Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-29 / 176. szám

4 ALMANACH 3011 - NAGYKÓNYI TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. JÚLIUS 29., PÉNTEK HÍREK Színes program a szombati falunapon A községi és a cigány kisebb­ségi önkormányzat helyi vál­lalkozók támogatásával július 30-án szombaton rendezi meg a falunapot. A szabad­időparkban kézműves-bemu­tatók, főzőverseny, foci várja a felnőtteket. A gyerekeknek lesz légvár, nagycsúszda, trambulin. Délután a szabad­téri színpadon sokféle érdek­lődést kielégítő műsorra ke­rül sor. Fellép a tamási fúvós- zenekar, mazsorettek szere­pelnek, műsort ad a helyi ci­gány önkormányzat, lesz néptánc, populáris tánc és fellépnek helybéli amatőrök. Meghívott művészek: Fe- rencz Orsolya és Kaczor Fe­renc operaénekes. Az utcabál kilenckor kezdődik. Nyugdíjba vonul Márton István prépost utolsó miséjét tartja a tele­pülésen a falunap reggelén tíz órától a nyugdíjba vonuló Márton István prépost, aki 34 évet szolgált a községben. A misét követően Szabó Péter polgármester köszön el az idős katolikus paptól a köz­ség lakosságának a nevében. A szünetben is kapnak ételt a rászorulók csatlakozott a település a nyári szociális étkeztetési programhoz. Százhatvankét gyermek részesült konzervtá- mogatásban. Négyszáz gram­mos melegíthető konzervet kaptak a rászoruló gyerekek szülei. A körjegyzőség mind­három településen megpá­lyázta ezt a lehetőséget. Tizennégy éve alakult a fogyó nyugdíjasklub nagykónyi ad otthont idén a hagyományos regionális nyugdíjas-találkozónak, ame­lyen hét település idősei vesz­nek részt szeptember nyolca­dikén. Évi két találkozót ren­deznek, áprilisban Belecskán volt a rendezvény. A délelőtti programban vetélkedők sze­repelnek, a közös ebéd után a klubok előadják egymásnak műsorukat, majd zenével, tánccal zárják a találkozót Ti­zennégy éve alakult meg a községben a 14 főre fogyatko­zott nyugdíjasklub. A falu minden rendezvényén, az arató- és a falunapon, szüreti felvonuláson jelen vannak a csak nőkből álló klub tagjai. A lakosság korösszetétele 60 ÉV FELETTI: 277 19-60 EVES: 684 AZ OLDALT IRTA IHAROSI IBOLYA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. Negyven-negyvenöt kisgyerekről gondoskodnak a helyi óvodában. Lesz utánpótlás az iskolában, amely viszont egyre többe kerül a falunak Nehezebb a jövőt tervezni gondok Vannak, akiket már nem lehet visszavezetni a munkába Információk hiányában egyre nehezebben tud­ják a kistelepülések ter­vezni a jövó'jüket. Nem tudják, mire érdemes pályázni és mire nem. Ihárosi Ibolya Gondozottak a településen az udvarok és a kertek, s a köz­munkások révén a közterüle­tek is. Barátságosak a nagykó­nyi emberek. Szolgáltatások te­rületén jól ellátott a település, van majdnem minden, ami a Zemán Tünde körjegyző kényelmes élethez kell. Van idősek otthona, védőnői szolgá­lat, még a fogorvosi ellátottság is biztosított. Nyolcosztályos is­kola működik és az óvoda lét­száma azt mutatja, hogy jövője is lehet az iskolá­nak. A helyieken kívül ide járnak az értényi és a kop- pányszántói gyere­kek is. Egy nagy társulás részeként működnek, Tamási gesztorságával, de mint a polgármester elmondta, csak a szakmai irányítás terhét vet­ték le róluk, anyagiakban még többet kell hozzátenni az