Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-01 / 152. szám
Agy • Szem • Fül, orr, gége • Szív • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Mái, epe • Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here • MÉH, PETEFÉSZEK, MELL • Immunrendszer • Vér • Bőr • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog Mióma: csomók a méhben KELETKEZÉSE: A lilioma a méh izomzatának egy nagyon gyakran fellépő, jóindulatú csomóképződése. Majdnem minden harmadik nőnél megtalálható, de csak kis részük szorul kezelésre. Ritkán fajul el. tünetei: menzeszfájdalom, vérzészavar, meddőség. kezelése: Többféle kezelési lehetőség létezik. A műtéti kezeléseket ma többnyire minimal invazív technikával tudják elvégezni, tehát kulcslyuk sebészeti eljárással. Ha gyereket szeretnének vállalni, akkor a cél a méh megtartása, és a mióma eltávolítása. Akik már túl vannak a családtervezésen, többnyire előnybe - részesítik a méheltávolítást. Ha egy műtét nem célravezető, vagy nem lehetséges, léteznek más módszerek, például a miómát ellátó erek célzott eltömítése, amit a nagyobb kórházakban tudnak elvégezni. Endometriózis - szétszórt nyálkahártya keletkezése: Az endomet- riózis egy gyakori, jóindulatú, gyakran fájdalmas megbetegedés, amelynél a méh- nyálkahártya a méh üregén kívül megtelepedik. Ez kiválthat erős, többnyire ciklustól függő fájdalmakat és meddőséget a nőknél. tünetei: Visszatérő gyulladásos fájdalom, amit a nyálkahártya sejtjei váltanak ki. A méhizomzat és a petefészkek mellett a húgyhólyagot, belet, hashártyát is érintheti. De előfordul az endometriózis távolabbi szerveken is (köldök, nyelőcső, hüvely). kezelése: A gyógyszeres kezelés előre hozhatja a kli- maxos bajokat. Hosszú távon sikeresebb a műtét, amelynél minden szétszóródott nyálkahártyasejtet gondosan eltávolítanak. Meddőség: várakozás a vágyott terhességre KELETKEZÉSE: Ha nőnél jelentkezik, annak okát a hormonális ciklus zavarában, az embrió petevezetéken keresztüli vándorlásának, vagy a méhbe való beágyazódásának akadályoztatásában kell keresni. definíciója: Ha egy éven belül normális szexuális aktivitás ellenére nem következik be a terhesség, női meddőségről beszélhetünk. kezelése: A hormonális zavar megszüntetése is segít. Ha nem súlyosabb esetben jön a mesterséges megtermékenyítés. Hormon stimuláció alkalmazása után több petesejt gyűjtenek a női szervezetből. Miután a kémcsőben megvolt a megtermékenyítésük, egy-két embriót beültetnek a méhbe. A sikeres beavatkozások száma magas. Szaporodást szolgáló női szervek méh, petefészek, mell Örök csoda, ahogy egyetlen sejtből apró emberi lény születik zsírszövet mirigyállomány mirigycsatornák mellbimbó bimbóudvar A természet a női testet olyan különleges szervekkel látta el, amelyek elsődleges szerepe a szaporodás biztosítása. Ezek között megkülönböztetünk látható, illetve a testben található nemi szerveket. Europress Mindig egy valóságos csodával ér fel, amikor egy gyerek meglátja a napvilágot. Pontosan 40 hét leforgása alatt egyetlen sejtből egy apró emberi lény jön létre, aki kezdetben külső segítségre szorulva ugyan, de megkezdi életét. Azért, hogy ez a csoda megtörténhessen, a természet a női testet nagymértékben specializálódott szervekkel látta el, ezek valamennyien a szaporodást szolgálják. Ezek között megkülönböztetünk külső - azaz szemmel látható - nemi szerveket, ilyenek a szeméremajkak, a csikló (klitorisz), és a mellek. Valamint belső - tehát a testben elhelyezkedő - nemi