Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
2011-08-11 / 187. szám
4 HÍRSÁV Üzemanyagot, takarmányt készítenek a repceolajból megtartották a próbaüzemét annak az évente 14 ezer tonna repcemag sajtolására alkalmas üzemnek, amely a Komárom-Esztergom megyei Héregen kezdte meg a működését. A családi vállalkozásban működő szövetkezet 5-7 ezer hektárnyi terület termését képes feldolgozni. Az alapanyagot elsősorban a környékbeli gazdáktól vásárolják. Az üzemben repceolajat gyártanak, amelyet bioetanol- gyártáshoz használnak fel. Az eljárás során fennmaradó pelletet takarmányként fogják értékesíteni. Hamisított tejport akartak forgalmazni növényi zsírral hamisított tejporra bukkantak a megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai. A Csehországból és Lengyelországból származó 5 és 25 kilogrammos kiszerelésű tételek csak továbbfelhasz- nálókhoz kerültek, tehát kiskereskedelmi forgalomban ezeket nem árulták. Pályázattal az illegális hulladéklerakók ellen összesen 22 érvényes pályázat érkezett illegális hulladéklerakó telepek felszámolására. A Vidékfejlesztési Minisztérium ebben az évben 45 millió forint támogatást nyújt erre a célra. A tárca a közterületen elhagyott szemét felszámolását, a hulladék felszedését, kezelését és ártalmatlanítását támogatja. A pályázatokról a VM értékelő bizottsága dönt legkésőbb december végéig. A nyertes szervezeteket, alapítványokat levélben értesíti a minisztérium. Megszüntetnék a lerakókat VIDÉKFEJLESZTÉS TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK A gazdák azért vetnek hibridet, mert ezzel nagyobb terméseredményre, nagyobb bevételre számíthatnak (Képünk illusztráció) Késhet idén a repce vetése hibrid A vetőmagra jobban odafigyelnek ezentúl a termelők Vetnék a repcét a gazdák Tolnában, de a vetőmag GMO-mentességének eredményére még várni kell. A hazai laborvizsgálatok még nem fejeződtek be. Idén megtanulták a termelők, nem mindegy, milyen vetőmagot használnak. Mauthner Ilona A hibrid repcemagok GMO- (genetikailag módosított) -mentességét akkreditált uniós laborok már igazolták - adták hírül néhány nappal ezelőtt. Itthon azonban csak a magyar laborok eredményét fogadják el. Ugyanakkor a repcevetés ideje közeleg, a gazdákat szorítja az idő Tolna megyében is. A bizonytalanság miatt feltehetően a kisebb hozamú repcefajtákat választják majd sokan. Ezt erősítette meg a bátaszéki Kovács István is. Úgy véli, a hozzá hasonlóan kisebb területen - legfeljebb pár száz hektáron - gazdálkodók egyébként is az úgynevezett fajtavetőmagot részesítik előnyben a hibridekkel szemben. A GMO-probléma jellemzően ez utóbbiban fordul elő, míg ha fajtavetőmagot használnak, akkor ilyen veszély nem jellemző. Miért vetnek akkor mégis a gazdák hibridet? A válasz egyszerű: mert nagyobb termés- eredményre, nagyobb bevételre számíthatnak. Igaz, a költség is több, hiszen a hibrid vetőmag többe kerül, és csak akkor hozza a várt eredményt, ha intenzív növényvédelmet, ehhez megfelelő mezőgazdasági gépeket (a növény magas szára miatt hidas permetezőt), optimális gazdálkodást, gyommentességet biztosítanak a számára. