Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-08-07 / 31. szám
FOTÓ: AFP 8 SZT ORI 2011. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP Vége a lekváros kenyerek menzájának közétkeztetés Az ÁNTSZ szerint az ajánlásból nemsokára szankciókkal kiegészített jogszabály lesz Augusztustól élelmiszerek sorát száműzte a hatóság a közétkek listájáról. A szolgáltatók szerint egészen vad dolgokat is tartalmaz az étkeztetési reform, a készítők viszont azt mondják: a gyerekek egészségi állapota riasztó. Kun J. Viktória Mákos kalács mint második fogás. A jövőben ez tilos lesz, az édességet általában száműzik, szörp sem szolgálható fel, csak gyümölcslé vagy víz, esetleg halvány tea. „Se sajtos tészta, se egy bolognai, se zsír, se zsíros tejföl vagy tej nem kerülhet az iskolai vagy kórházi étrendbe az ÁNTSZ új ajánlása szerint. A lekvár vagy nutella is csak nagyon módjával. Jórészt a vajat is elfelejthetjük, a sokat vitatott étolaj meg a margarin kerül a természetes zsiradékok helyébe” - sorolják a közétkeztetésben érdekelt cégek a hatóságok által most meghirdetett közétkeztetési reform néhány, számukra aggasztó részletét. A közétkeztetés átalakítására adott ugyanis ki a héten ajánlást az országos tiszti főorvos. Az elsősorban iskolai menzák- ” ra, kórházi konyhákra vonatkozó £ dokumentum száműzné a leveskockát, a cukrozott üdítőket, a túl zsíros alapanyagokat. A cél a gyerekek egészséges ételekre szoktatása. Az érintettek szerint a hatóság elképzelése, vagyis annak szellemisége jó, csakhogy annak végrehajtása sikerült katasztrofálisan. „A javaslat teljesen ellentmondásos, értelmetlen például a tej zsírtartalmára vonatkozó korlátozás, ami szerint 3 éves kor fölött kizárólag 1,5 százalékos zsír- tartalmú tej adható, akárcsak a 20 százalékos tejföl teljes tiltása. Úgy tűnik, a jogalkotó minden zsírt száműzni akar a menzákról, elfeledkezve arról, hogy sok esetben a zsír létszükséglet, arról nem is beszélve, hogy vitaminok sora csakis ott oldódik” - mondja Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint mind tartalmilag, szakmailag, mind annak közzététele elfogadhatatlan számukra. „Az anyag gyakorlatilag tiltja az olívaolaj felhasználását, a mediterrán diéta alapját képező, ke- ménybúza-alapú „olasz” tészták Magyarországon csak köretként adhatóak, 10 naponként maximum 2 alkalommal. A gyerekek lekvárhoz, nutellához 10 nap alatt, 30 étkezésből csak egyszer juthatnak. Azok a gyerekek, akik gyakorlatilag egész nap mozognak, hihetetlen mennyiségű energiát veszítenek. Honnan és miből pótoljuk?” - kérdezi a főtitkár, aki a szövetség és tagszervezeteik nevében tiltakozó levélben sérelmezik, hogy az ajánlás társadalmi vitája elmaradt, az anyag előkészítetlen, ennek következtében ellentmondásokkal teli, ezért annak azonnali visszavonását kérik. Szerinte elképesztő dolgok vannak a ajánlásnak nevezett, valójában szabályok egész sorát tartalmazó mellékletben, így például az a képtelenség is, hogy tüntessük fel az étlapon az ételek bizonyos összetevőit minden közétkeztetésben részt vevő helyen, így például az óvodákban is. „Hihetetlen, hogy ehhez hasonló anyagot az EU-ban is be akartak vezetni. Qtt ez akkor bukott el, amikor az illetékeseket levitték a parlament menzájára, s azonnal kiderült, hogy a dolog kivitelezhetetlen. „Derült égből villámcsapásként ért minket a bejelentés, se egyeztetés, se közös szakmai előkészítés nem volt, hanem egy- szercsak közölték, hogy akkor augusztustól ez van. De hogy hogyan tudnánk erre így felkészülni, vagy hogy a javaslatok valóban jók-e, azzal senki sem foglalkozott” - mondja már Román Péter, a Junior Vendéglátó Zrt. vezérigazgatója, aki szintén a javaslat anomáliáit sorolja. Szerinte eleve nonszensz, hogy miközben változatosságot írnak elő, éppenhogy a mozgásterüket szűkítik, ahogy az is, hogy nem tesznek az új előírások mögé forrásokat, miközben nyilvánvaló, hogy az elvárások egy sora több pénzbe is kerül. Az pedig, hogy ma a közbeszerzéseknél a legolcsóbb ár a mérvadó, nyilvánvaló, hogy nem a minőségi ételek előállítását segíti. Az országos tiszti főorvos helyettese viszont tételesen cáfolja a szolgáltatók aggályait és azt is mondja: nem igaz, hogy ne lett volna egyeztetés, hisz a javaslat 2 éve készül, azóta pedig konferenciák, szakmai előadások sora szólt a témáról. „Az intézkedést azért kellett meghozni, hogy a hatályukat vesztő jogszabályok mellett legyen viszonyítási alap a szakmai ellenőrzésekhez. A mostani ajánlás sürgeti a változatos étkeztetést is, a színes menüsorokat, amitől a szakemberek azt remélik, hogy ezt az igényt a gyerekek is hazaviszik majd” - mondta Szabó Enikő, aki szerint csak figyelem és nyilván több energia kell majd ahhoz, hogy a szolgáltatók