szerveket, mégpedig a hüvelyt, a méhet, a petevezetéket, és a petefészkeket. A kis és a nagy szeméremajkak együtt az úgynevezett szeméremtestet alkotják. Ez veszi körül a hüvely bejáratát, és fontos védelmi feladatot lát el, melynek egyik megjelenési formája a szűzhártya. A szeméremtest központi szerepet játszik a nemi érintkezésben. Ez részben az itt sűrűn elhelyezkedő érintésérzékelőknek köszönhető, valamint ide torkollanak a hüvelybejárat környékén elhelyezkedő mirigyjáratok, melyek váladéka szexuális izgalom esetén elősegítik a pénisz behatolását a hüvelybe. A hüvely maga egy körülbelül 12 centiméter hosszú, izmos, tágulásra képes tömlő, ami a húgyhólyag és a végbél között található, és elnyúlik a méhig. A női hormonok hatására a hüvelyben a nyálkahártyasejtek folyamatosan megújulnak. A hüvelyben megtelepedett tejsavbaktériumok, az úgynevezett Döderlein pálcák, savas környezetükkel megakadályozzák, hogy más káros baktériumok meg tudják vetni a lábukat a hüvelyben. Ha a hüvelyi flóra egyensúlya felbomlik, például a túlzott higiéniai intézkedések következtében, a káros baktériumok könnyedén felvándorolhatnak a hüvelyen keresztül a méh és a petefészkek irányába. A hüvely felső végének csap alakú kitüremkedése a méhnyak. Ez természetes határt jelent a baktériumokkal benépesített, kívülről megközelíthető testrész, és a steril belső között. Emellett azonban havonta kétszer áteresztő képességgel is rendelkeznie kell. Az ovuláció időpontja körül ugyanis a spermiumoknak szabad utat kell biztosítania a petesejt irányába, valamint a ciklus végén lehetővé kell tennie a menstruációs vér eltávozását a méhből. Hogy ezeknek a feladatoknak eleget ■ Az' ovuláció idején a spermiumoknak szabad utat kell biztosítani a petesejthez, hogy létrejöjjön az egyesülés. tudjon tenni, ennek a keskeny csatornának a belseje tele van nyálkatermelő mirigyekkel, amelyek a hormonok irányításának megfelelően különféle állagú nyálkát hoznak létre, és így az áteresztő képességet szabályozni tudják. Egy fiatal nő méhe formájában és nagyságában egy szívhez hasonlít. A terhesség vége felé a méh könnyedén elérheti a bordaíveket. Az idős női szervezetben ellenben a méh elsat- nyul a hormonális stimuláció hiánya miatt, és a továbbiakban nem lesz sokkal nagyobb, mint egy szilva. Mint a test minden üreges szerve, ez is három rétegből épül fel. A külső burok egy vékony fényes hártyát képez, a hashártyát, ami a hasüregben minden szervet beborít, és gondoskodik arról, hogy a szervek egymás mellett szabadon elcsúszhassanak. A vastag réteg a myometrium, egy izomréteg. Ez az erős izom gondoskodik a szülésnél az összehangolt összehúzódásokról, a szülési fájdalmakról, a szükséges nyomás érdekében, amely ahhoz kell, hogy a szűk szülőcsatornán keresztül a gyerek átpréselődjön. Arról, hogy az embrió be tudjon ágyazódni, majd negyven héten keresztül el legyen látva a szükséges tápanyaggal, a méh belsejét borító úgynevezett endometrium gondoskodik. A hormonok hatására minden hónapban ez a nyálkahártya teszi lehetővé egy megtermékenyített petesejt beágyazódását. Ha erre nem kerül sor, akkor a gyorsan zuhanó hormonszint hatására a nyálkahártya leépül, és bekövetkezik a menstruáció, a felső nyálkahártyaréteg vérzése. A méh két oldalára hajlanak rá a hüvelykujj nagyságú petefészkek. Ahogy a nevük is mutatja, a petefészkek nemi hormonok mellett petesejteket is termelnek, vagy helyesebben megérlelik azokat. Ugyanis a herékkel ellentétben, amelyek állandóan új spermiumokat