Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-08-07 / 31. szám

4 ♦ 2011. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA paritás felé Történelmi csúcsokat döntött meg a héten a svájci frank árfolyama. A deviza szárnyalásával sem Svájcban, sem az országon kívül nem tudnak mit kezdeni. MEGÁUÍTHATAILAN A SVÁJCI FRANK Joggal aggódhatnak a ma­gyar frankhitelesek, akik­nek rekordszintre emel­kedett törlesztőrészletük nagyságát a héten az amerikai adósságválság, az euróövezet gyengélke­dése és egy kisebb tőzs­depánik is felhajtotta. AS-összeállítás Már Svájcnak is árt a túl magas árfolyam - hangzott el a héten Bernből, miközben a deviza szo­katlanul magas árfolyamot ért el, nem csak a magyar forinttal szemben. Elemzők szerint az euró és a frank akár paritásba is kerülhet, vagyis bekövetkezhet a korábban elképzelhetetlen árfolyam-egyenlőség. A frank a héten többször közelítette meg vészesen az eurót, előfordult, hogy az európai közös valuta mindössze 1,08 frankot ért. A fo­rint sem úszta meg a pánikot: hét közben megállíthatatlanul emelkedett a svájci frank árfo­lyama, a heti átlag már a 250 fo­rintos szintet súrolta, pénteken 254 forint fölött is kereskedtek a fizetőeszközzel. Nem véletlen, hogy igencsak elemükben vannak a devizapiaci vészmadarak. Hatalmas kilengé­sek indulnak meg a devizapia­con, ahogy a spekulánsok a híre­ket kihasználva próbálnak mtnéfr nagyobb haszonra szert tenni. Az biztos, hogy a svájci frank nem véletlenül lett menedékdevi­za. A dollárt - hiába olcsó még mindig az amerikai állampapír - a részleges csődről és az adósság­plafon emeléséről szóló hírek tar­tották nyomás alatt, Japán a már­ciusi földrengés és cunami utó­rezgéseit nyögi, Kínáról is egyre több negatív kritika jelenik meg, az eurózónában pedig újabb és újabb tagok neve merül fel az adósságválság következő áldoza­taként. Ebben a nemzetközi helyzet­ben - ahol ráadásul a legnagyobb bankok a tőkét nem kihelyezik, hanem a piacokon forgatják - Svájc valóban üdítő színfoltnak tűnik a homályba vesző tájban. Az ország kiskereskedelmi el­adásai éves szinten 7,4 százalék­kal nőttek a legutóbbi adatok sze­rint, a gazdasági kilátásokat jel­ző beszerzési menedzserindex és az ipari termelés stabil és növek­vő bővülést jelez. Ilyen szem­szögből nézve a paritás valóban egy stabil, megalapozott forgató- könyvnek tűnik. Csakhogy az egyre erősebb svájci frank már az országnak sincs ínyére, ezért is lépett szer­dán határozottan fel az SNB. A jegybank azonnali hatállyal a 3 hónapos Libor célsávot 0-0,25 százalék közé szorította le, és nullához közeli szintet célzott meg. A korábbi célsáv 0 és 0,75 százalék között volt, 0,25 száza­lékos megcélzott szinttel. A gyengülő euró egyre több és több svájcit késztet arra, hogy a szomszédos országokba járja­nak át bevásárolni, az euró- svájci frank paritás elérése pe­dig az elemzések szerint több ezer svájci céget késztetne arra, hogy az kitelepüljön az ország­ból, elkerülendő a túl erős hazai fizetőeszköz miatti csődöt. a svájci frank Árfolyama (formt) 255 ■■ Philipp Hildebrand svájci jegybankelnök A Svájci Nemzeti Bank az árfolyam letörése érdekében kamatot csökkent. Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök Az Európai Központi Bank kamattartása után Trichet kijelentései nem nyugtatják meg a piacokat. 230 1 Ennél is nagyobb bajban lehet azonban Magyarország. Londoni piaci elemzők figyelmeztetnek: jelentősen lassíthatják a magyar gazdaság növekedési ütemét a svájci frank erősödése miatt emelkedő törlesztési terhek. A JP Morgan bankcsoport becslése szerint 2008 vége óta a magyar háztartások svájci frankban jegyzett jelzáloghiteleinek tör­lesztési terhei 55 százalékkal emelkedtek, és e hitelek éves tő­ke- és kamatfizetési kötelezett­ségei jelenleg a magyar hazai össztermék (GDP) 1,7 százalé­kát teszik ki. Ez 0,6 százalék- ponttal lenne alacsonyabb, ha a frank nem erősödött volna 2008 óta. A JP Morgan ezek alapján 2011. AUGUSZTUS úgy számol, hogy a törlesztési terhek emelkedése olyan szin­ten veti vissza a fogyasztást, hogy az 0,75 százalékkal lassít­ja a kormány által 3 százalék kö­rülire becsült gazdasági növeke­dés ütemét. Értelemszerűen a kiutat a frank gyengülése jelentené, ám elemzők szerint ennek a közeljö­vőben nem sok esélye van. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint „évtize­dekig erős maradhat”, mert az ország folyó fizetési mérlege 15 százalékos többletet mutat a GDP-hez viszonyítva, valamint a „fél világ” frankban adósodott el. Amíg a törlesztés tart, az folya­matos keresletet gerjeszt az alpe­Forrás: Bloomberg si fizetőeszköz iránt - tette hoz­zá. Suppan is reálisnak tartja a paritást, annál is inkább, mivel 10-20 évig eltarthat, amíg az osztrákok, a lengyelek vagy ép­pen a magyarok visszafizetik a frankhiteleket. Jóslata pedig nem sok jóval biztat: úgy látja, ez az euró/frank árfolyam 270 fo­rint körül mozoghat. Piaci pánik uralta a világ tőzsdéit félelem az euróövezeti adós­ságválság terjedésétől és a glo­bális recessziótól - ezzel magya­rázták elemzők a pénzpiacok pénteki fekete napját: az ameri­kai tőzsdék csütörtöki beszaka­dása után az európai tőzsdék is zuhantak, az euró árfolyama el­képzelhetetlennek tartott mély­ségbe, 1,07 százalék közelébe gyengült a frankkal szemben, miközben Olaszország és Spa­nyolország esetében rekordma­gasságokba, 6,4, illetve 6,21 százalék felé emelkedtek a tíz­éves államkötvények hozamai, tehát már jócskán a kritikus Csütörtökön beszakadtak a világ tőzsdéi, a javulás is átmeneti volt Vita az árfolyamrögzítésről A svájci frank árfolyamának hirtelen emelkedése több tíz­ezer forintot vesz ki a devizahi­telesek zsebéből: egyes hitelek törlesztőrészlete az évekkel ko rábbi, eredeti összeghez képest ma már akár 80-90 százalék­kal is magasabb lehet. Nem véletlen, hogy nagy az érdeklő dés az úgynevezett gyűjtőszám­lahitel iránt, amely szeptember elsejétől hivatott segíteni azok­nak, akik nehézségekkel küz­denek, ám 90 napnál hosz- szabb késedelem nélkül fizet­ték eddig frankhitelüket. a 36 hónapos lejáratú hitel - ez a 180 forintos mesterséges és a valós árfolyam közötti kü­lönbözeiből adódik - végső egyenlege a kétmillió forintot is elérheti. mint a pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ál­tal a hét elején elindított, úgy­nevezett árfolyamrögzítő kal­kulátorral végzett számítása­inkból kiderül, a már említett közel kétmilliós gyűjtőszámla­hitel az átlagosnak nevezhető, 10 millió forint körüli hitelösz- szeg, a kedvezőnek számító 7 százalékos THM és ötéves fu­tamidő mellett jött ki. Ezek a számok a jelenlegihez közeli, 240-es forint-frank árfolyamot tükrözik. Amennyiben 210-es árfolyammal számolunk, a gyűjtőszámlán még ötéves futamidő mellett is alig egymil­lió forint halmozódik fel, húsz­éves futamidővel pedig ez az összeg a négyszázezer forintot sem éri el EGY KISSÉ HORRORISZTIKUS, de nem zárható ki, hogy 270-es frankárfolyam mellett a későb­bi törlesztés a jelenleginek bő szintnek tartott hat százalék fe­lett mozogtak. Kora délutánra azonban 6,15, illetve hat száza­lék közelébe csökkentek a mu­tatók, ami mögött elemzők az Európai Központi Bank (EKB) aktivizálódását sejtik, fean- Claude Trichet elnök már csü­törtökön jelezte: ismét vásárolni fogják az adósságválsággal küz­dő országok papírjait. A piaci hisztériát végül csilla­pította a péntek délután megje­lent amerikai munkaerőpiaci adat is: eszerint a munkanél­küliség 9,2-ről 9,1 százalékra csökkent júliusban, az új állá­másfélszerese is lehet ötéves futamidő mellett, igaz, egy 25 éves futamidő már jócskán csökkenti a kilengéseket. Optimista, 200-210 forint körüli frankárfolyam mellett ötéves futamidőnél tizedével, 25 évesnél pedig csupán 4 százalékkal nő a törlesztési teher a rögzítés kifutása után. kissé megzavarta a számítást Szijjártó Péter. A kormányfő szóvivője a héten azt közölte: „az árfolyamgát időszaka után a törlesztőrészlet legfeljebb sok száma pedig a várt 75-85 ezer helyett 117 ezer lett. A beje­lentés okozta visszapattanás a piacokon heves volt, de csak rö­vid ideig tartott, így később a tőzsdék ismét lefelé indultak. hogy a héten merre veszik az irányt, az figg a vezető európai politikusok ténykedésétől is - nekik még világosabb üzenetek­kel kellene előállniuk, mondta a Spiegelnek Asoka Wöhr­mann, a legnagyobb német be­fektetési alap, a DWS vezére. Kiemelte: „A politikának nem csak akkor kell cselekednie, ha azt a piacok azt kikényszerítik. ” 15 százalékkal lehet maga­sabb, mint az árfolyamgát időszakában. ” Vagyis a 15 szá­zalékos emelkedés a mestersé­gesen „nyomott” összegre ra­kódhat rá. A PSZÁE-kalkulátor tanúsága szerint azonban ez a rés a hitelek többségénél még arra sem elég, hogy a részletek a jelenlegi valós szintet elérjék. Nem világos az sem, hogy ez a 15 százalé­kos limit honnan származik, a jelenlegi szabályozásban ugyanis ennek nincs nyoma. f 1 A

Next

/
Thumbnails
Contents