Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
2011-08-08 / 184. szám
2011. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ GAZDASAG 7 Magasabb fizetésért sem dolgoznának nyugdíj után A magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha emelnék a fizetését - áll a Randstad felmérésének adataiban. A18-65 éves, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozókat kérdezték, és azt szerették volna megtudni, hogy a dolgozók mennyire motiváltak a nyugdíjazás utáni munkavégzésre. A nemzetközi felmérésben a magyarok mindössze 18 százaléka válaszolta, hogy a nyugdíjazása után is munkába állna, míg ugyanerre a kérdésre az angoloknál 55, a lengyeleknél pedig 62 százalék válaszolt igennel. A magyarok 30 százaléka dolgozna, ha 5 százalékos fizetés- emelést kapna a nyugdíjazás után. Ez azt mutatja, hogy a fizetés motiválóerővel bír ugyan, de a többség még így is inkább a pihenést választja. Vannak olyan országok, amelyek polgárait jelentősen befolyásolja a nagyobb fizetés, másutt azonban inkább a munka öröméért és az állással járó megbecsülésért dolgoznának tovább a nyugdíjazás után. Japánban 56 százalék boldogan dolgozna tovább a nyugdíjaséveiben is, és csak 46 száza■ A magyaroknak csak 18 százaléka állna munkába nyugdíjazása után. lék válaszolta, hogy nagyobb fizetésért munkát vállalna nyugdíjasként is. Az indiaiak körében kiemelkedően nagy, több mint 80 százalékos azoknak az aránya, akik szívesen dolgozná- nak*tovább - akár fizetésemelés nélkül is - még két évig. Törökországban 64 százalék nyilatkozott úgy, hogy szívesen dolgozna, s csak a válaszolók felét motiválja ebben a nagyobb fizetés. A fizetésemeléssel további munkára ösztönözhető nemzetek közé tartoznak többek között a franciák, akik közül a dolgozók 64 százaléka alapvetően nem akar a nyugdíjkorhatár után munkát vállalni. Amennyiben azonban fizetésemelés járna a nyugdíjazás utáni munkavállalásért, a franciák 52 százaléka nem vonulna azonnal nyugállományba. Hasonló a helyzet a válság által sújtott Görögországban is, ahol 34 helyett 52 százalék dolgozna tovább fizetésemelésért cserébe. ■ Rendszerhibát jeleznek városok Az önkormányzati feladatok átformálását is várják Drasztikusan átírhatják az önkormányzatok a kormány augusztusi programját. A bajban lévő települések tömegesen sodródhatnak csődközeibe a frank- árfolyam miatt, s most az államtól várnak segítséget. Sztojcsev Iván A kormánytól várják a segítséget a bajban lévő devizahiteles ön- kormányzatok. A korábbi tervek szerint is a településekkel és a megyékkel kellene a kabinetnek foglalkoznia a rövid nyári szünetről visszatérve: az első, jövő heti kormányülés témája az új önkormányzati törvény lesz. Egy sok konfliktust generáló, mégsem mindenáron sürgős megoldást igénylő feladatnak tűnt ez néhány nappal ezelőttig, a svájci frank árfolyamának emelkedése azonban azóta olyan vészhelyzetbe lökte a településeket, hogy most már ezt kell kezelni. Abban, hogy miként oldják meg a helyzetet, komoly vita lehet; abban, hogy a probléma akut, teljes az egyetértés. Három forgatókönyv merült fel arról, hogyan lehetne biztosítani azt, hogy az önkormányzatok vissza tudják fizetni a - sok helyen svájci frankban felvett - hiteleiket. Az ötletelést Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke indította el azzal a kérésével: kapjanak az érintettek egy év törlesztési moratóriumot. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke tovább is ment, ő három év türelmi időt kért. Szita Károly kaposvári polgármester viszont arról beszélt: a devizahiteles magánszemélyekhez hasonlóan az önkormányzatoknál is ideiglenes árfolyamrögzítésre volna szükség. Teljes segítség csak akkor jöhet, ha a készülő önkormányzati törvény alapjaiban változtatja meg a települések és a megyék feladatkörét s finanszírozását. A városvezetők szinte kivétel nélkül ott látják a problémák forrását, hogy az előző öt-hat évben lecsökkent a nekik juttatott állami támogatás, a feladatok száma viszont nőtt, emiatt is szorultak rá hitelfelvételre. Ha pedig ezen nem változtat a kormány, akkor a moratórium vagy az árfolyamrögAdósságállomány* Hódmezővásárhely 424 Budapest, V. kehilet 379 Kaposvár 332 Szolnok 270 Sopron 210 Tatabánya 205 Pécs 200 Budapest, XXIII. kerület 180 Szombathely 170 Nyíregyháza 160 * EGY FŐRE JUTÓ ADÓSSÁG, EZER FORINT, 2010. FORRÁS: PROGRESSZÍV INTÉZET Kaposvár. A svájci frank árfolyamának a szárnyalása tovább mélyítette a települések csapdahelyzetét zítés csak elhalasztja az összeomlást, de nem gátolja meg. A megyék esetében már nyilvánosságra is került az a terv, amely ezt valószínűleg kezelné: tőlük a kormány szinte minden feladatot elvonna, csak a terület- fejlesztést tenné oda. Hasonló elképzelések a településekkel kapcsolatban is felvetődtek. A törvény munkaanyaga arról írt, ne forráselosztó, hanem feladatfinanszírozó legyen a rendszer. Nem kizárt, hogy az oktatásban, az egészségügyben és a szociális témákban is nagyobb állami szerepvállalás jön, de ezekről a tervekről még a kormánypárton belül is vita van. Arról még nem született becslés, hogy