Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

2011-08-12 / 188. szám

6 2011. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK A BUX index 2011. augusztus 11-én NYERTESEK 2011.0a. n. iüBBMpaSÜ Fotex Utolsó ár (Ft) Változás {%) 337 6,98 Mit : 7 OTP 4 200 6,84 : 21838 E-Star 8 200 5,12 76 Est-Media 268 4.68 31 Synergon 208 4,52 5 Danubius 3 200 2,89 6 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Egis Utolsó ár (Ft) Változás {%} 15 500 -7,76 HÓ Ft 240 CIG Pannónia 697-3,19 9 MTelekom 484-1,42 1420 ANY 710-1,25 3 A BUX index az elmúlt napokban 17000 17 38i 16 400 ___________,________ po nt 08.03 08.04 08.05 08.08 08.09 08.10 na|> FORRÁS: BÉT . BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.11.) I ár MALMI BÚZA 2011. szeptember 48 500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. szeptember 45 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. október 104 380 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 11-én 1€ 1$ 1CHF f f i 274,95 Ft 192,92 Ft 261,55 +0,96 Ft +2,05 Ft 2,37 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.11.) Vételi Eladási Budapest Bank 267,82 284,38 CIB Bank 264,83 286.89 Citibank 263,90 285,90 Erste Bank 267,79 283,21 FHB Bank • 267,03 282,97 K&H Bank 267,37 282,77 MKB Bank 267,64 281,36 OTP Bank 269,30 283,11 Raiffeisen Bank 270,74 282,92 Határ menti cipőgyárfejlesztés josEF seibel-csoport Ázsiából Szatmárba hozták vissza a termelést GAZDASÁG Egymilliárd forintba került az új csengeri üzem. Száz emberrel kezdheti meg a működését, ők többnyire munkanélküliek voltak eddig A segélyezési szabályok szigorításának hírére ál­láskeresők jelentek meg abban a román határ menti cipőgyárban, ahol ma avatják az egymilliárd forintba került új üzemet. Demeter Kálmán Pénteken avatják a román határ melletti Csengeren azt az 1,1 milliárd forintba került cipő­gyártó üzemet, ahol közel száz, eddig munkanélküli ember he­lyezkedhetett el. Két évtizede 46 fővel kezdte meg a német Josef Seibel (JS) szá­mára a beszállítást a helyi Sza­mos Kft., s mára három vállalko­zás több mint 700 alkalmazottjá­nak ad munkát a JS csoport. Ám amire másfél évtizede nem volt példa: közel negyven jelentkezőt tartanak nyilván, aki munkát szeretne kapni a cipőgyárban. A változást a segélyezési szabályok szigorításának tulajdonítja Ju­hász János, a német cég magyar leányvállalata, a Josef Seibel Kft. ügyvezetője, aki egyben az azzal J szorosan együttműködő Szamos £ Cipőipari Kft. főtulajdonosa is. A két cég közös telephelyen működik, ahol a tavaly ősszel in­dított és a közelmúltban befejező­dött beruházás eredményeként jövőre már akár 2 millió pár cipőt is szállíthat - napi 8 ezer pár gyártásával - a JS csoportnak a két vállalkozás. A Szamos Kft.ed- dig összesen évi 900 ezer-egy­millió párat gyártott, a JS Kft. pe­dig olyan üzemet létesített, ahol közvetlenül a Romániából érkező felsőrészekre öntik a talpat, így ez is gyárthat évente egymillió pár cipőt. Az üzem azért létesült, mert az anyacég az eddig Kíná­ban, Indiában, valamint Moldo- vában bérmunkában végeztetett termelést hozta vissza a szállítá­si fegyelem hiánya, valamint a hullámzó minőség miatt. Jelenleg évi 400-500 ezer pár felsőrészt gyártatnak Nagyvárad mellett. A szükséges egymillió pár másik fele ugyan még min­dig Ázsiából jön, de az a cél, hogy ezt a termelést is Európába, s ha lehet, Magyarországra hozzák. Az a baj azonban, hogy ha­zánkban nem lehet évi