állami támogatás összegéhez. Már a 244 milliós költségvetés felét erre költik. Ma még képesek a két intéz­mény fenntartására, de a kiste­Készül a 70 milliós pályá­zat a vízelveze­tők kiépítésére. lepülések jövője sok tekintet­ben bizonytalan, mondta Szabó Péter polgármester. Példaként említette, hogy közel negyven- millió forintért, pályázati támo­gatással sikerült felújítani a községházát. Eb­ben azonban még nincs benne a nyí­lászárók cseréje, de a folytatás tervezé­sét le is állították, ugyanis úgy hírlik, hogy a 2000 lélekszám alatti településeken megszűnik a hivatal. Hírlik, ugyanis nincs megbízható, pon­tosabban semmilyen tájékozta­tás, ezért a települések nem tudják tervezni a jövőt. A vízelvetők kiépítésére vi­szont pályáznak. Ennek az első üteme kerül 70 millió forintba. Azt tervezték, hogy a növényter­Megbízhatóan működik a körjegyzőség hivatala TÍZ ÜGYINTÉZŐ és Zemán Tünde körjegyző alkotja a hivatalt. A központi hivatal Nagykónyiban van, egy-egy kirendeltség van Ujiregen és Nagyszokolyon. A körjegyző hétfőn, csütörtökön és pén­teken Nagykónyiban, ked­den Nagyszokolyon dolgo­zik, szerdán pedig Újiregen érhető el Három év kellett ahhoz, hogy kialakuljon az ütő­képes csapat. Sok a fiatal, akik közül többen rendelkeznek anyakönyvi szakvizsgával, van­nak mérlegképes könyvelők, két ügyintéző felsőfokú végzettségű. Jó az együttműködés a testüle­tekkel Rengeteg a feladat, sok a jogszabályi változás. A közel 2600 ember ügyes-bajos dolgai közt a legtöbb a szociális ügy. mesztés mellett az állattenyész­tésben is foglalkoztatnák a mun­kanélkülieket. Ehhez azonban sehonnan nem sikerült támoga­tást kapni. Az induláshoz szük­séges pénzt az önkormányzat semmiképp nem tudja kigazdál­kodni, hiszen az idén 18 millió forint a működési hiányuk. A növénytermesztés azonban ma is folyik, 2 hektáron termelnek a községi konyhára. Közel száz munkanélküli van a településen. Közülük 60- 70-et kell rendszeresen foglal­koztatni. Ők azok, akik képzetlensé­gük, koruk, egészségi állapotuk miatt akkor sem tudnának visz- szatérni a munkarőpiacra, ha éppen lennének állások. A mun­kanélküliek között sajnos egyre több a fiatal, akinek már a szü­lei sem dolgoztak. A közmunká­sok között van együtt dolgozó nagymama és unokája. Tovább nehezítette a helyze­tet, hogy a nyolcórás foglalkoz­tatást lecsökkentették négy órára. Kérdésünkre azt vála­szolta a polgármester, hogy biz­tosan lesznek, akiket nem tud­nak 30 napra alkalmazni, tehát elveszítik a segélyüket Nem te­heti azonban meg a többiekkel, hogy olyanokat is alkalmaz a közmunkában, akik nem is haj­landók dolgozni, mondta Szabó Péter polgármester. MEGKÉRDEZTÜK Miért szeret itt élni, és mit hiányol? •* Emléklap a római pápától emlékezés Ismét megkapta a bronz vitézségi érmet Háború, sérülés és fogság kese­rítette meg Horgos József fiatal­ságát. Miután a Don mellől haza­jött, Budapest ostroma idején új­ra behívták, megsebesült, majd kivitték a Szovjetunióba, ahon­nan három és fél év múlva térhe­tett haza. Az ott szerzett beteg­ség végigkísérte életét. A harcok során bronz vitézségi érmet ka­pott, mert egy nagy támadás al­kalmával néhány társával együtt hősiesen biztosították a lőszer­utánpótlást. Az érem az idők és a költözködések során elveszett. Ezt pótolták tavaly