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes áleurópában, de különösen Magyarországon nem szeretett, csaknem szitokszó a GMO, azaz a genetikailag módosított szervezet. Évek óta harcolunk azért, hogy az unióban és hazánkban tiltsák be a földön tavaly már 148 millió hektáron használt és termesztett GMO- növényeket. Az ellenzők azt mondják, hogy nem ismerjük a veszélyeket, melyeket rejtenek, mert még kevés idő telt el használatuk óta, és az erre vo lamtitkára elmondta: a laborok augusztus közepéig megkapják az akkreditációjukat. Az akkre- ditáció hiányát egyes, a génmódosított kukoricavetőmagok ügyében érintett cégek vetették fel, amelyek erre hivatkozva nem ismerik el a hivatalos vizsgálatok eredményét, azt, hogy a magyar jogszabályoknak nem megfelelő vetőmagot hoztak forgalomba. A vetőmagcégek által felkért akkreditált laborok ugyanis azt az eredményt hozták ki, hogy a vetőmag GMO- mentes, ezt azonban az állam nem fogadja el. Ebből adódott az a helyzet, hogy a vetőmagot natkozó vizsgálatok sem meg nyugtatóak. más kutatók pedig éppen az ellenkezőjét állítják: a génmódosítás során létrejött új tulajdonsággal bíró növény génszerkezete csak egy adott helyen módosul, ellenben az eddig hagyományosnak mondott növényne- mesítési módszerekkel szemben, ahol nem vizsgálják részletesen egy-egy megváltozott növény minden génjét, csak az adott tulajdonság kialakulása árusító cégek hiába állítják, hogy árujuk „tiszta”, egyes termelők mégis attól tartanak, hogy a kukoricához hasonlóan a repcéről is kiderülhet, hogy génmódosított. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a közelmúltig hétezer hektárnyi kukoricaterület megsemmisítését rendelte el, mert saját laboratóriumi vizsgálatai a vetőmagmintákban GMO-tartalmat mutattak ki. Az állami laboroknak most már a repcét kell ellenőrizniük, mégpedig gyorsan. Az olajos növény vetését ugyanis a hónap utolsó napjaiban meg kell kezdeni. számít. Pro és kontra érvek hangzanak el nap mint nap. csak A kukoricatermesztők több mint 4 milliárd forinttal több terményt állíthatnának elő évente, kímélnék a környezetet, a biológiai sokféleséget, és javulna a jövedelmezőség, amennyiben GMO-fajtákat használnának. Ezt magyar tudósok állítják most megjelent könyvükben. (Forrás: Magyar Agrárkamara: Tények és cáfolatok a GMO-ról) Érvek a genetikailag módosított szervezet mellett vagy ellen Nemzeti védjegy váltja hamarosan a napraforgót A napraforgó helyett nemzeti védjeggyel fogják minősíteni a vidéki szálláshelyeket. Az eddigi jelölés értelmében egy három napraforgós falusi szálláshelyen a körülményeknek körülbelül egy háromcsillagos hoteléhez hasonlónak kellett lennie. A napraforgó minősítés érvényessége a kiadás dátumától függően legfeljebb 2015-ig használható marketingcélokra - mondta Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke. Az új, nemzeti védjegy minősítést a korábbihoz hasonlóan egy bírálóbizottság fogja jóváhagyni. A bírálók többek között figyelembe veszik azt is, hogy a szállásadók milyen pluszszolgáltatást tudnak nyújtani - borkóstolás, lovagoltatás, kocsikázás, házi disznóvágás... -, mire szakosodnak. Csizmadia László szerint a falusi turizmus megújításának egyik sarkalatos pontja a házigazdák felkészültsége. ■ F. K. Répacukor helyett most nádcukrot készítenek Nádcukorra állt át ideiglenesen a kaposvári cukorgyár. A Magyar Cukor Zrt. Brazíliából származó, 20 ezer tonnányi nádcukor feldolgozásával enyhíti a cukorrépa kora őszi betakarításáig és feldolgozásáig várható piaci hiányt. Magyarországon körülbelül 100 éve nem finomítottak nádcukrot, ez a környező országokban bevett szokás. A délamerikai alapanyag Constantán keresztül érkezik a Duna menti adonyi kikötőbe.