Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
2011-08-02 / 179. szám
11 2011. AUGUSZTUS 2., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TŰKOR Visszaesés után újabb áremelkedés A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában visszaesett a forgalom, mindössze 47 kontraktust kötöttek július 15-e és 21-e között. Leginkább az új típusú takarmánybúzát keresték (16 kontraktus), emellett még a takarmánykukorica (10), a malmi búza (6) és az olajos magvak (15) iránt volt némi érdeklődés. A korábbi csökkenő tendencia után szinte valamennyi áru jegyzése nőtt. Az eurobúza augusztusi ára tonnánként 3250 forinttal emelkedett, és a malmi búza esetében is 300-2500 forintos plusz könyvelhető el. A régi típusú takarmánybúzával továbbra is 46 ezer forintos áron kereskedtek, ugyanakkor az új termény árát 500- 510 forinttal felfelé korrigálták. Tonnánként 400-800 forinttal került többe az új termésű takarmánykukorica az egy héttel korábbihoz képest Lassan befejeződik az őszi kalászosok aratása hazánkban, ami az árak stabilizálódását eredményezheti Termény Időszak Fyt Eurobúza 2011. Vili. 49 000 Malmi búza 2011. Vili. 50 000 2011. XII. 50 000 T.-bÚZa (TABU) 2011. VIII. 45 510 2011. XII. 49 500 Kukorica 2011. IX. 63 800 2011. XII. 49 000 T.-árpa 2011. IX. 46 500 Napraforgó 2011. XI. 107 000 Repce 2011. IX. 121500 Forrás: AKI Az akkreditáció is megérkezik A GMO-szennyezett kukorica-vetőmagok ügyében érintett cégek felvetették, nincs akkredtiációja azoknak a laboratóriumoknak, amelyek a vetőmagvizsgálatokat végzik. Erre hivatkozva nem ismerik a hivatalos vizsgálatok végeredményét. Ez gondot okozhat, mert a laborok már azokat a repcemagmintákat ellenőrzik, amelyeket a forgalmazók küldenek be forgalomba hozatal előtt Bognár Lajos, az agrártárca államtitkára felhívta a figyelmet arra, a laborok így is megfelelnek minden nemzetközi előírásnak, az eredményeiket el kell fogadni. Az akkreditációt egyébként várhatóan a jövő hónap elején megkapják a laboratóriumok. ■ R. A. Összeomlás előtt az ágazat állattartás Már a kedvezményes kamatozású hitel sem segítség Csökken évről évre az állatlétszám, mert az ágazatban kisebb a jövedelmezőség, mint a növénytermesztésben, de sokkal több vele a munka Negyedére esett vissza a sertések és a szarvasmarhák száma a megyében. Az állattartók szerint az összeomlás szélén áll az ágazat. Az agrártárca azt ígéri, jövőre új támogatási rendszerrel segít. Mauthner Ilona Országosan és a megyében is évről évre csökken a sertések, a tehenek és a juhok száma. A szakemberek szerint a helyzet már- már tarthatatlan, sürgősen tenni kellene valamit. Az elképzelések szerint hazánkban jövőre megszűnik az állattenyésztést segítő úgynevezett top-up támogatás, ami 40 milliárd forint kiesést jelenthet az ágazatnak - állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az érdekképviselet szerint az agrárkormányzat tehetne a megszűnés ellen, ha a régi tagországokban alkalmazott gyakorlathoz igazítaná a hazai támogatási rendszert. Az agrártárca válasza erre az volt, hogy Magyarország az állattenyésztési ágazatok támogatását a jelenlegitől teljesen eltérő formában kívánja megoldani. Jövőre egy a SAPS- (területalapú)-rendszer keretén belül működő, a húsmarha- és juhágazat számára kialakított „Kérődző-szerkezetátalakítási és fejlesztési programot” kívánnak elindítani. Az érintett gazdaságok, őstermelők nagyon várják, hogy előrelépés történjen. A