Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-31 / 30. szám
2 KÖZÉLET 2011. JÚLIUS 31., VASÁRNAP A belügyminisztert kérdezi az LMP nyílt levélben kért tájékoztatást Pintér Sándor belügyminisztertől az LMP arról, hogy mit tesz a kormány a prostitúció, a nő- és gyermekkereskedelem visszaszorítása ellen. A párt tudni szeretné, hol tart az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiáról hozott kormány- határozat végrehajtása. Még mindig kérdéses a cigánygyilkosságok oka hallgat a bűncselekmények indítékáról, a gyilkosságot pedig tagadja a cigánygyilkosságok elsőrendű vádlottja. Kiss Árpád alaptalannak nevezte, hogy az erőszakot az öccsét ért támadás ügyében hozott felmentő ítélet váltotta ki bennük. Horgászokat mentettek a Velencei-tóból három horgászt mentettek ki a gárdonyi vízi rendőrök szombaton a viharos Velencei-tóból. A bajba jutott apa a fiával és barátjával ment ki horgászni, és a másodfokú viharjelzés miatt kértek segítséget a rendőröktől. Elcsípték a régóta körözött bűnözőt négy éve körözött bűnözőt fogtak el a rendőrök. Az 56 éves nőhöz egy korábbi fővárosi gépkocsifeltörés nyomai vezettek. A Józsefvárosban működő térfigyelő kamera képei alapján azonosították, miközben egy Audi feltörésében vett részt. Társát is őrizetbe vették. Brehrik B terve volt a robbantás és a mészárlás A királyi palota és a kormányzó Norvég Munkáspárt székháza is szerepelt az egy héttel ezelőtti norvégjai kettős merénylettel gyanúsított és azokat beismerő Anders Behring Breivik célpontjai között. Lapinformációk szerint a férfi egy sor autóba rejtett pokolgépet akart működésbe hozni Oslo több pontján, de nem tudott időben elegendő robbanóanyagot szerezni. Az oslói városközpontban elkövetett robbantás és az Utoya szigetén véghezvitt mészárlás csak a B terv volt a férfi vallomása szerint, valójában sokkal ambiciózusabb akciót tervezett. Breiviket pénteken tíz órán át hallgatták ki, vallomásában azt is állította, hogy már évek óta együttműködött hasonló gondolkodású európai terroristasejtekkel. ■ Breivik még több halottat akart Pesszimisták a magyarok kutatás Túlreagáljuk a helyzetet, nincs ok ekkora aggodalomra Több a fizetnivaló, mint a bevétel. A magyarok nem is remélik, hogy egy év múlva kevesebb fejtörést okoz majd a számláik rendezése. Úgy tűnik, a világ egyik legborúlátóbb országa vagyunk. Leginkább az anyagi helyzetük miatt aggódnak a magyarok. Nem is csoda: romlik a forint, érkeznek a kilakol- tatási hírek, a nyerészkedők a bajba kerültekre vetették ki a hálójukat. Kun J. Viktória Nincs nálunk pesszimistább nép a világon - ez pontos adatokkal kimutatott tény. A GfK Roper Consulting legfrissebb, 25 országot lefedő tanulmányából látszik: a magyarok 42 százaléka vallja ma azt, egyáltalán nem bízik abban, hogy anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva. A lehangoló eredménnyel kiemelkedünk a nemzetközi mezőnyből. Ehhez hasonló alacsony bizalom csak Japánban mérhető, ott a megkérdezettek 36 százaléka nem bízik sorsa jobbra fordulásában, régiónkban viszont a nyomunkba sem érnek a többiek. Csehországban 14, Lengyelországban ló százalék ez az arány, Németországban a lakosság 57 százaléka reménykedik a szebb jövőben. A GfK Hungary ügyfélkapcsolati igazgatóját megdöbbentették az adatok. Dörnyei Otília szerint az emberek máshol is az országuk gazdasága alapján ítélik meg saját esélyeiket, mi azonban messze túlreagáljuk a helyzetünket. „Németországban például ez egyértelműen látszik. A gazdaság már kijött a gödörből, az emberek bizalma is jelentősen javult. A