Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-16 / 191. szám

11 2011. AUGUSZTUS 16., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TÜKÖR Horváth Csaba (balról) és dr. Kozma Pál, a pécsi kutatóintézet igazgatója szerint idén is fontos a szüret idejének helyes megválasztása Nyakunkon az idei szüret készülődés Ha az ősz esős lesz, a botritisz elviszi a termést MtMmmi Kissé megtorpant az eddigi lendület A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE árupiaci szekciójában 50 kontraktust kötöttek július 29-e és augusztus 4-e kö­zött. A legnagyobb forgal­mat a takarmánykukorica (37 kontraktus) érte el, a többi termény jegyzése el­hanyagolható volt. A jelzett időszakban a július közepe óta tartó lendület megtor­pant, a legnagyobb áremel­kedést (1500 forint) a takar­mánykukorica decemberi jegyzése érte el, és 50 ezer forint/tonna felett zárt. A malmi búza határidős árai pár száz forinttal erősödtek az előző időszakhoz képest. A repcemag augusztusi jegy­zése tonnánként 117,8 ezer forint volt július végén, a szeptemberi lejárat ára nem változott a vizsgált időszak­ban. A napraforgómag de­cemberi határidős ára, 2000 forintot veszítve, 110 ezer forint/tonnán zárt. Termény Határidő Ft/t Malmi búza 2011. XII. 51 400 T.-búza (TABU) 2011. XII. 49500 T.-kukorica 2011. IX. 63 800 ______________2011. XII. 50 500 T.-árpa 2011. IX. 48 000 Napraforgó 2011. X. 105 000 2011. XII. ~ 110 000 Repce 2011. IX. 116 500 Forrás: AKI Az alaptörvény is szól a GMO-róí Varga Mihály, a Miniszterel­nökséget vezető államtitkár hi­vatalában fogadta az amerikai Monsanto cég magyar leány- vállalatának képviselőit. A ta­lálkozón a genetikailag módo­sított (GMO) mezőgazdasági termékekről volt szó. Mint is­mert, júliusban több ezer hek­tár kukoricavetést semmisítet­tek meg az országban, mert génmódosított vetőmag került. a földbe. Az ellenőrök Pioneer és Monsanto fajtákat egyaránt találtak az elvetett vetőmagok között. A Miniszterelnökség közleménye szerint arról tájé­koztatták a céget, hogy Magyar- ország elkötelezett egy teljes mértékben GMO-mentes politi­ka mellett. Ennek megerősíté­seként a január 1-jén életbe lé­pő új alaptörvény külön cikk­ben rendelkezik erről. ■ Új támogatási formákról, ellenőrzésekről, a várható termésről esett szó a múlt hét közepén egy szek­szárdi tanácskozáson, amelyen Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára tar­tott előadást. Mauthner Ilona A szőlő- és borágazat helyzetét, a várható lehetőségeket ismertette az érdeklődőknek Horváth Csa­ba főtitkár. Elmondta, továbbra is az a cél, hogy az újratelepítési jogok ne változzanak, a jelenlegi támogatási rendszer maradjon 2013 után is, illetve forrást kell biztosítani a jövőben is a szerke­zetátalakításra. Minderre azért van szükség, hogy megállítsák azt a folyamatot, melynek követ­kezménye, hogy tragikusan csökkent mind a bortermelés, mind a szőlőtermelés hazánk­ban. Míg 2000-ben 106 ezer hek­táron termeltek szőlőt a magyar gazdák, addig 2009-ben ez 67,7 ezer hektárra csökkent. Horváth Csaba elmondta, a szerkezetalakításra vonatkozó jogszabályok megváltoztak, a támberendezésre való pályázati lehetőség már kimaradt a rend- I szerből, elvárás, hogy minősített oltványokat használjanak telepí­tésnél, így az ültetvény értéke is nagyobb lesz. Hiányolja viszont, hogy nincsenek meg az átmene­ti intézkedések, ugyanis a Me­zőgazdasági Szak- igazgatási Hivataltól átkerültek az ellenőr­zések a megyei kor­mányhivatalokhoz, és az átmeneti időben leálltak az ellenőrzések. Ez azt jelenti, hogy a már elkészült ültetvényeket senki nem ellenőrzi, ha ez elma­rad, akkor nincs határozat sem, ennek hiányában pedig a