megszokják és az előírások szerint készítsék az ételeket. „Mindenki tudja, hogy drámai a gyerekek egészségi állapota, folyamatosan nő az elhízottak, ebből adódóan a cukorbetegek, a magas vérnyomással küzdők aránya, rengeteg az allergiás, bizonyos táplálékokra érzékeny gyerek, a 24. órában vagyunk, lépnünk kell” - figyelmeztet a főorvos, aki szerint az ajánlás, amelyből hamarosan már szankciókat is tartalmazó jogszabály lesz, célja, hogy az egészségesebb étkeztetés nyomán kevesebb legyen a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések előfordulása. „A korábbi jogszabály nem határozta meg például külön, hogy az egészségügyi intézményekben lévő ápoltaknak mekkora az energiaszükségletük. így fordulhatott elő, hogy ott gyakran kapott valaki tejfölt vacsorára, a bölcsődékben, óvodákban pedig tízóraira cukrozott szörpöt adtak a gyerekeknek” - mondja Szabó Enikő. A só az egyik fő ellenség A 2008-as országos menzafel- mérés adta az alapját a most elkezdett átalakításoknak. Eszerint általánosságban elmondható, hogy túl sok zsírt, cukrot, és sót tartalmaznak a „menzaételek”, valamint rendkívül kevés az étlapon a gyümölcs, zöldség, a tej, tejtermék, a sovány húsok és a halak. Gyakran alkalmaznak kész, félkész élelmiszereket, melyek összetételére jellemző a sok só. Amennyiben a gyerekek már kiskorukban hozzászoknak a túl sós ízhez, ezt igénylik majd később is, azaz felnőttként is feleslegesen fogják megsózni az ételeiket, a magasabb nátriumbevitel pedig hosszú távon magas vérnyomást okozhat. Kiderült az is, hogy a napi ételeket 100-700forint között hozták ki a szolgáltatók, az ár azonban nem feltétlenül állt összhangban az étel minőségével és egészségességével. Belógott a feneke A képen látható harckocsit Vilnius polgármestere irányítja, alatta pedig egy tilosban parkoló Mercedes a litván főváros közepén. Artura Zuokas polgármester ezzel az akcióval nyomatékosította harcát a bicikliutakért, a tilosban parkoló autók ellen. (Később a polgármester szóvivője beismerte, hogy megrendezett médiaesemény volt a „parkolóőr-jelenet”.) Én, a negyvennégy éves gyerek '-ár»' RADOS VIRÁG kedves pszichológus barátomnak. J.-nek évekig az volt a vesszőparipája, hogy én éretlen vagyok. Bármi rossz történt velem, például szerelmi bánat, ez volt a riposzt: „Virág, maga még éretlen.” Tavaly aztán fordult a kocka. Esküvői tanúmnak a húgomat kértem fel, annak ellenére, hogy az ő tanúja nem én voltam. Amikor barátomnak mondtam, hogy utóbbi körülmény engem nem bánt, a lényeg, hogy az én tanúm a testvérem volt, J. ünnepélyesen éretté nyilvánított. Hurrá, 43 éves koromra érett lettem! - ujjongtam magamban, j. nemrégiben újabb hiányosságomra világított rá. Történt pedig, hogy járni kezdtem egy önképző körbe, ahol sokáig jól éreztem magam. A társaság vezetője szimpatikus volt, a tagok úgyszintén, és sok mindent tanultunk együtt. Aztán az önképzőkör vezetője összeveszett egy alapítvány vezetőjével, akinek viszont dolgoztam. Hamarosan két szék között a pad alatt találtam magamat. Mind a két „fejes” azt hitte rólam, hogy a másiknak kémke- dek. Most tehát se önképzőkör, se munka. elmeséltem j.-nek, hogy s mint jártam. Mire ő: „Virág, maga sosem fog felnőni.” Egy merő kérdőjellé változtam, hogy ezt meg miképpen értsem. A válasz így hangzott: „A felnőtt ember előre látja, mit fog lépni a másik erre vagy arra a dologra. Maga belecsöppent egy hatalmi játszmába, amit nem vett észre, és csalódott Ez csak egy gyerekkel történhet meg.” elcsodálkoztam. Eddig úgy tudtam, a felnőttkor törvény szerint a 18. életévvel kezdődik, amin én sajna már régen túl vagyok. Továbbá felnőttnek lenni nem azt jelenti, hogy a másik ember sakklépéseit számolgatom, hanem hogy a saját tetteim következményeit vállalom. Na meg azt is, hogy működik az ember élete. Én például minden társadalmi és egyéni bú-baj dacára boldog pár- kapcsolatban élek a férjemmel, van rendes egzisztenciám, fedél a fejem felett, eredményes vagyok a szakmámban, és nemrég megjelent első regényemmel, úgy tűnik, szintén szép sikert aratok. J. fogalomtára szerint felnőttként elbukni volna az igazi dicsőség, míg én gyerekként szégyenszemre folyton talpon maradok? ÉS AZÉRT IS GYEREK LENNÉK, mert nem gyanakvó a természetem? Nem azt lesem, mások mit csinálnak, hogy miképp űzik a hatalom című ősi játszmát, hanem alapjáraton mindenkinek bizalmat szavazok. Tudják, mit? Inkább legyen így. Mert az eredendően gyanakvó emberek még mindig többet gyanakodnak (azaz furtonfurt rossz érzésekkel mérgezik magukat), mint amennyit én csalódni szoktam. SZÓVAL MINDENT ÖSSZEVÉVE megállapítom: ha így állnak a dolgok, hadd legyen J.-nek igaza. Én pedig mámorosán felkiálthatok: hurrá, 44 évesen még mindig gyerek vagyok! i i