Kaposszek- csői Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, Papp Nándor elmondta, azért csökken évről évre az állatlétszám, mert ebben az ágazatban kisebb a jövedelmezőség, mint a növénytermesztésben, de sokkal több vele a munka, sok a buktató. Kaposszekszőn ennek ellenére 400 kocás sertéstelepet és 400-as tehenészetet üzemeltetnek, és ezzel 85 embernek adnak munkát. Ha csak növénytermesztéssel foglalkoznának, a fele munkás is elég lenne. Jelenleg a sertéstartás a ráfize- tésesebb, a felvásárlók egy kiló élő sertésért 300-320 forintot fizetnek. Erre gyakorlatilag már semmilyen támogatás nem jön - mondta az elnök. A tej ára most kedvezőbb, mint két éve volt - akkor literenként a 70 forintot - jelenleg 90 forintot adnak érte. Ebből adódik, hogy a Egyszerűbb a vágás, könnyebb az értékesítés A helyi termelés ösztönzésére egyértelművé és átláthatóbbá teszi a vágópontokra vonatkozó élelmiszer-biztonsági szabályokat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A szaktárca múlt heti közleménye szerint a rendelet felemeli a vágóponton levágható állatok számát, és megduplázza a beszállítási távolságot, valamint újdonság ként a baromfivágó pontokat is szabályozza. A jogszabályt július 27-én aláírta a miniszter. A rendelet szerint vágóponton éves átlagban, hetente legfeljebb száz sertést, juhot, kecskét, húsz szarvasmarhát és évente legfeljebb 150 ezer baromfit lehet levágni, a beszállítási távolság pedig az eddigi 50 kilométerről 100 kilométerre nő. A helyi állattenyésztők beszállíthatják ide az élő állatokat, ezek húsát ezután szabadon értékesíthetik. A kistermelők helyzetét is megkönnyíti a vágópontok kialakítása, mivel húskészítményt, friss húst ők is csak akkor adhatnak el, ha a vágás a jogszabályoknak megfelelő vágóhídon történt. Tolna megyében jelenleg egy vágóponton van átvétel alatt. kompenzációval együtt a tehenészeten a társaság nem veszít - mondta az igazgató. Aki azt is hozzátette, mivel a biogáz-beruházásukhoz támogatást is kaptak, öt évre azt is vállalták, hogy a 400-as tehenészetet megtartják. Tolna megyében nyolc nagyobb sertéstelep van, ahol több száz, esetenként ezres létszámú az állomány. A kisebb, 50-100 állatot tartó gazdálkodók sorra számolják fel a telepeiket.- Mindig meg voltak hirdetve a támogatások, de amikor arra került volna a sor, hogy kifizetik a beígért összeget, a határidő csak tolódott, tolódott, majd a végén nem kaptuk meg a pénzt. Az előző kormányok alatti agrárpályázatok rossz tapasztalatai sokakat elbizonytalanítottak. Ráadásul a sok tartozás miatt, a fedezet hiányában már a kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú beruházási hitel felvételét sem tudjuk vállalni - mondta egy nevét nem vállaló gazda. A Magyar Agrárkamara szakértői szerint a hazai támogatások elvonása miatt olyan mértékű lett a magyar állattartók unión belüli versenyhátránya, hogy minden pluszforrásra szükségük van a fennmaradáshoz. A jelenlegi rendszeren változtatni tehát mindenképpen kell. r Állami vadászvizsga is kell szigorítás Felkészületlenül ne lehessen fegyvert fogni Ezentúl nem vadászhatnak szigorú állami vadászvizsga nélkül azok, akik „gyorstalpaló” tanfolyamon szereznek bizonyítványt - tartalmazza a Vidékfejlesztési Minisztérium napokban hatályba lépett rendelete. A tárca azzal indokolja a változtatást, hogy felkészületlenül senki ne kezelhessen vadászfegyvert. A tanfolyamrendszerű képzésben szerzett „középfokú végzettség” csak elviekben ad