görögök, portugálok ugyan nem szerepelnek a felmérésben, de az amerikaiak igen, ott viszont egyáltalán nem eny- nyire lehangoló a kép. Az emberek többsége a világon amúgy optimista: a megkérdezettek 60 százaléka szebb jövőben bízik, 30 százalék a mostanihoz hasonló helyzetet vár, és csak 10 százalék azoknak az aránya, akik a magyarokat leginkább foglalkoztató három téma az, hogy elegendő pénze legyen a megfelelő élethez és a számlák kifizetéséhez (58 százalék), a gazdasági válság és a munkanélküliség (51 százalék), valamint az infláció és a magas árak (40 százalék). nem bíznak anyagi helyzetük jobbra fordulásában. A jelenlegi időszakot a többség a kivárásra használja” - mondja a kutató, aki szerint a magyarországi re- ményvesztettség már 2007-ben elkezdődött. Vagyis a válság előtt, azóta pedig csak romlik a hangulat. A helyzetet nyilván nem segítik sem az évek óta megszorításokat hangoztató politika, ahogy a bajba jutott devizahitelesekről vagy a kilakoltatásokról szóló, folyamatosan érkező hírek sem. Ráadásul már a Tárki egy korábbi kutatásában is kétszer-háromszor any- nyian számoltak be rossz anyagi helyzetről nálunk, mint a cseheknél, a lengyeleknél vagy a szlovákoknál, Van muníciója a magyar szkepticizmusnak. Néhány napUgyanez a három probléma izgatja a világ lakosságát is, csak eltérő mértékben. Nem meglepő, hogy a fejlett Svédországban az infláció és a magas árak csak a lakosság 18 százalékának jelentenek félnivalót, míg Argentínában minden második embernek. ja pattant ki az újabb botrány, hogy állítólag egyre nő a hitelkérők „lehúzása” az interneten. Egy szélhámos addig szemtelenedéit, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete képviselőjének mondva magát keresett meg biztosítási szerződéssel rendelkező ügyfeleket, hogy a felügyelet képviseletében átvizsgálná a szerződéseiket. A csaló, kihasználva a reménytelen helyzetet, biztosítási termékeket értékesít, meglévő szerződéseik helyett újat kínál. Az internetes ajánlatok egyik legnépszerűbb terméke egyébként a személyi kölcsön, célcsoportja pedig a közalkalmazottak, a magánvállalkozók, a nyugdíjasok és anyaságin lévő nők. Az egyik új módszer, hogy csak néhány személyes adat megadását kérik, majd regisztrálni kell a webes felületen, ahol az egyik legszembetűnőbb „csemege”, hogy a hiteligénylést már jóvá is hagyták. Ezután „lehetőséget biztosítanak” telefonos egyeztetésre: ehhez csak egy SMS-t kell küldeni egy emelt díjas telefonszámra, potom 1850 forintért, de van olyan ajánlat is, amihez telefon- hívással juthatunk, ami a hosz- szadalmas ügyintézés miatt akár több tízezer forinttal is megrövidítheti a hívót. Terheiket vagy önállóságukat veszítik el az önkormányzatok? Nem maradnának önkormányzati kézben az iskolák és kórházak a kormány elképzelései szerint. Augusztus 17-én tárgyalják első olvasatban az új önkormányzati törvény koncepcióját, s szeptemberben az igazságügyi reform „technikai” részét. A Belügyminisztérium koncepcióját augusztus 15-én vitatják meg, utána kerül a kormány elé. Először azt vizsgálják, hogyan állnak a stratégiai területeket - egészségügy, oktatás, szociális ellátás, kommunális szolgáltatások - érintő feladatellátások. Erről mindenki elmondhatja majd a véleményét, de mint ismert, az új önkormányzati törvény egyik sarkalatos pontja alapján önkormányzati feladatok kerülnének át az államhoz. A koncepcióban szerepel az is, hogy szétválik a jegyzői és a polgármesteri hivatal, hogy a helyi és államigazgatási ügyek elhatárolhatóvá váljanak. A tervezet harmadik eleme, hogy a járások az államigazgatás bázisai lesznek. ■ Rendkívüli ülésszakot akar az MSZP Rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kezdeményezi az MSZP a devizahitelesek problémáinak megoldására. Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő szerint a kormány négyszáz napja bénultan áll, semmit nem tett a bajba jutottakért. Egyre több vállalat is el- lehetetlenedik, Szanyi soha nem látott csődhullámtól fél, s több százezer munkahely létét látja bizonytalannak. Javaslatukban szerepel, hogy a bankok és az adósok között legyen kockázat- megosztás, a bankok a Magyar- országon felmerülő költségeiket ne devizában terheljék az adósokra, valamint kezdeményezik, hogy az érintettek tárgyalják újra szerződéseiket. A szocialisták az új Munka törvénykönyve tervezete ellen is szót emeltek: mindenkit mozgósítanának, mert szerintük elfogadhatatlan a pihenőidő csökkentése, az ötven év feletti munkavállalók kiszolgáltatottsága, a kismamák elbocsáthatósága. ■ Három a magyarok félelme Holnaptól bizonyíthatnak a romák Gyöngyöspatán Leminősítés előtt áll az USA? adósság 2,5 ezermilliárd dolláros megszorítás várható Augusztus elsején indul az új közmunkaprogram Gyöngyöspatán: negyven ember állhat munkába, hogy bozótot irtson, erdőt telepítsen napi nyolc órában. Túlnyomó részt helyben toborzott, hátrányos helyzetű emberek kapnak munkát, néhány főt leszámítva valamennyien romák. A program annyiban új, hogy a közmunkára pályázat helyett kormánydöntéssel ítéltek pénzt a településnek, csaknem 20 millió forintot. Lapinformációk szerint a kormány azt tervezi, hogy az új közmunkarendszerben a reaktivált rendőrök és a honvédség is szerepet kap. Az elképzelések szerint a következő években több százezer ember dolgozik majd a közfoglalkoztatási rendszerben, a fegyveres testületek a munka logisztikai szervezésében és lebonyolításában, például a munkásbrigádok mozgatásában, a munka szervezésében és felügyeletében kaphatnak feladatot. A Heves megyei településen a két héttel ezelőtt tartott időközi választáson polgármesternek választották a jobbikos Juhász Oszkárt, aki azóta feljelentette Balázs Józsefet, Heves megye fideszes országgyűlési képviselőjét, mert utóbbi azzal fenyegette őt, hogy Gyöngyöspata nem jut pályázati pénzekhez. A most megítélt 20 millió forint egyelőre nem igazolja Juhász aggodalmát. ■ A republikánus többségű amerikai képviselőház csekély többséggel elfogadta, a demokrata többségű szenátus azonnal el is utasította pénteken a John Boehner házelnök által az adósságplafon emeléséről előreterjesztett törvénytervezetet. A szenátusban 59:41 arányban maradt alul a képviselőházban 218:210 arányban átment javaslat. Ha ma sem lesz kompromisz- szum, Amerika augusztus 2-án fizetésképtelenné válik. A Boehner-terv egy 10 éves, 917 milliárd dolláros kiadás- csökkentés fejében 900 milliárd dollárral emelné meg az adósságplafont, azzal, hogy jövőre jelentős deficitlefaragásról és Obama sürgeti a megegyezést adósságlimit-változtatásról kellene megállapodni. A megszorítások értéke összességében elérné a 2,5 ezermilliárd dollárt. Barack Obama amerikai elnök sürgeti a demokrata és republikánus megegyezést, mert a jelenleg 14,3 ezermilliárd dolláros adósságplafon emelése nélkül a kormánynak választania kell majd, hogy a külföldi hiteltörlesztéseket vagy a belföldi költségvetési kiadásokat akarja-e teljesíteni. Ha a felek nem jutnak megállapodásra, az Egyesült Államok elveszíti az AAA kategóriájú hitelminősítését. A kudarc várható gazdasági hatását vetíti előre, hogy a Dow Jones-index egy hete zuhan. ■ * A