félmillió felsőrészt gyártatni, mert az el­múlt években több nagy felsőrészgyártó megszűnt, és az itt-ott létesülő kisüzemek kapa­citása korlátozott. Az 1800 négyzetméteres új ter­melőüzem felépítése 280 millió forintba került, és 920 milliót for­dítottak az olasz gyártmányú úgynevezett direkt fröccsöntő gé­pekre, ám az 1996-ban alapított JS Kft. a Gazdasági operatív prog­ram hátrányos helyzetű kistérsé­gek számára kiírt pályázatán 500 millió forintot nyert vissza nem térítendő támogatásként. A tavaly 14 milliárdos árbevételt el­ért cég nemrégiben megvette az ugyancsak csengeri Winterberg Ungarn Kft.-t, amely a cipőtalp- termelésének 80 százalékát ed­dig is felvásárolta. A most már komoly talpgyártó kapacitású JS ’ * * ' l ............................................ Cs aládi alapon CARL-AUGUST SEIBEL 1886-ban alapította a németországi Hauensteinben cipőgyárát. Fia Josef Seibel 1911-ben örökölte a gyárat, az unoka, Josef Clemens Seibel pedig sikeresen átvezette a vállalkozást a né­tervezi meg és gyártatja le a Sza­mossal a hazánkban is forgalma­zott Josef Seibel cipőket. Emellett összesen mintegy kétmillió pá­rat készíttet cseh és bolgár alvál­lalkozókkal. A Szamos Kft. termelésének 60 százaléka Németországban talál gazdára, de a 40 országban kap­ható Seibel cipők Csengerről az Egyesült Államokba - ahol egyre bővül a kereslet -, sőt Hongkong­ba és Új-Zélandra is eljutnak. A Seibel cipők mellett Szamos Kö­lyök cipők is készülnek a gyár­ban. A kft. 2007-ben saját gyerekcipőcsaláddal lépett a pi­acra. A 18-40-es méretben gyár­tott Szamos Kölyök cipőkből 2008-ban 15 ezer, tavalyelőtt 30 met ipar 70-es évek eleji re- cesszióján. A negyedik generá­ciót képviselő Carl-August Seibel közgazdasági tanulmá­nyainak 1993-as befejezését követően vette át a családi vál­lalkozás irányítását. ezer párat, az elmúlt évben pedig 37 ezret adott el a társaság a kis­kereskedőknek ügynöki hálóza­tán keresztül. Az idén a 40 ezret is elérheti a Kölyök értékesítése, azonban amíg az elmúlt télre kö­zel 11 ezer párat rendeltek a ke­reskedők, az előttünk álló télre már csak 5000-re van megrende­lés. Szerencsére a téli kollekció­ból közel tízezret rendelt Ukraj­na, és Juhász János reméli, jövő­re már Oroszországba is szállít­hatnak egy komoly mennyiséget. 2007 karácsonyán leégett a Szamos raktárcsarnoka, és a tűz­ben a kiszállításra váró negyed- millió pár cipő mellett megsem­misült a gyártási alapanyag egy része is. Akkor Carl-August Sei­Szamos Cipőipari Kft.* IÄ 2009 2010 Árbevétel 1602 1622 Üzemi eredmény 5 49 Adózott eredm. 91 109 Mérleg sz. eredm. 91 109 Saját töke 931 1040 • MILLIÓ FORINT FORRÁS: KIM bel, a Josef Seibel Kft. tulajdono­sa végig azon volt, hogy - saját erőből, a biztosítási díjból, pályá­zati forrásokból - újjáépítsék az üzemet, és a termelés itt marad­jon Magyarországon. így néhány hónap múlva 450 millió forintból 3700 négyzetméteres korszerű raktárcsarnokot építettek. Ezt bő­vítették 1700 négyzetméterrel, 160 millió forintos ráfordítással az elmúlt évben. Tavalyelőtt pe­dig 200 millió forintért korszerű gépeket telepítettek a Szamos Kft. cipőfelsőrész-gyártó üzemébe. Mindezekre azért volt múlha­tatlanul szükség, mert az igen éles versenyben muszáj előreme­nekülni, hiszen csak megfelelő ál­lománnyal és korszerű gépekkel lehetnek eredményesek a piacon. A válság kitörése alaposan meg­nyirbálta az alacsony árréssel dol­gozó Szamos Kft. nyereségét. Rá­adásul nemcsak