Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-08-14 / 32. szám
4 2011. AUGUSZTUS 14., VASARNAP A HÉT TEMAJA FRANKHiTELESEK Péntek óta intézhető a bankokban az alacsonyabb törlesztőrészlet a devizahitelesek számára. Kérdés, mi lesz három év múlva, amikor már két hitelt is törleszteni kell. KIT VÉD MEG AZ ÁRFOLYAMGÁT? Aki eddig nem tudta, hol van Ócsa, de bedőlt a devizahitele, félve böngészi a térképet. Meglehet, akit a 180 forintos árfolyamgát sem véd meg, szükségtelepre kényszerül. Kun J. Viktória - Fábos Erika Péntek óta igényelhetik a devizahiteles ügyfelek az állami otthonvédelmi akcióterv keretében kölcsöneik árfolyamának rögzítését. Éppen jókor, a svájci frank ára ugyanis drámai magasságokba szökött az elmúlt napokban, és bár a jegybank szóbeli intervenciójának a hatására a hét végére nagyot esett, még mindig 250 forint közelében volt. A kedvezményes törlesztéssel azok élhetnek, akiknek nincs több mint kilencven napja lejárt tartozása, vagyis a legproblémásabb, mintegy 120 ezer deviza- jelzáloghiteles nem. Számukra majd a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) hozhat megoldást, amely nyomott áron ugyan, de felvásárolná ingatlanjaikat. Kérdés, az árfolyamrögzítést választók milyen törlesztőrészletre számíthatnak a 36 hónapos kedvezményes időszak után. A kormány részéről elhangzott, hogy 2015-től legfeljebb 15 százalékkal engednék emelkedni a részleteket, de ezzel lehetnek problémák, például hosszúra nyújthatja a futamidőt. A kabinet azt is szeretné, ha a bankok és a közjegyzők visszafogottan terhelnék rá a szerződésmódosítás költségeit az adósokra, a hitelintézetek a jelek szerint így is tesznek, ám a közjegyzők 10- 20 ezer forintot szeretnének felszámítani szerződésenként. Az állami programot a bankok is másolják: az OTP valamivel magasabb árfolyamok mellett indított el hasonló konstrukciót, emellett egy eszközkezelő felállítását is tervezi a cég. A bankot megtámadó ügyvéd szerint érdemes bírósághoz fordulni az egyoldalú szerződésmódosítás miatt cziRMES györgy ügyvéd saját autójának devizahitele miatt indított pert két évvel ezelőtt a bankja ellen. Azóta több száz devizahiteles képviseletében, harminc másik bankot is beperelt, Alkotmánybírósághoz fordult és az Európai Bizottság is foglalkozik már ebben a témában egy ügyével. Azt mondja, minden devizahitelesnek az az egyetlen esélye, hogy bírósághoz fordul. Ha sikerrel jár, négy millió ember hitelszerződését kell majd módosítani. Azt, hogy így lesz-e, az év végéig ki kell derüljön. cziRMES györgy azzal érvel, miután az Európai Unió joganyaga Magyarország 2004. évi csatlakozásával automatikusan hatályba lépett, az Európai Gazdasági Közösség egyik legfontosabb idevonatkozó irányelve pedig kimondja: azoknál a hiteleknél, amelyeknél a fedezetet a jelzáloggal terhelt ingatlan jelenti, a bank nem módosíthatja egyoldalúan a hitelszerz& dést. - A körülbelül 1,7 millió hitelszerződés legalább fele-kétharmada ilyen szerződésnek számít, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankok 2004. május 1-jét követően kötött szerződéseket egyoldalúan nem módosíthatta volna, azaz az adósoktól csak az eredeti feltételek szerint megkötött törleszt& részleteket lehetett volna követelni. EZEK A SZERZŐDÉSEK OZ Ügyvéd szerint az utólagos törleszt& részlet-emelések miatt nemcsak érvénytelenek, hanem a bankok az unió jogának megsértése miatt kártérítéssel is tartozhatnak az adósoknak. A devizaalapú jelzálog- hitelezés fő számai Magyarországon (háztartásoknál, 2011. június) 1,225 millió jelzáloghitel-szerződés 142,3 ezer 90 napon túl lejárt szerződés 159 ezer 90 napon belül lejárt szerződés 2696.2 milliárd forint devizaalapú lakáshitel 2211.3 milliárd forint devizaalapú jelzáloghitel az ügyvéd szerint nemcsak ezért érvénytelenek a szerződések, hanem azért is, mert ezek a hitelek nem tekinthetők devizahitelnek, azt ugyanis devizában folyósítják és abban is kell törleszteni, ezek a meglátása szerint forinthitelek, következésképpen nem lehet árfolyamkülönbséget elszámolni. Szerinte az is aggályos, hogy a pénzintézeti törvényben foglaltak szerint a bankok nem fizettethetnének a kamatokon kívül más költséget az ügyfeleikkel, és az pedig tisztességtelen üzleti haszon, Lakáscélú hogy a bankoknak dupla annyi hasznuk lehet a devizahitelnek nevezett hiteleken, mint a forinthiteleken. czirmes györgy azt is el szeretné érni, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatály- lyal semmisítse meg azt a törvényt és a bankok üzleti szabályzatának azt a részét, ami lehetővé teszi