az esetleges türelmi idő után mennyivel lenne könnyebb vagy nehezebb visszafizetni a tartozást. Egyedül az árfolyamrögzítés lehetséges következményei látszanak biztosnak. A magán- személyeknél 210-220 körüli frankárfolyamra lenne szükség a következő években ahhoz, hogy a törlesztőrészletek ne emelkedjenek drasztikusan 2014 után, s hasonló feltételek vannak az önkormányzatoknál is. Növekvő kiszolgáltatottság A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK kötvénykibocsátásból származó hitelállománya 2005 óta nőtt meg komolyan: most már 600 milliárd fölötti az értéke - hat éve csupán 4 milliárdos volt. Még nagyobb bajt jelez, hogy sokan svájci frankban adósodtak eb a PricewaterhouseCoo- pers (PwC) tavasszal, még 210es frankárfolyam mellett úgy számolt, hogy az adósság közel harmada az árfolyamváltozás miatt keletkezett, azóta pedig a helyzet csak romlott. A progresszív intézet tavalyi felmérése szerint a legeladóso- dottabb magyar nagyváros Hódmezővásárhely, ahol épp a Fidesz-frakcióvezető Lázár János a polgármester. Az elmúlt években leginkább a jobboldali városvezetők nyúltak előszeretettel a kötvénykibocsátás módszeréhez, most ezért is az ő településeik lehetnek bajban - nagyobb gazdaságpolitikai viták várhatók a kormánypárton belül a következő napokban a megoldásról. Brazília nem képes tartani vállalását A 2009-ES koppenhágai klímacsúcson Brazília elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig nyolcvan százalékkal csökkenti az amazonasi esőerdő irtását. Az elmúlt tizenegy hónapban azonban az azt megelőző év ugyanezen időszakához képest a kiirtott erdőterület 34 százalékkal nőtt. Az így nyert területek a szarvas- marhatartást és a szójababtermesztést szolgálják. Új kötvényprogram indul az OTP-nél egyéves, 500 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramot indít az OTP, hogy abból finanszírozza a bankcsoport üzleti tevékenységét. A kötvényeket várhatóan bevezetik a szlovák, a bolgár és a román tőzsdére is. A 2011-12-es program célja, hogy az OTP Bank és a bankcsoport üzleti tevékenységének a finanszírozásához forrásokat biztosítson. Az Art Energy a gázpiacon úi gázkereskedő lépett a hazai piacra, a svájci hátterű Art Energy Kft. A tervek szerint októberben vagy novemberben kezdi meg első ügyfelei ellátását, ezeket elsősorban a kkv-k köréből toborozza. „Jövő januártól már arra készülünk, hogy nagyfogyasztókkal is szerződhessünk a 2012/13-as gázévre” - mondta lapunknak Biczók András, a társaság ügyvezető igazgatója. Biczók: Januártól nagyfogyasztók Több magyar megy Horvátországba vendégéjszakák A legnagyobb mértékben turistáink száma emelkedett az Adrián A magyar turisták száma nőtt a legnagyobb mértékben júliusban Horvátországban - közölte a horvát turisztikai minisztérium. Damir Bajs tárcavezető szerint minden fő piacról növekedett a vendégek száma, de a legnagyobb mértékben a magyaroké. A magyarországi turisták száma 13,5 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 12 százalékkal emelkedett, az osztrákok 10,6, a szlovének 5 százalékkal voltak többen a múlt évhez képest. Tavaly júliusban 103 ezer magyar vendég 611 ezer éjszakát töltött Horvátországban. A horvát Adrián, illetve ZágEddig 6,2 millió turistát fogadtak a horvátok. rábban az előző év hasonló időszakához képest 4,8 százalékkal nőtt júliusban a turisták száma, az összesen 3 millió vendég közül 2,7 millió volt külföldi. A vendég- éjszakák száma 3 százalékkal, 19,8 millióra emelkedett. Az év első hét hónapját tekintve 8 százalékkal bővült a horvát turizmus, így a tavalyinál csaknem félmillióval több, összesen 6,2 millió vendég látogatott az országba. A legtöbben, 1,7 millióan ezúttal is az Iszt- riai-félszigetre utaztak. Jelentős, 10 százalékot meghaladó növekedést regisztráltak Split-Dalmát és Lika-Zengg (Licko-Senjska) megyében, valamint Zágrábban. ■ Rovinj az Isztrián - Horvátország legkedveltebb része a félsziget Török vizeken haladhat át a Déli Áramlat gázvezeték Török vizeken is áthaladhat a Déli Áramlat gázvezeték azon megállapodás alapján, amelyet Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök és török kollégája, Tayyip Erdogan kötött. Putyin hangsúlyozta: a vezetéknek különlegesen fontos szerepe lesz az európai gázellátásban. A Fekete-tenger mélyén is áthaladó csövön közép-ázsiai és oroszországi gáz jut majd a Balkánra és Déli Áramlat Induló kapacitás évi 31 Mrd köbméter Végső kapacitás évi 63 Mrd köbméter Költség 11 Mrd dollár Átadás 2014 onnan tovább. A miniszterelnök kiemelte, hogy a projekt nem riválisa az uniós támogatású Nabuccónak. A Déli Áramlat Kö- zép-Ázsiából kiindulva Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át jutna el Ausztriába és Németországba. Oroszország és Törökország lefekteti a Kék Áramlat gázvezeték második leágazását is, szintén a Fekete-tenger mélyén. A Kék Áramlat Il-n Izraelbe, Libanonba, Szíriába és Ciprusra jut el az orosz olaj. Határoztak arról is, hogy Törökországban hatalmas föld alatti gáztárolókat alakítanak ki, hogy megvédjék az országot az esetleges szállítási zavarok hatásaitól. ■
