Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
2011-08-12 / 188. szám
2011. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 20 11 11- ÉRTÉNY Mi a legnagyobb gond a faluban? ORSÓS LÁSZLÓ, KÖZMUNKÁS:- Kevés a munka, kevés a pénz. Csak az önkormányzat foglalkoztat bennünket, pedig sok fiatal dolgozna. 2007 augusztus elején költöztünk ide, három gyerekünk van. Nyolc osztályt végeztem, hetet Gyulajon, az utolsót Tamásiban. Szakképzettségem nincs, pedig szerettem volna állattenyésztést tanulni, de nem volt rá lehetőségem, mert én voltam a családfenntartó. BALASKŐ KÁROLYNÉ, CSALÁD- GONDOZÓ: - A gyermekjólét és a családsegítés tartozik hozzám. A legnagyobb probléma a településen a munka- nélküliség, szociális ellátásokból élnek az emberek. Sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A másik nagy probléma pedig az iskola hiánya. Ezt már aligha lehet visszacsinálni. A nagykónyi iskolában a tanulók tetemes része értényi, akik elutaznak innen reggel hétkor és este érnek haza. t 4 / SZÁDOCZKI BÉLÁNÉ, KÉZBESÍTŐ: - Mi mást lehetne mondani, mint hogy a kisebbek mellett a legnagyobb gond a munkanélküliség. Magam is átéltem, a férjem is volt egy évet munkanélküli, most Székesfehérváron dolgozik. Sokat kell utazni, hogy valaki munkát kapjon, ha egyáltalán sikerül. A hátrányos helyzetből is következik, hogy az emberek nem elég tanultak, van, akinek még a nyolc általánosa sincs meg. Azért még nem adták fel kilátások Munka és segítség nélkül reménytelen a falu jövője II '> fV, / Több mint ötven gyerek jár az óvodába, az iskolát sokan hiányolják a településen, de nem remélik, hogy ismét lesz. A kép előterében Maron Ferenc A lakosság és az önkormányzat is a munkanélküliséggel, a pénztelenséggel küszködik. Vannak, akik kilátástalannak látják a kistelepülés jövőjét. Ihárosi Ibolya Ha egy értényivel három mondatot beszél az ember, már szóba kerül az iskola hiánya, s majd’ mindenki azt mondja, hogy az öregek szerint hajdan itt még középiskola is volt. S, valóban, lehet, hogy a török után a legelső volt Tolna megyében az úgynevezett deák iskola. Erdősi János értényi plébános 1500 forintos adományából hozták létre. 1768 táján olyan hírre kapott a gimnázium, hogy nemcsak helybeliek, hanem vidéki nemes ifjak is látogatták. Az 1500 ezüstforintos alaptőkét azonban kiadták kamatra az iszákos szolgabírónak, így a kamat és a tőke is elveszett. Alig tíz év működés után megszűnt az iskola. A mai település közterületei a közmunkásoknak is köszönhetően rendezettek, virágosak. Kihalás, elöregedés sem fenyegeti a falut. A tavaly felújított, bővített óvodában több mint ötven kisgyerekről gondoskodnak. És tényleg gondoskodnak, nemcsak a nevelést illetően, hanem anyagilag is. Kettő kivételével ugyanis szociális helyzeténél fogva minden kisgyerek ingyenes étkeztetésre jogosult. Az iskolások Nagykónyiba és Tamásiba járnak. Az sem nosztalgia, hanem tény, hogy míg megvolt a termelőszövetkezet, a szakképzet- leneknek is volt munkájuk. A néhány mezőgazdasági vállalkozó ma csak kevés helybélinek tud munkát adni. - A község jövőjét, a kisközségekben élők megélhetését nem biztosíthatja más, csakis a mezőgazdaság - mondta Máj Zoltán polgármester. Hozzátette azt is, hogy a közmunkások nagy részét előbb meg kell tanítani dolgozni, hogy legalább feleannyira képesek legyenek, mint ■ Tíz százalék alatti a hitel aránya. azok, akik gyerekkoruktól azt látták, azt tanulták a szüleiktől, hogy mindenkinek megvan a maga munkája, amit el kell végezni. Egyébként élhető lenne a település, hiszen a csatornázáson kívül minden közszolgáltatás megvan, hozzátéve azt is, hogy azért még vannak olyan lakások is, ahova az ivóvíz sincsen bekötve, s az ott élőknek nincs is erre pénzük. Ugyanakkor van orvos, védőnő, saját óvodai konyha, ahol főznek az időseknek is.- Ha kétszer ennyi pénz lenne a költségvetésben, akkor valamivel barátságosabb lenne a helyzet - fogalmazott a polgár- mester. A160-170 milliós költségvetéshez képest 12 millió forint a hitelük. Azért minden évben próbálkoznak azzal, hogy gyarapodjon a falu, és összetartsák a közösséget is. Most éppen a falunapot szervezi a polgármester, de mint mondta, az is koldulásból áll. Segít a vadásztársaság, a vállalkozók, s mindenki, akinek van egy kis kötődése a településhez. Az esőzések okozta károk, a partfalszakadás helyreállítására több vis maior pályázatot adtak be, kaptak is pénzt, de nem annyit, amennyit kértek. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok alapjából csak kétmillió forintban részesültek. A hivatalban mindenki kaphat segítséget- hallani olyasmit is, hogy megszűnnek ezek a kis önkormányzatok, vagy hivatalok. Kíváncsi lennék rá, hogy akkor a faluban élők hova mennek, ha segítségre van szükségük - mondta Máj Zoltán polgármester. Sokaknak annyi pénzük sincsen, hogy buszra szánjanak, s elutazzanak Tamásiban, vagy pláne Szekszárdra. Segítség nélkül nem tudják kitölteni a hivatalos papírokat, kérelmeket Az ön- kormányzattól senki nem megy úgy el, hogy ne kapott volna valamilyen segítséget. Azért nem adják fel A koppányszántói iskola gesztorságával pályáztak az óvoda régi szárnya ablakainak a cseréjére. A munkát várhatóan még az ősszel el is végzik. Sokféle kis közösséget hoztak létre a faluban Sok nagyobb település megirigyelhetné a község bontakozó közösségi életét Először is az Értényért Alapítvány szolgálja a közjót Sok városban nincs annyi polgárőr, mint itt. Több mint húszán vigyázzák a többiek biztonságát. Rendszeresen járőröznek éjszakánként. Jól működik a cigány tánccsoport Mint mondják a faluban: a fiataloknak vérében van a zene és tánc. A rangsorban akár előre is kerülhettek volna, annyira sikeresek a környező települések rendezvényem. Roma és nem roma Ki mit tud?-on sok helyezést értek már el. A művészeti vezető, Simon Ferencné alakítja színpadivá a spontán táncokat, amelyeknek a lépéseit a fiatalok otthonról hozzák. Előfordul, hogy maguk az ifjak találják ki a koreográfiát A művelődési házban próbálnak alkalmanként, nyáron gyakrabban, mert sok a fellépésük. Nyugdjjasklub Van nyugdíjas- is működik klub, sőt valójában a faluban. kettő is működik, több-kevesebb sikerrel, de nem túl nagy létszámmal. Találkozhatnak az idősek klubjában, mert a község ezt a lehetőséget is biztosítja. A sportkörrel nem nagyon lehet dicsekedni, a focicsapat sikerei még váratnak magukra. Ahhoz többet kellene edzeniük, vélekednek a helybéliek. Egy keserédes vallomás szülőfalu Jellemet, életet meghatározó gyermekkor Ékes László, a könyveket is író újságíró, főszerkesztő keseréde- sen vall szülőfalujáról három könyvében is: Két szem barack, Kőrisfák, Apám kenyere. Lapunkba az alábbi sorokban ösz- szegezte gondolatait a községről: „Értény: bölcsőm ringató, úrnak indító szülőhelyem. Hazám. Világra eszmélésem, háromgenerációs családom, tanító, nevelő, pályaalapozó iskolám, víg cimborák, élményteli játszások, első szerelem. Törekvő rokonok, jó szomszédok, kedves barátok, tisztelni való, dolgos emberek, egyéniségek. Vallási háttérrel megült ünnepek, hétköznapok, harmonika- szavú esték, gazdag hagyományok. Ismerős házak, utcák, utak, Ékes László újságíró dűlők, vizek, színek, fények, hangok, fiiatok. Tanuláshoz, munkához szoktatott, felhőtlen, eddig már három könyvet megtöltő, tartalmas gyerek-és ifjúkor. Mindenkinek kenyeret, megélhetést adó határ. Örömök, kevés, ám jelentős hántás. Élniakarás. Szétszóra- tás. Köldökzsinór. Értényiség: büszkeség, tudás, dolgosság, istenfélés, a másik megbecsülése, tisztelete, emlékművek őrizte kötelességtudat, rend az életben, a portán, az utcán, a határban. Értény: a voltakat siratom, a maradékot tisztelem, féltem, a hazajövőket várom. Múltját, kultúráját, hitét, gyalogútjait vesztett falum sorsán búsongok. Ha tudok, mindig megyek... Haza...” /<*. ....T>\ ... ' *-8STÉSS* Máj Zoltán polgármester Főzőverseny, műsor a szombati falunapon Augusztus 13-án rendezi meg a községi és a cigány kisebbségi önkormányzat a hagyományos falunapot. A programban szerepel főzőverseny, majd 15 órakor mindenkit várnak egy tál ételre. 17.30-tól a kulturális műsorban többek közt fellépnek az értényi óvodások, Bakonyi Bence, a tö- rökkoppányi általános iskolások, Bognár Nikolett, a Sun-Sine tánccsoport, a nagykónyi általános iskolások, a koppányszántói cigány csoport, a helyi ugrókötelesek, a Miklósi Ifjúsági Egyesület, Páli Petra, a Vadrózsák, a Dögös Dongók és Szabrina. A közmunkásoknak most a fűnyírás a fő feladata Tizennyolc közmunkás dolgozik jelenleg a telelepülés közterületein, füvet nyírnak. Előtte árkot takarítottak, a temetőt gondozták. Mintegy hatszáz négyszögöl önkormányzati területen kukoricát vetettek. Azt is kapálni kellett. A termést eladják a helyi vállalkozóknak. Lassan már minden rászorulónak meglesz a három hónap munkaviszonya, melynek alapján tovább kaphatják a segélyt. Amit lehet, megkapnak az óvodások, iskolások Kétszázhuszonöt óvodás és iskolás részesül gyermekvédelmi támogatásban. A nyári időszakban ötven napra biztosítottak a gyerekeknek felmelegíthető kon- zervet, mintegy négymillió forint értékben. A pénzre pályázni lehetett. Megadnak a felnőtteknek is minden támogatást Kilencvenötén kapnak bérpótló juttatást, éves szinten összesen hétmillió három- százezer forintot. Az összes szociális kiadás, lakástámogatás, segélyek, ápolási díj, lakbértámogatás éves összege több mint huszonnyolcmillió forint. A település korösszetétele 0-18 EVES: 119-60 EVES: 401 AZ OLDALT IRTA IHAROSI IBOLYA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES ÉS GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE.