a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítását. Ez azt jelentené, hogy mindenkinek csak az első törlesztőrészlet nagyságának összegét kellene megfizetnie. Szabad felhasználású 2600 Forrás: PSZÁF, MNB Jelzáloghitelek állománya (magyar háztartásoknál, milliárd forint) Ócsa nem boldog a „Devizafogó-lakóteleptől” VAN, AKI JÓ ÖTLETNEK TARTJA, van, aki gettósításról beszél a kormány új szociális házépítési modellje kapcsán. Abban mindenki egyetért, mindez megoldást még nem jelent a bajba jutottak ezrei számára, tény azonban: hamarosan Ócsára költözhet az első 80, otthonát vesztett család. A PEST-MEGYI ÓCSA és Felsőpakony közötti területre álmodta meg a kormány a bajba jutott családok első „megmentő” programját. Az ötlet, hogy családok százait költöztetik hamarosan a Budapesthez közeli település, vagyis annak egy külső részére, komoly, elsősorban politikai viharokat kavart: azLMP szerint a kormány hosszú távú megoldás helyett szegénynegyedet épít, az MSZP pedig egyenesen gettósításról beszélt, ami ellen azonnal petíciót is fogalmazott. Az érintettek, illetve azok érdekvédői alapvetően ugyan örülnek, hogy végre történik valami, aggályaik azonban vannak, s Ocsát nem is gondolják átfogó megoldásnak. A Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára, Lénárd Mariann nem nevezné gettósításnak a modellt, de érthetetlennek tartja, miért nem saját otthonukban, vagy legalább lakóhelyükhöz közel keres számukra a kormány megoldást. A SZOCIOLÓGUS VISZONT több szemszögből is értékeli az ácsai ötletet. Krémer Balázs szerint nagyon sok pénzről lehet szó, s mindenképp magyarázat kell arra, miért nyúl és miért így az állam a devizahitelesek hóna alá, miközben minden más szociálpolitikai területről pénzt von el. „MAGYARÁZAT KELL ARRA, hogy miért épp így és épp azoknak segítenek, akik épp vissza akarnák fizetni a részleteiket. Miért lett ez és így fontosabb, mint minden más? A kormány egyrészt félhet attól, hogy itt is olyan ingatlan- krach alakul, mint Amerikában, ahol a hitelek már drágábbak lettek, mint az ingatlanok, ami már most bizonyos esetekban előállt. Meg persze érdekes felvetés az is, vajon kinek áll valójában érdekében egy ilyen zöldmezős, méregdrága beruházás, s hogy ahhoz miért éppen ezt a kisvárost bökték ki a térképen?” - sorolja a kutató. de a hír megosztja a helyieket is. A Ócsával határos Felsőpakony polgármestere elhamarkodott és egyértelműen rossz ötletnek tartja a terveket, szerinte a „senki földjén” rengeteg nehézséggel kellene az embereknek megküzdeniük. Sztancs János egyelőre annyit tud, hogy az elképzelések szerint olyan, egyenként ezer négyzetméteres telekkel rendelkező házakat építenének Ócsa-Alsópakony városrészébe, ahová a fizetésképtelen lakáshitelesek költözhetnének. Szerinte a szinte végeláthatatlan szántóföld lakott területektől való távolsága, valamint az infrastruktúra szinte teljes hiánya miatt rossz döntés az építkezés, más megoldást kellene találni a hiteltartozással küzdők megsegítésére. „Az ócsa-alsópakonyi, több száz hektáros területen rengeteg ház elférne, de se víz, se villany, se bolt, se rendes közlekedés nincs, az ottani tanyáról kerékpárral járnak be Ócsára” - mondta a felsőpakonyi polgármester, aki úgy tudja: Üllő és Ócsa között csak délelőtt és délután közlekedik egy-egy távolsági busz. Messze van a vasút is, a környéken gond az elhelyezkedés. A terület mellett harminc család él vezetékes vt és csatorna nélkül, ők boltot várnak az új teleptől. A helyiek szerint Ócsán is nehéz megélni, kevés a munkalehetőség. most csak az első nyolcvan ház felépítése legalább félmil- liárd forintba kerülne az első becslések szerint az ácsai modell elindításakor, miközben hivatalos adatok szerint több mint 140 ezer embernek van súlyos elmaradása a jelzáloghitelekkel A belügyminisztérium 4-6 milliárdosra becsüli a program összköltségét, az első ütemet jövő márciusra fejeznék be. így a csaknem félezer családi húz mintegy 1600 embernek nyújt majd otthont a bedőlt hitelesek lakóparkjában. A telkek egyenként ezer négyzetméteresek, itt lesz hely konyhakert kialakítására. Kiépítik a közlekedést, üzletek, zöld területek is lesznek. Városfejlesztéssel és ingatlanpiaccal foglalkozó szakértők szerint is drágább új házakat építeni, mint a ki nem fizetett hitelek törlesztése vagy a fizetésképtelen lakáshitelesek bérházakba költöztetése. Az üresen álló lakásokat sokkal olcsóbban lehetne megszerezni. És rengeteg üresen álló panellakás van az országban. = ö £ A kiszemelt szántóföld messze van a civilizációtól * r \ K
