Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-30 / 177. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. JÚLIUS 30., SZOMBAT 4 INTERJÚ Hü M i B l i ' L t s 8 ♦ /*' $ SMHBMMN 8 MtMM' * '181 w-<f mg gMR ÉM . Süü M '* M $$ i MM! MM devizahitelek Perre készül egy szekszárdi ügyvéd a bankokkal szemben. Mert ma igazságtalanul a bank viszi a hasznot, s a fogyasztóé a kockázat, mert már több mint egymillió embert fenyeget a devizaalapú hitelek miatt a csőd, ez pedig nagy pusztítást végezhet a középosztályban „HA KELL, A VÉGSŐKIG ELMEGYEK” Precedensértékű perre készül egy szekszárdi ügyvéd, dr. Gáli Ferenc a devizaalapú hitelesek ügyét képviselve. Ma Magyarországon tíz devizahitelből nyolcnak a visszafizetésével gondok vannak. A szakemberek becslése szerint egymillió embert, háromszázezer családot fenyeget a csőd. Mauthner Ilona A Banki Hitelkárosultak Egyesületének becslése szerint több mint egymillió embert fenyeget a csőd, ami évtizedekre ható pusztítást végezhet a hazai középosztály soraiban. A statisztikák szerint minden megyét érint a krízis, érdekes módon azokat kevésbé, ahol már nyolc éve is magas volt a munkanélküliség. Ott az emberek valamivel óvatosabbak voltak, s a bankok sem nagyon adtak nekik kölcsönt. Vannak olyan új építésű lakóparkok, ahol a lakások tulajdonosai zömében fiatalok, kezdőtőke nélkül vágtak bele az ingatlanvásárlásba. A kilakoltatások ma már mindennaposak.- Hogyan jutottunk idáig? - tettük fel a kérdést dr. Gáli Ferencnek, aki szekszárdi ügyvéd, banki szakjogász, választott bíró, s aki úgymond „felvette a kesztyűt” a banki hitelesek érdekében.- Ahhoz, hogy megértsük a történetet, vissza kell mennünk 1995-ig - mondta a szakember.- Ebben az időben a lakosság és a vállalkozások nagy része az addig nagyon drága, 25-30 százalékos ügyleti kamatú, forintalapú hitelt választhatta csak. Az állam és a bankok együtt 2000 után, akkor egy olcsónak látszó, svájcifrank-aiapú megoldást kínáltak. Aki értett hozzá, még az is abban bízott, hogy az állam a jegybankon keresztül kordában tudja majd tartani a forint értékállóságát. Beindult a hitelfelvétel, az emberek lakást, autót vettek, a vállalkozások, ön- kormányzatok pedig hitelből fejlesztettek. Még azt sem tartom kizártnak, hogy a valóságos pénzügyi folyamatokban egyetlen svájci frankot sem váltottak át forintra a bankok, de a svájci frank árfolyam-növekedésének megfelelő forintot követelnek a kölcsön felvevőitől. Továbbá nem vételi vagy középárfolyamon, hanem az eladási árfolyamon követelték a forinttörlesztést az egyéb költségekkel együtt.- Ezzel azt akarja mondani, hogy miközben svájcifrank- aiapú hitelt törlesztünk, valójában forintban kapjuk a hitelt?- Igen, a bankok többsége azt a látszatot kelti, hogy svájci frankban hitelez, miközben forint devizanemben történik a folyósítás. A szerződésben szerepel, hogy a tartozást devizában tartják nyilván, de az nem szerepel benne, hogy mit jelent ez a „nyilvántartás”. A nyilvántartás a bank dolga, a fogyasztó ezzel nem vállalt egy érték- állandósági kikötést, az aktuális árfolyamnak megfelelő törlesztést.- Menjünk vissza 2005-ig, akkor 146 forint körül volt a svájci frank, ez nem rossz árfolyam.