a templom­ban rendezett ünnepség kereté­ben. A Szekszárdi Honvád Ha­gyományőrző Egyesület segítsé­gével ugyanis megtalálták a ka­Horgos József mesélt az életéről tonai levéltárban a kitüntetés bi­zonyítékát. Meglepő fordulat is történt az életében. Amikor a háború után nősülni készült, és kérte a ke­resztlevelét, kiderült, hogy az 1920-ban született férfit nem írták az édesapja nevére. Szülei ugyan­is nem voltak házasok. Az édesap­ja nevére akarta venni, de ez még­sem került be az anyakönyvbe. Addig Jeges Józsefnek hívták, majd visszakerült az anya nevére. A háború után egy évig fekvő beteg volt, majd ezt követően 50 évig volt úgynevezett templom­szolga, majd további háromig még harangozó. Ötvenéves szol­gálatáért a pápától kapott emlék­lapot. Náluk lesz a polgárőrök idei megyei találkozója feü*» M 1 , FARK ISTVÁNNÉ:- Itt születtem, szeretek itt élni, mert összetartó a telepü­lés lakossága. Békében élünk együtt a faluban a cigány ki­sebbséggel is. Együtt nőttünk fel, együtt öregszünk meg. Központi helyen feszik a falu, minden irányban jó a közle­kedés. Mindezek mellett még sok minden hiányzik: sajnos az iskolának máig nincs tor­naterme, kellene közösségi ház is. Jó lenne, ha még en­nél is nagyobb lenne az ösz- szetartás az emberek között. ROZENBERGER PÁL:- Ötven éve élek a község­ben, megszoktam, megsze­rettem a falut. A feleségem 36 évig vezető óvónő volt itt, míg fiatalok voltunk, ezért nem költöztünk el máshova. Itt építettünk házat, minden megvan, ami a nyugodt élet­hez szükséges. A községben nem hiányolunk semmit, csak sajnos egészség nincs. Éppen most váltottam ki a gyógyszert 16 ezer forintért. FŰZI LAJOSNÉ:- Egész életemben itt éltem, a férjem is falubeli, szeretjük a falut, az embereket, jó itt lakni. Még a két fiunk is ve­lünk él. Hogy ők elköltöznek- e vagy maradnak, azt majd a barátnők eldöntik. Az egyik szintén helybéli, a má­sik nem. Sok mindent el le­hetne képzelni, amivel még gazdagodhatna a falu. Jó len­ne például, ha a fiataloknak a kocsmán és sportkörön kí­vül is lenne valamilyen szó­rakozási lehetőségük. Augusztus hatodikén a község­ben rendezik meg a polgárőrök hagyományos megyei találkozó­ját. A jeles alkalomra mintegy kilencszáz vendéget várnak, vá­laszolta kérdésünkre Szűrös Gé­za, a polgárőrség pa­rancsnoka, aki 33 évig körzeti megbí­zottként teljesített szolgálatot, ebből 17- et a településen. A helység még sosem adott otthont megyei ren­dezvénynek. Három éve alakították meg a polgárőr-egyesületet. Bár igen jó véleménnyel van a mostani körzeti megbízottak munkájá­ról, a rendőrség nem tud állan­dó jelenlétet biztosítani. A 19 Éjjel 22 órá­tól hajnali 3- ig járőröznek, polgárőr havonta 20-22 szolgá­latot ad. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett kritikus időben, éj­jel 22 órától hajnali háromig járőröznek. Külön figyelmet for­dítanak az egyedül élő idősek­re, ha valaki elutazik és ezt jelzi, a háza fe­lé járőröznek. Részt vesznek közlekedési akciókban, segítve a rendőrség munkáját. A bűncse­lekmények száma, amelyeknek a többsége kerti és besurraná­sos lopás, húsz-harminc száza­lékkal csökkent. A felszerelésük is biztosított. Az országos polgárőrszövetség­től gépkocsit kaptak, amelyet feljavítva használnak. A

Next

/
Thumbnails
Contents