- A 20 ezer tonnányi nyers nádcukorból a feldolgozás után 19 ezer tonna tiszta cukor kerülhet a kereskedőkhöz - mondta Bráth Zoltán, a társaság igazgatóságának elnöke. Az első szállítmány - 8000 tonna - Brazíliából származó nyers nádcukor már az országban van, feldolgozása a cég kaposvári üzemében történik. Még augusztusban a kereskedőkhöz kerülhet az első kontingens cukormennyiség, az utolsó pedig szeptember első napjaiban hagyja el Magyarország egyetlen cukorgyárát. ■ F. É. PROMÓCIÓ Nyerő a magyar tarka marha rendelet Támogatják a védett, őshonos fajok tartását PROMÓCIÓ Elő a dédi vetőmagjaival! zöldségek Nagyobb lehetőség a házikerti fajtáknak A védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzését szolgálja az augusztus 1-jén hatályba lépett 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet módosítása. A rendelet lehetővé teszi azoknak a gazdáknak is a támogatás igénylését, akik 2010. január 1. után kezdtek őshonos és veszélyeztetett állatokat tenyészteni. A támogatási kérelmeket először 2011. szeptember 1-30. között adhatják be a tenyésztők az MVH-hoz - adott tájékoztatást Sárosdy Andrea, a megyei agrárkamara szaktanácsadója. Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az alábbi állatfajtákra: magyar szürke és a magyar tarka szarvasmarha; magyar házibivaly; lovak: furioso-north star, hucul, gidrán, kisbéri félvér, lipicai, magyar hidegvérű, nóniusz, shagya arab; magyar parlagi szamár; mangalica; juhok: hortobágyi (magyar) racka, gyimesi racka, cigája és a cikta; magyar parlagi kecske; baromfik: bizonyos őshonos tyúk-, kacsa-, pulyka-és lúdfajták. A támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki a feltételeknek megfelelő védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták törzskönyvezett fajtatiszta nőivarú egyedét, baromfifélék esetén állományát tartja, a kiesett állatokat pótolja. ■ K. É. Sárosdy Andrea szaktanácsadó Tovább bővülhet a zöldségvetőmag kiskereskedelme, megjelent egy rendelet - a 65/2011. (VII. 11.) VM -, amit sokan már régóta vártak. Szélesebb körben szaporít- hatóvá válnak a kiskertekben még ma is szívesen használt zöldségfajták vetőmagvai, melyek lassan kivesznének, kereszteződnek más, esetenként hibridizáció útján előállított fajtákkal - adott tájékoztatást Weiszenburger ló- zsef kamarai tanácsadó. lelenleg a helyi környezeti, ökológiai feltételekhez természetes módon alkalmazkodott házikerti fajták nem sok súllyal rendelkeznek a kereskedelemben és a hagyományos értelemben vett növénytermesztésben, pedig jó lenne minél több gazdálkodónak megismernie ezeket. Ezen fajok tájfajtái nagyon sokszor csak a kialakulási körzetükben mutatják jellegzetes tulajdonságaikat, amelyek miatt a megkülönböztető jelző rájuk ragadt - például: ■ Előtérbe kerül a vegyszermentes, bio-öko termesztés. „kismányoki hagyma” -, ezért előállításuk is csak ott sikeres. Más fajtákat - például: „egyszemű bab“ - bárhol termeszthetjük az országban. Miután nem hibridekről, hanem évszázadok alatt kialakult fajtákról, változataikról van szó, nem várhatunk el tőlük mennyiségi csúcsterméseket, de az igényeik sem nagyok. Azt sem szabad elfelejteni, hogy minden nem hibrid fajta végül is a helyi fajták több évtizedes szelekciójából alakult ki, ennek élő példája a makói hagyma. A rendelet lehetőség azoknak, akik képesek áldozatos munkát végezni azért, hogy egy-egy tájfajta felkerülhessen a Zöldségnövények Nemzeti Fajtajegyzékébe. Az eddig zsebből zsebbe vándorló vetőmagok fontos alapját képezhetik az egyre jobban előtérbe kerülő vegyszermentes, bio-öko termesztésnek, nem beszélve a helyi specialitásokról, melyek ismeretlenek maradnának más régiók előtt. ■ F. K. É. t k u
