorica lisztjéből sült, er­jesztett tészta, alapvető néptáp­lálék. Más és más megjelenési formában ugyan, de a világ min­den részén fogyasztják. - A ke­nyér a korszerű táplálkozásnak is része - mondja Lestár Éva dietetikus. Ám nem a hazánk­ban legelterjedtebb, túlfinomí­tott fehér kenyeret javasolja, ha­nem a barna, korpás, teljes kiőr­lésű fajtákat. Ezek az emberi szervezet számára fontos ásvá­nyi anyagokat, vitaminokat tar­talmaznak, és a magas rosttar­talmuk miatt egészségesek, ke­véssé hizlalnak, mint fehér tár­saik. Ulbertné Réti Katalin tapasz­talatai szerint a kereslet lassan, de kezd eltolódni az egészséges kenyérfélék irányába. A paksi pékség vezetője a hagyományos kovásszal készült kenyereket ré­szesíti előnyben. A receptet édesapjától tanulta, eszerint a liszt, élesztő és víz mellett a ko­vászhoz kevés főtt burgonyát vagy pelyhet is használnak, amitől puhább lesz, s ez növeli az eltarthatóságot is. A kovászt 8 órán át kelesztik, ezt követi a további alapanyagok hozzáadá­sa, dagasztás, formázás, újabb kelesztés és a sütés. Mint mond­ta, az alapanyagok, a módsze­rek és a technológia változott az évek során, az azonban nem, hogy a pékségekben ma is haj­nalig dolgoznak. Ennek ellené­re szerinte a szakma nem kapja meg azt a megbecsülést, ami megilleti. Kurdi András, a Magyar Pék­szövetség elnöke szerint nin­csenek a pékek könnyű helyzet­ben, hiszen a liszt ára tavaly év elején még 42-46, év végén már 100-110 forint volt. A multik pedig nem velük azono­san számolják el a pékáru ön­költségét, így reklámárakkal állnak elő. Ha velük fel akarják A gabonafélék idei átlagos hozama megyénkben gabona termésátlag (tonna/hektár) vetésterület (hektár) árpa 4,43 7 510 búza 4,78 45 525 triticale 3,92 20217 tavaszi árpa 4,05 1276 zab 2,83 1047 FORRÁS: mt KORMiMHn'ATM. FÖLDMLVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG Gabonafélékből közepes hozamokat hozott az év A tolna megyei Kormányhiva­tal Földművelésügyi Igazgató­ságának tájékoztatása szerint minden gabona esetében nagy volt a szórás a hozamot tekint­ve, akár egy gazdaságon belül is. A megyei átlag közepesnek mondható, nem éri el az előze­tesen becsült hektáronkénti 5 tonnát. A tavalyi belvíz, aztán a hetekig tartó esőhiány, majd tavasszal a hirtelen, egy-egy óra alatt leesett nagy mennyi­ségű csapadék miatt a talaj megművelése komoly gondo­kat okozott, ami hatással volt az idei terméseredményekre. Emellett a búzának nem tett jót az időnként jelentkező többnapos kánikula sem. venni a versenyt, szaküzleteket kell nyitni, ott közvetlen kap­csolatot ápolni a vásárlókkal, és kiváló minőségű árut kínálni. Kurdi András szerint az újdon­ságra szükség van a piacon, van is lehetőség az újításokra, de az­zal módjával érdemes élni. Pél­daként említette, hogy még fü- gés kenyér is létezik. Ő azon­ban változatlanul a hagyomá­nyos technológiával és alap­anyagból készült termékeket preferálja. A Szent István-napi kenyérre, amellyel augusztus 20-ára jelentkezik a Magyar Pékszövetség, éppen ezek a jel­lemzőek. Az országban 1100-1200 pék­ség van a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig. Legalább hetven százalékban fehér ke­nyeret értékesítenek, amelyről más véleményekkel szemben a pékszövetség azt vallja, hogy le­het egészséges élelmiszer. Kur­di András hozzáfűzte, hogy a tel­jes kiőrlésű lisztből készült faj­ták emésztési és egyéb szem­pontból valóban jobbak, éppen ezért örvendetes az a tendencia, amit mostanság tapasztalni: egyre nagyobb arányt képvisel­nek az így készült termékek. Hozzáfűzte, akad olyan pékség, amely 