- Valóban, és a fejlesztésre kiéhezett családok egyből fel is vették. Akkor egy átlagfizetés 140 ezer forint körül volt, egy új családi ház pedig 15 millióba került. Banki hitel nélkül nem ment a vásárlás. Van egy ügyfelem, ő 2006-ban vett fel 16 milliós hitelt, négy év pontos törlesztés után most a tartozása 22 millió forint. Még egyszer hangsúlyozom, a gond az, hogy a bankok nem devizában nyújtották a hitelt, hanem devizaalapon, de forintban. Ahogy emelkedett a svájci frank árfolyama, úgy emelgették a bankok a törlesztőrészleteket jogszabályba ütközően, egyoldalú szerződés- módosítással. ■lön szerint sikerrel jár a devizahiteleseket segítő ügyvéd? Szavazzon honlapunkon vasárnap 16 óráig: TEOLhu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Dr. Gáli Ferenc szerint a lakosság kiszolgáltatott a bankokkal szemben Az állam, a politika támogatása is kellene szomorúan látom - mondta Gáli Ferenc -, hogy az állam nem akar valódi segítséget nyújtani A lakosság tömeges kiszolgáltatottsága igényli a i politikai támogatottságot is. A l jelenlegi jogalkalmazási gya- | korlat nincs felkészülve egy í ilyen nagyságrendű probléma megoldására. Az állam megtehetné például, hogy illeték- mentességet biztosít, és akkor perek százai indulnának el. Megtehetné, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokat meg tiltaná - akár visszaható hatállyal - a vonatkozó törvényben, de sajnos ezt sem teszi- Ezeket a feltételeket az ügyfelek mind aláírták, mit lehet most tenni?- Tíz ügyfélből tíz nem olvassa el a szerződéseket. Nem hanyagságból, hanem azért, mert nem érti. Úgy van megfogalmazva, hogy még egy diplomás sem érti, mert fejből tudni kellene hozzá a polgári törvénykönyv ide vonatkozó részét, a hitelintézeti törvényt, a bank üzletszabályzatát, vagyis az úgynevezett apró betűs részeket és a 15-20 oldalas szerződést. Ezeket az áttekinthetetlen, bonyolult szerződéseket megfejelték azzal, hogy közjegyzői záradékkal is ellátták. Ez volt az a lépés, ami végképp kiszolgáltatottá tette a fogyasztót. Ráadásul ez több tízezer forintba került, s persze az ügyféllel fizettették meg azt, hogy hajléktalanná tehetők, ha nem fizetnek.- Ezt hogy érti, mit jelent ez a gyakorlatban?- A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés közokirat, amely alapján a bankok bírósági eljárás nélkül, közvetlenül végrehajtást kérhetnek, illetve élhetnek a vételi (opciós) jogukkal. A közjegyzők nem foglalkoztak a tartalommal, nekik annyi volt a dolguk, hogy az ügyfelek előttük írták alá a bank által diktált szerződést. Az okirat felolvasása nem jelentette azt, hogy elmagyarázzák a szerződésből például a kockázatfeltárási nyilatkozatot, és lehetne sorolni még azokat a jogi kifejezéseket, amelyeket rázúdítottak a fogyasztóra.- Mit tehet az érintett? Pert indít a bank ellen, kifizeti a tartozását svájci frankban, vagy megvárja míg kirakják a saját házából?- Van egy ügyfelem, akinek a rokonsága szerette volna svájci frankban kifizetni egy összegben a tartozást, az adott bank nem fogadta a valutát, azt mondták, nincs ilyen számlájuk. Ha pedig az ügyfél szembefordul a pénzintézettel, pert indít, akkor első körben az ügy értékének 6 százalékát - a 15 milliós példánál tehát 900 ezer forintot - be kell fizetni illetékként. Ehhez jön még az ügyvédi díj és perköltség. Ezek nagyon komoly visszatartó erőt jelentenek, ha valaki pert fontolgat.- Ön felvette a kesztyűt, tehát nyilván minden idevágó törvényt, apró betűs részt is elolvasott...- Felkészülten indulok el ezen az úton. Első körben a július 1-jén megalakult Pénzügyi Békéltető Testülethez fordultam. Ez reményteli, új lehetőségnek tűnik, de ha itt nem járok sikerrel, akkor bíróságon folytatódik az ügy. Elfogadhatatlan, hogy a mi gyakorlatunkban a bank viszi a hasznot, s a fogyasztóé a kockázat. A bankok a saját tetszésük szerint emelhetik a törlesztőrészletet, nem lehet követni a számítás módját sem. Az ügyfél pedig kiszolgáltatottan tűr, pedig a Polgári Törvény- könyvben - mely az alapja a kölcsönszerződésnek, s amely így a bankokra is vonatkozik - az egyik alapelv az, hogy a szerződő felek egyenrangúak, illetve szerepel itt az értékazonosság elve is. Ez utóbbira példa, hogy megengedhetetlen, ha valaki