támo­gatást sem utalja senki. Változás várható a gépberuházási támo­gatásokat illetően is, jövőre en­nek mértéke 40 százalékos lesz. Változott a törköly elhelyezése már az idei szürettől, ettől kezd­ve mindenki maga dönti el - üzemmérettől függetlenül -, hogy továbbra is leadja a törkölyt Kunfehértón, a feldolgozóban, vagy felhasználja a szőlőjében szervestrágyaként. A döntést - 72 órával a felhasználás előtt - azonban be kell jelenteni a kor­mányhivatalnál. A főtitkár fel­hívta a figyelmet arra, hogy a tör­kölynél is, és szüret idején a sző­lő szállításánál is, fokozott ellen­őrzésre lehet számítani. Borkísérő okmány kell a szőlő szállításánál - hívta fel a figyel­met Horváth Csaba. Ami a hegyközség munkáját illeti, az előadásban elhangzott, hogy megkezdődött a termékle­írások országos vitája, várható­an decemberben fogadják el a végleges változatot. Szeretnék elérni, hogy a borászokra nehezedő adminiszt­ratív terheket csök­kentsék, szeretnék tudni azt is, mi lesz az évenként befizetett bormarketing díj sorsa, utoljára a 2009-es összeggel számoltak MINT MINDEN ÉVBEN, idén ÍS elkezdődött a számháború, melynek tétje, mennyi szőlő termett, ebből mennyi bor lesz. A termelők a számokat lefelé, a felvásárlók felfelé ke­rekítenék, hiszen, ha kevés termett, akkor magasabb lesz az ár, ha több, akkor alacso­nyabb. Tény, tavaly a sok eső miatt gyenge volt a szőlőter­més, így a pincészetek üresek. Idén a tavaszi fagy - főleg az Alföldön - 904 hektárt jelen­tősen, míg 16 500 hektárt részben érintett. A csapadék 'mindig gondot okozott, hol azért, mert sok esett, hol azért mert semmi. Tokajban példá­el. Folyamatban van egy együtt­működési megállapodás a vám­hivatal, a borminősítő intézet és a hegyközségek között, ennek központi témája a külföldről be­hozott borok átvilágítása, követ­hetősége lenne. Bortermelés Magyarországon 2007 _______3,5 millió hektoliter 2008 ____________5,4 millió 20 10 _________________1,6 millió 20 11 2,1 millió (becslés) ul sok kárt okozott, mert volt belőle bőséggel, míg Bada­csonyban az aszály okozott gondot. A héten elindult a szüret a balatoni borvidék után a kunságin is. Az idei évjárat nehezen tervezhető - mondta a szakember -, mert ha a szeptember esős lesz, ak­kor a botritisz berobban, és hatalmas kárt okoz. Figyelni kell arra is, hogy a napégette szemeket ne préseljék túl, a derítés és a musttisztítás sze­repe előtérbe kerül. Óriási di­lemma a cukor-sav arány he­lyes megválasztása, illette a fajélesztők szerepe is jelentős lesz - mondta főtitkár. ■ A termelők ma­gas szőlőárak­ra számítanak. Számháború idén is, szüret előtt Szűk a biotermékek piaca egészség Rendszeresen ellenőrzik az erre vállalkozókat A Magyar Biokultúra-szövetség idén tizennegyedik alkalommal osztotta ki az Év Biogazdája és az Év Biogazdasága díjakat - áll a szövetség közleményében. A szervezet az év biogazdájának a tizennyolc hektáron gazdálkodó, gabonaféléket, zöldséget és gyü­mölcsöket termelő Dimák János, orosházi biotermelőt választot­ta. A termelő 1998 óta gazdálko­dik ellenőrzött bioterületen: ter­mékei kisebb részét a helyi pia­con adja el, zömét pedig nagyke­reskedésen keresztül. A világ kilencvenöt országában folyik biogazdálkodás. A127 ezer hek­tárnyi magyarországi bioterület 35 százaléka gyep, ahol szürke marhát, birkát nevelnek. Az itt A bio nem azt jelenti, hogy kukacos felnevelt állatokból biotermék készül. Minden igyekezet elle­nére azonban hazánkban a bio- termékekne.k szűk a piacuk. Tolna megyében Tamási kör­nyékén van ennek hagyománya, ahol a szántóföldi növények mellett gyümölcsösön is gazdál­kodnak ezzel a módszerrel. A biokereskedelemben nagy je­lentősége van a