400-500 féle pékárut kí­nál. Hogy kenyérből hányféle van, annak megbecsülésére nem vállalkozott. JEGYZET VENTER MARIANNA Királyunk és kenyerünk kultúránkban kitüntetett he­lyet foglal el a kenyér. Olyany- nyira, hogy alapanyagát, a búzát, szokás életnek is ne­vezni. Minden évben megün­nepeljük az új kenyeret, amit már az adott esztendő termé­séből sütnek, és még ma is él az évezredes szokás, hogy a kenyér hátára keresztet raj­zolnak a késsel, mielőtt meg­szegik. S ha a fenti érvek nem volnának elegek: az imádságban a mindennapi kenyérért könyörgünk, az idősekre azt mondjuk, hogy megették már a kenye­rük javát, a munkában állók pedig kenyérkeresők lesznek. az új kenyeret ünnepeljük, de a kenyér sokkal többet je­lent ezen alkalommal, mint pusztán tradicionális étket: hitet és reményt. Hitet, hogy ahogy az idén is, jövőre is lesz kenyerünk, tehát lesz búzánk, azaz életünk is. S reményt, hogy többet örü­lünk, mint búsulunk, és nemcsak nehézségek, ha­nem sikerek is várnak ránk. azért, hogy ezt a szép ünne­pet megtarthatjuk, Szent Ist­ván királyunknak tartozunk hálával. Nagyságát mi sem mutatja jobban, mint hogy felvállalta a konfliktust a ma­gyar törzsek vezetőivel, és kényszerítette népünket, hogy a nyugati kereszténység és életmód felvételével meg­váltsuk az életben maradá­sunkat. Szemben sok nagy néppel, amelyek erre képtele­nek voltak, és nyom nélkül tűntek el a történelem süly- lyesztőjében. Lehet, hogy kor­társai közül kevesen látták át István tetteinek jelentőségét, de mi tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy nélküle talán a nevünkre sem emlé­keznének Európában. ünnepeljük hát királyunkat, aki nemzetségekből népet, gyepűből országot, puszta földből hazát csinált! S ün­nepeljük minden falat ke­nyérben az életet, amely még olyan sok jót tartogat­hat számunkra! Új módi: lyukat égetnek a betörők a műanyag ajtón PROMÓCIÓ Új betörési módszerre hívta fel a figyelmet a rendőrség. Júliusban Bátaszéken, Tolnán, Őcsényben és Szekszárdon több lakásba úgy mentek be éjszakánként a tette­sek, hogy kiégették a műanyag bejárati ajtót, és a belülről a zár­ban lévő kulcsot elfordították. Előfordult, hogy az alvó sértettek mellől lopták el az értékeket, de többször az is, hogy a tulajdono­sok megzavarták a betörőt. A megoldás az, ha a tulajdono­sok éjszakára nem hagyják a zár­ban a kulcsot, s olyan műanyag ajtót választanak, amelyiknek a zárrészénél fém vasalat van. A rendőrség kéri, hogy aki éj­szakánként ismeretlen, gyanú­san mozgó gépkocsit, vagy sze­mélyt lát az utcájában, értesítse a Szekszárdi Rendőrkapitánysá­got a 74/501-100-as, 107-es, vagy 112-es telefonon. ■!. I. HIRDETÉS Nálunk FELVÉTELI NÉLKÜL tanulhatszf www.kodolanyi-szekszard.hu »Tel.:74/512-367-délei1'" Megnyílt az első kétszázas üzlet Központban és olcsó áron kínálják termékeiket Megnyílt Szekszárdon az első 200 forintos üzlet. A vásárlókat a Széchenyi utca 16. szám alatt, a volt 505-ös szakmunkásképző és a bank közötti boltban várják. Pálfiné Ament Ágnes tulajdonos elmondta, az állandóan megúju­ló árukészlethez vonzó árak és napi akciók társulnak. A vevők többek között papír- és írószerek, játékok, ajándéktárgyak, háztar­tási cikkek, partykellékek, mű­virágok, édességek és szezonális áruk között válogathatnak. A bolt hétköznap 8.30-tól 16.30-ig, szombaton 8.30-tól 11 óráig tart nyitva. Érdeklődni a 30/3036- 545-ös telefonszámon, valamint a fortunaker@citromail.hu e- mail címen lehet. ■ Sz. Á. Megújuló árukészlet, vonzó árak és akciók Pálfiné Ament Ágnes üzletében v

Next

/
Thumbnails
Contents