felvesz 5 millió forint hitelt, ennek fedezete mondjuk a 10 milliót érő lakása, és a bank nem fizetés esetén elveszi a lakását, mint fedezetet, de a maradék tartozástól sem tekint el, úgy, hogy közben az 5 milliós hitelből is már kifizetett az ügyfél 2 milliót. Ez Európában sehol sem elfogadható ügymenet, csak nálunk. A polgári törvénykönyv egyik alapelve, hogy a szerződésből eredő kockázatot minden érintettnek közösen kell viselnie. Próbálta már felhívni valamelyik bank ügyintézőjét? Hosszú percekig az ember egy géppel beszélget, nyomja meg az ilyen, olyan gombot, és ha véletlenül egy élő ember kerül a vonalba, ő rögtön közli, ez az ügy nem rá tartozik, írjon levelet a központba. Hát ez a mai magyar jogérvényesítés. Az elmondottak sarkalltak arra az elhatározásra, hogy ha kell, a végsőkig elmegyek az ügyfeleim érdekében. Csurgó csődközelben Fizetés- képtelen a város, a válságtervről rendkívüli ülésen tárgyalt a képviselő-testület. Ha a tervet a bank nem fogadja el, akkor 180 milliós folyószámlahiteit sem hosszabbítja meg. Ez esetben augusztusban nem, kapnak fizetést a városi alkalmazottak. Összesen 730 ember megélhetése a tét, ez családostól a lakosság harmadát érinti. Intézményösszevonás, létszámleépítés, ingatlaneladás, sőt még a múzeum bezárása is szóba került. Pécs szabadlábon Harminc- millió forint óvadék ellenében előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyezte a Pécsi ítélőtábla I. Gábort, a Pécsi Tudományegyetem volt gazdasági főigazgatóját. Ezzel az egyetemi vesztegetési ügy 29 gyanúsítottja közül már senki sincs előzetes letartóztatásban. A határozat szerint a rendezett családi körülmények között élő gyanúsítottat a családi, rokoni kapcsolatain túl üzleti érdekeltségei is Pécshez kötik. így a nagy összegű óvadék kellő biztosítékot nyújt arra, hogy a hatóságok előtt a későbbiek során is megjelenjen. A férfi akkor hagyhatja el a börtönt, ha az összeget letétbe helyezik. Iharosberény véradás Túlteljesítették a tervet az iharos- berényi véradók. A várt harminc helyett harmincnégyen adtak vért. Királyegyháza cementgyár Megkezdődött a település határában épült cementgyár HÍREK a régióból próbaüzeme. Az első tapasztalatok mind minőségi, mind pedig környezetvédelmi szempontból kedvezőek. A gyár ünnepélyes avatását szeptember 15-én tartják. A gyár évente 1 millió tonna cement előállítására képes. Az üzem közvetlenül 132 embert foglalkoztat, a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt 300-nak biztosít munkát. Hencse elfogták Körözött pécsi férfi került rendőrkézre Hencsén. A kadarkúti őrs munkatársai ellenőriztek egy autót, melynek ötvenéves vezetőjéről kiderült, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság sikkasztás miatt keresi. Az ötvenéves pécsi férfit előállították, majd őrizetbe vették. Alsószentmárton KIS tigris Bizonytalan annak a 362 roma fiatalnak a jövője, akik a Kis Tigris Gimnáziumban tanulnak. Az iskola fenntartóját, a Tan Kapuja Buddhista Egyházat az új törvény nem sorolta a már elfogadott egyházak közé, s mivel kétharmados többséggel kerülhetnének be utólag a listára, előfordulhat, hogy ez nem sikerül egyhamar. Akkor a törvény életbe lépésének napján, január 1-jén megszűnik az intézet állami támogatása. Ez havi 4,5 millió forint Most arról kell dönteniük, jobban, jámak-e, ha már augusztus 1-jétől zárják be a kaput Lengyeltóti kisállatosztás A Minden gyerek lakjon jól! Alapítvány ez évben indult, a hátrányos helyzetű családokat támogató programjában Lengyeltótiban 42 család részére osztott ki a napokban malacokat és vetőmagot. A Lengyeltóti kistérségben korábban az alapítvány 160 család számára 4105 naposcsibét, 1260 naposkacsát és 320 tyúkot már kiosztott.