megbízhatóság­nak, és ez kedvez a magyar ter­mékeknek, melyeket a svájciak, az amerikaiak és a japánok előnyben részesítenek. A bio­gazdálkodás nem csak elhatáro­zás kérdése - állítják a termelők -, hiszen rendszeresen ellenőrzik őket a különféle biokontroll- egyesületek. ■ I. M. Két pilléren állna az új kárenyhítési rendszer A jelenlegi kárenyhítési rendszer nem jól működik, ezért január 1- jétől új és hatékony rendszer lesz - jelentette be Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért fe­lelős államtitkára. Várhatósan szep­temberben kerül a parlament elé a ter­vezet, amely szélesíti a kárenyhí­tési rendszerben részt vevők bá­zisát. A törvényjavaslatról az állam­titkár kifejtette: kétpilléres rend­szert dolgoznak ki. Az első pillért a termelők és az állam befizetései adják. Az egyik legfontosabb vál­tozás, hogy szántóföld esetében tíz hektár felett az őstermelőknek is kötelező lesz csatlakozni a rendszerhez, az ültetvények ese­tében pedig egy hektárnál kisebb területet művelők is dönthetnek a csatlakozásról. Az államtitkár jelezte: a hozzájáru­lás összegét minimá­lisan emelik. A rend­szer másik pillérét üzleti biztosítók be­vonásával tervezik létrehozni, és uniós forrásokat kívánnak be­vonni a biztosítási díj támogatá­sához. Az elképzelések szerint negyvenszázalékos támogatásról lehet szó. így lényegesen több forrás állna rendelkezésre az ele­mi károk enyhítésére. A mostani négymilliárd forint akár meg is duplázódhatna. ■ M. I. ■ Biztosítók bevo­násával terve­zik létrehozni. mmmmm Gazdaköri rendezvény lesz az étteremben A bátaszéki gazdakör szer­dán este 6 órai kezdettel a Talizmán étterem különter­mébe beszélgetésre hívja a környékbeli termelőket. A téma: Mit lehet tenni? Baj­ban a devizaalapú hitelesek. A meghívott előadó, dr. Gáli Ferenc jogász, ügyvéd, vá­lasztott bíró válaszol az ér­deklődők kérdéseire. A ren­dezvény a hozzászólások után vacsorával folytatódik. Nyári ellenőrzések a boltokban, éttermekben A kiemelt nyári ellenőrzési akcióban - amelyet a Mező- gazdasági Szakigazgatási Hivatal rendelt el - a szezo­nálisan működő vendéglátó- helyekre és a zöldségárusok­ra nagy figyelmet fordíta­nak az ellenőrök. A vendég­látóhelyek 6 százalékánál, azaz 68 létesítménynél ha­tósági intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy a mű­ködésük élelmiszer-bizton­sági szempontból megnyug­tató legyen. Hét étterem működését kellett korlátoz­ni, felfüggeszteni. A leggya­koribb hiányosság az élel­miszerek rossz tárolása, il­letve jelölésükkel összefüg­gő szabálytalanság volt. A dinnyéseket is ellenőrizték Kibővítették az alkalmi foglalkoztatás fogalmát hatályba lépett az egyszerű­sített foglalkozásról szóló tör­vény módosítása. A termelő szervezetek nehezményezték, hogy a munkaügyi felügyelő­ségek eltérően értelmezik az idénymunka fogalmát, ezért a tárca ezt felülvizsgálta. A mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, az erdő­gazdálkodási, az állattenyész­tési és a halászati ágazatokon felül kibővült a vadászattal. Fontos változás, hogy a ter­melők a termékek anyagmoz­gatására, csomagolására is al­kalmazhatnak idénymunká­sokat. Eltörölték a saját gaz­daság területén történő mun­kavégzés feltételét, eszerint idénymunkások dolgozhat­nak bérelt területen is. Utolsó permetezés a szőlőben, szüret előtt A KÉSEI ÉRÉSŰ szőlőknél, mint például a cabernet faj­táknál, nem árt az óvatos­ság, legalább egy permete­zést még be kell iktatni. A szakemberek a botritisz (rot­hadás) ellen feltétlenül ajánlják a védekezést. Esős időben ez a betegség robba­násszerűen szétterjedhet az ültetvényen. Továbbiak a TE0L.hu hírportálon « t * ( i

Next

/
Thumbnails
Contents