az inflációköve­tést nem tudták érvényesíteni az áraikban, de sok esetben a gyári árat is csökkenteni kellett, hogy megtarthassák a rendelésállo­mányt. Juhász János magyaráza­tul hozzátette: napi 3500 pár alatt veszteséges a gyár működése. ígérik: marad a védett kor, a kismamák s a várandósok jogai munka törvénykönyve NGM: néhány javaslatot megfontolunk - A szakszervezetek tovább tárgyalnának A Nemzetgazdasági Minisztéri­um (NGM) Kardkovács Kolos he­lyettes államtitkár vezetésével teg­nap tárgyalt az új munka törvény- könyvéről (Mtk.) a hat országos konföderáció - Liga, MSZOSZ, Autonómok Szövetsége, Munkás- tanácsok, SZÉF, Értelmiségi Tö­mörülés - képviselőivel. A gazdasági tárca az MTI-vel közölte: megvizsgálják, a szak- szervezetek mely javaslatai épít­hetők be a tervezetbe. Már beke­rültek a szociális konzultáción született döntések. A törvény- könyv így a jövőben is védelmet biztosít a munkáltatói rendes fel­mondás lehetőségével szemben mind az 55 évesnél idősebb, vé­dett korban lévő, mind a váran­dós, a szülési s a gyermek gondo­zása céljára kapott fizetés nélkü­li szabadságon lévők esetében. Az egyeztetésen az NGM leszö­gezte: a munkavállalók személy­hez fűződő jogainak védelme nem gyengül, sőt erősödik. Az új Mtk. nem csökkenti az alapsza­badság és az életkor alapján járó pótszabadság mértékét sem, va­lamint lehetővé teszi, hogy a kol­lektív szerződés a jövőben is kor­látozás nélkül állapíthasson meg életkorhoz kapcsolódó pótszabad­ságot a munkavállaló javára - ol­vasható a közleményben. A tör­vénykönyv tervezete a nemzetkö- zi és EU-s irányelveknek megfe- | lelő szakszervezeti jogokat kíván I biztosítani - hangsúlyozzák. A tegnap délelőtti fórumon Pataky Péter, az MSZOSZ el­nöke kijelentette, egységes volt a szakszervezetek igénye arra, hogy politikai vitát kell folytatni a Mtk. módosításáról s arról, ez milyen elvek mentén történjen. Elmondta: a tárgyaláson nem Még csak munkaanyag szijjártó Péter miniszterelnö­ki szóvivő és Lázár János fideszes frakcióvezető is hang­súlyozta, egyelőre csak munka­anyagról van szó. A tervezetet egyébként a tárca szakértői ír­ták, azt a kormány még nem tárgyalta, így nem is tekinthető kormányzati álláspontnak. tudtak érdemi szakmai vitát folytatni a tervezett módosítá­sokról, mert a tárca még nem dolgozta fel a tervezethez érke­zett javaslatokat. A szakszerve­zetek kinyilvánították, hogy akár a jövő héten is készek az ér­demi vitára, most erre várják a minisztérium válaszát - mondta Pataky Péter. Gaskó István, a Liga elnöke el­mondta: a szakmai, szakértői ja­vaslatokat csak politikai egyez­tetés után lehet részletesen meg­vitatni, mert addig nem világos, hogy milyen irányok mentén alakítják át a munka világát. A szakszervezetek háromoldalú egyeztetést szeretnének, a mun­kaadók bevonásával tárgyalná­nak tovább - fűzte hozzá ő is. Borsik János, az Autonómok el­nöke sikertelennek értékelte a délelőtti tárgyalást. Tárgyalási menetrendet szordalmazott. Úgy véli: háromoldalú, politikai egyeztetésre van szükség, a ter­vezet több hónapos szakmai egyeztetés után kerülhetne a kormány elé. Hangsúlyozta: meg kell vitatni, egyáltalán szükség van-e egy teljesen új Mtk.-re, mi­vel az 1992 óta történt módosítá­sok azt jelezték, hogy a jogsza­bály együtt élt a gazdaság és a munka világával s az érdek- egyeztetés rendszerével. A kormányzat ma a munka­adói oldal képviselőivel folytat megbeszélést. ■ i.

Next

/
Thumbnails
Contents