elegendő szakismeretet, ezért fontos, hogy ne lehessen kikerülni az állami vadászvizsga megszerzését - hangsúlyozza a kormányzati ismertető. A rendeletmódosítás célja, az üzletággá fejlődött vadászképzéseket felszámolja. ■ I. M. A jó vadász nem gyorstalpalón végez Képünk illusztráció Vizsgálják a határt, már virágzik a parlagfű Virágzás előtti állapotban van a parlagfű, a Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal pedig már július 1-je óta bírságolhat - hívja fel a figyelmet az agrártárca. A földeken az ellenőrzést a hivatalok kétszáz munkatársa végzi, és körülbelül ugyanennyien foglalkoznak kényszerkaszálással. Ha az ellenőrök parlagfüvet találnak, a terület gazdájával kifizettetik az irtás költségét, illetve a bírságot, ami akár 5 millió forint is lehet. A napraforgó- és gabonaföldeken napokon belül elkezdi szórni pollenjeit az allergén gyomnövény, ezért különösen fontos, hogy a betakarítás után a Az első bírság napokon belül megérkezhet. tarlókon elvégezzék a tárcsázást. Magyarországon csaknem 2 millió ember küzd allergiával, egyes számítások szerint 60 százalékra tehető közöttük a parlagfűre érzékenyek aránya. Tolna megyében is megkezdődött a határszemle, amit a földhivatalok mezőgazdászai végeznek. A légi felvételeket, a digitális térképeket és a jelenlegi állapotot vetik ösz- sze. A megye 250 ezer hektáros termőterületéből idén mintegy ötvenezer hektárt ellenőriznek. A parlagfűkaszálás elmulasztása miatt a napokban számíthatnak a gazdálkodók az első bírságokra. ■ M. I. Ellenőrizték a dinnyét, a minősége kiváló csaknem 200 belföldi diny- nyeforgalmazót ellenőriztek az előző hetekben a Mező- gazdasági és Szakigazgatási Hivatal munkatársai. Tolna megyében is több értékesítőhelyet kerestek fel. A vizsgálatok alapján leszűrhető, hogy a hazai görögdinnye minősége, érettsége és tisztasága megfelelő. Az ellenőrzéseknél a származás igazolása kiemelt figyelmet kapott. Egy ismeretlen eredetű nagyobb tételt viszont kivontak a forgalomból. Jégeső volt Villányban, Szekszárd megúszta évek óta nem tapasztalt károkat okozott a jégeső tíz napja a villányi hegyközség és Nagyharsány területén. Mára felmérték a károkat is, így a szőlőtermelők átlagosan 15-20 százalékos terméskiesésre számítanak. Spiegel Zsolt, a villányi hegyközség hegybírója elmondta, a heves széllel és esővel érkező jég szerencsére nem okozott végzetes pusztítást, ugyanakkor a gazdák kára elérheti a hektáronkénti 200 ezer forintot. Tolna megye két borvidékén eddig jégkárról nem érkezett bejelentés. Peronoszpóra jöhet, a szőlő veszélyben van még ne lazítsunk a növény- védelmi programon - hívta fel a szőlőtermelők figyelmét dr. Gabi Géza, a növényvédelmi előrejelzés szakirányítója. Az elmúlt tíz napban több mint 80 milli- méternyi csapadék hullott, szinte egyfolytában nedves volt a szőlő. A késői fajták, ahol még nincs zsendülő bogyó, jelentősen fertőződhettek az elmúlt időszak- j ban. Ennek a tünetei a következő hetekben (fürtpero- noszpóra) jelennek meg. Ezért fontos a peronoszpóra elleni védekezés. A peronoszpóra fertőzhet Nemzeti forrás segíti idén a baromfitartókat négymilliárd forint nemzeti forráshoz jutnak a baromfitenyésztők még idén, a rendeletmódosítás értelmében. A baromfi-állatjóléti támogatások negyedévente nyújthatók be. A jogszabály pontosítja a támogatás alapjául szolgáló állatlétszámot is. A támogatási kérelmet augusztus 31-ig kell benyújtani. Továbbiak a TE0L.hu hírportálon * á 1