termelnek, a születés időpontjában a nők petesejt termelése már lezárult. A serdülőkor beköszöntővel a petefészkek - képletesen szólva - felébrednek, és egy hormonális mechanizmus gondoskodik arról, hogy minden hónapban a sok aktivált petesejt közül egy, mégpedig a legjobb megérjen, és elhagyja a petefészket a petevezetéken keresztül a méh irányába. Tulajdonképpen ebbe a működésbe avatkozik bele a fogamzásgátló tabletta, azáltal, hogy az ovulációt megakadályozza. ■ A serdülőkorban a petefészkek felébrednek és minden hónapban egy - az érés után - elindul a méh irányába... Míg az említett szervek mindegyike elsődleges nemi szerv, tehát már a születéstől fogva léteznek, addig a női mellek csak a serdülőkorral válnak felismerhetővé, ez a másodlagos nemi jelleg. A mell legnagyobb részt zsír- és kötőszövetből áll, amelyeknek voltaképpen nincs közvetlen rendeltetése... Úgy vélik, a női mellek a szexuális vonzerő kialakításában játszanak szerepet. Ugyanis a szoptatáshoz szükséges mirigyállomány nagyságában alig különbözik a nőknél. Ez a mellbimbó körül elhelyezkedő tíz-húsz csillag formájú mirigylebenyből áll, amelyek a terhesség alatt biztosítják a tej termelődését és raktározását. Mennyire hasznos a mammográfiás szűrés? megelőzés Negyvenéves kortól már ajánlott - A mellrák korai felismerése életet menthet MILYEN KORTÓL SZÜKSÉGES ELMENNI MAMMOGRÁFIÁRA? A mellrák a nőknél előforduló leggyakoribb rákbetegség. Ezért kapnak az 50-69 év közötti nők mammográfiás szűrésre szóló meghívót kétévente. De már korábban, 40 éves kortól, illetve 70 éves kor felett fontos elvégezni a megelőzést szolgáló szűrést. MILYEN VIZSGÁLATOK FONTOSAK? A betegség korai felismerésére irányuló vizsgálat alatt a még fel nem fedezett csomók megkeresését értjük. Három formáját különböztetjük meg, a mellek tapintással végzett gondos vizsgálatát, és a nagy felbontású ultrahang és mammográfiás vizsgálatokat. A mammográfiás és az ultrahangos vizsgálat együttes alkalmazása igen sikeres. A bonyolultabb eseteknél szükséges a mágneses rezonancia tomográfiavizsgálat alkalmazása is. A CSALÁDOMBAN TÖBB ESETBEN IS ELŐFORDULT EMLŐRÁK. NAGYOBB NÁLAM A RIZIKÓ? Alapvetően ez elképzelhető, hiszen a nők akár tíz százaléka is hordozója lehet annak a genetikai hibának, amely következtében megnő a mellrák kockázata. Az örökletes mellrák már a fiatalabb korban is előfordulhat, és különösen agresszív lehet Ezért A vizsgálat pontos eredményt ad azt tanácsoljuk, fel kell keresni egy klinikát, ahol a családon belüli mellrák-megbetegedések kockázatáról részletes felvilágosítást kapható. IGAZ AZ, HOGY NEM MINDIG DERÜL ki A mellrák? A ma szinte mindenhol használt digitális mam- mográfia nagyon pontos szűrés. Annak a kockázata, hogy egy tumor jelenléte nem derül ki, akkor nagyobb, ha a mellmirigy szövete, gyakran hormonális hatásra, nagyon tömörré válik, ami a diagnosztizálást megnehezíti. Illetve léteznek olyan tumortípusok, amelyek mammográfiával nehezen felismerhetők. A MÁGNESES REZONANCIA TOMOGRÁFIA HATÉKONYABB, MINT A mammográfia? Minden mellrák más és más, így a diagnosztikai eljárásuk is különböző. Ma már jobban figyelnek arra, hogy ki tartozik a családi hajlam miatt nagyobb kockázatú csoportba. A rizikócsoportba tartozók vizsgálatához a mágneses rezonancia tomográfiára is szükség van, amit különben nem szoktak alapesetben alkalmazni. HOGYAN KERÜLHETEM EL A BETEGSÉGET? Úgy, hogy rendszeresen részt vesz a mellrák korai felismerésére irányuló vizsgálatokon. ■
