Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-28 / 175. szám
2011. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK mmlmmmíMmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimiiimmmKmmiiimmfmm INTERJÚ 7 WBM 8 m H réthelyi miklós Feladatarányosan zárolta az előírt 39,2 milliárd forintot az öt humánágazatot összefogó Nemzeti Erőforrás Minisztérium. A tárcavezető nem pártolná az egészségügy leválását. KÉZBEN TARTJA AZ ÖT ÁGAZATOT Réthelyi: Súlyos hiba volt összemosni a főiskolákat az egyetemekkel, ezen változtatnánk az új törvénnyel. Kész az életpályamodell, de a tanárok bérét érdemben még nem tudjuk emelni Pénzmaradványokkal az idén is fenntartható az egészségügy, de a kultúránál az állami támogatás mellett létkérdés a vállalkozók mecenatúrája - nyilatkozta Réthelyi Miklós. A nemzeti erőforrás miniszter szerint jövőre sem számíthatnak általános béremelésre az orvosok és a pedagógusok. Nógrádi Tóth Erzsébet- Eltelt egy év azóta, hogy fölállt az öt államtitkárságot ösz- szefogó minisztériumi szerkezet. MUyen az éves mérleg?- Egyértelműen pozitív, bár nem volt könnyű kitalálni, hogyan működjünk. Az ágazatok - oktatás, egészségügy, szociális szféra, sport, kultúra - jellege megmaradt, a minisztérium belső magja szolgálja ki ezeket az egységeket. Úgy is értelmezhető a rendszer, hogy jobb, ha az öt terület „otthon” esik egymásnak, és a kormány elé már egy kiforrott álláspont kerül.- Sokan szerencsésnek tartanák az egészségügy leválasztását, kormánykörökből is hallani ilyen véleményt.- Hallottam róla, de nem pártolnám ezt a lépést. Az egészségügy számára a másik négy ágazat nem teher, nem kell osztoznia a pénzen, hiszen az Egészségbiztosítási Alap önállóan gazdálkodik. Az pedig, hogy az egészségügy és az oktatás egy minisztériumhoz tartozik, megszüntette az évtizedek óta tartó vitát, hogy ki legyen az orvos- egyetemek gazdája. Az egészségügy és a szociális terület is szorosan összetartozik. A Sem- melweis-terv kész, és készül a szociális koncepció, ezek alapján kell meghatározni, mi tartozik az egészségügyhöz, mi a szociális szféra feladata, milyen forrásokból kell gazdálkodniuk.- Miközben az Egészségbiztosítási Alap jövő évi költségvetési koncepciója az ideinél 5 százalékkal kevesebb forrással számol...- Az ország gazdasági helyzetét rendező Széli Kálmán-terv- ben benne van a gyógyszerkasz- sza csökkentése. Ha ez van az 5 százalékban, megvan a magyarázat. Az egészségügyi államtitkárságon folyamatosan keresik az új forrásokat is, és jelentős lökést ad a 300 milliárd forintos uniós forrás. Azt remélem, a jövőre felálló új struktúrában olcsóbb lesz az intézmények működése. Tüdőm, gyalázatosán kevés a kezdő orvosok bére, de a többi közalkalmazott fizetése is, és nagy baj, hogy többen elhagyják az országot. Ezt enyhíthetné, ha az idősebb szakorvosok nagyobb felelősséget éreznének a fiatalok iránt. A jelenlegi struktúra azonban - a hálapénzzel nehezítve - a szakmai együttműködés ellen hat.- Mire számít a rezidensjelölteknek meghirdetett, rosszul fogadott ösztöndíjpályázat után?- Akkor mondhatnánk, hogy rosszul sült el, ha nem jelentkeznek a szakorvosképzésre az egyetemekről kikerülő fiatal orvosok és gyógyszerészek. Most ennyire futotta.- Hogyan tartják meg a szakorvosokat?- A népegészségügyi termékdíjat - amely évente 15-20 milliárd forinttal növeli a büdzsét - szeptembertől bevezetik, és komoly ígéret van arra, hogy már az idén jut belőle az egészség- ügyi dolgozók béremelésére.- Mi lesz a kórházak több tíz- milliárdos adósságával?- Tavaly is sikerült kezelni a különféle maradékpénzekből, az idei költségvetésben is van egy 15 milliárd forintos tartalékalap, és számolunk a minisztériumi költségvetési fejezetben található tartalékokkal is.- A kormány 39,2 milliárd forintot zárolt a minisztériuma költségvetésében. Mely területeket sújtja ez a legjobban?- Igyekeztünk feladatarányosan végrehajtani a zárolást. De valamennyi ágazatban szükség van átszervezésekre, háttérintézmények összevonására, a még takarékosabb gazdálkodásra, bár most már szinte csak a bérek kifizetésére költünk.- Hogyan ítéli meg az oktatásban zajló folyamatokat?- A közoktatás nagy gondja, hogy 25 ezer diák hiányzik a szakiskolákból, 13 ezer a szak- középiskolákból és 10 ezer a gimnáziumokból, a jövő tanévben 54 ezer hely betöltetlen.- Mi lesz a tanárokkal, ha csökken a tanulók száma?- A hátrányosabb helyzetű településeken, ahol a gyermekek családi háttere nem megfelelő, támogatom, hogy az osztályban egy tanár oktasson, és kettő foglalkozzon a tanulókkal, mert a fiatalokat jó irányba kell terelnünk, hogy megtalálják helyüket a munka világában. Sajnos a pedagógusok bérét egyelőre annak ellenére sem tudjuk érdemben emelni, hogy kész az életpályamodell, amely előírja, hogy bizonyos teljesítményhez milyen beosztás és fizetés társul.- Lesznek egyetemi összevonások? Tervezik felsőoktatási intézmények megszüntetését?- Az egyetemeken még nincs hiány hallgatókból. Viszont a mostani felvételi vizsgák azt mutatják, nagy pontkülönbséggel kerülnek be az államilag finanszírozott és az önköltséges hallgatók. Vannak olyan területek, ahol a különbség mértéke elfogadható, például az orvosi egyetemeken, ahol 405 ponttal már a térítéses oktatásba sem lehetett bejutni. Ám ott nehezen megy az egyetemi szintű képzés, ahol egy csoportban kell a kitűnőket és az elégségeseket képezni. Ezért jogos elvárás a térítéskötelesek ponthatáremelése.- Tetemes bevételtől eshetnek így el az egyetemek.- Ez tény, hiszen az orvosegyetemek évente 24 milliárd forintot kapnak a térítésköteles hallgatók után. A főiskolák bevételeinek 35-40 százaléka saját forrás. A Zeneakadémia például saját bevételből fedezi kiadásai 63 százalékát, ezért is sajnálatos, hogy a rekonstrukciós munkálatok csúszása miatt egyelőre nem tudja fogadni a külföldi növendékeket. De meg kell találni az egyensúlyt a minőség és az intézményfenntartás között. A tudásbeli különbségek ellenére ugyan bekerülnek fiatalok az egyetemi képzésbe, de sokan nem végzik azt el, vagy nincs meg a diplomához szükséges nyelvvizsgájuk. Súlyos hiba, hogy a mai felsőoktatási rendszer összemosta a főiskolákat az egyetemekkel, ezen szeretnénk változtatni az új felsőoktatási törvénnyel.- Hogyan érintette önt, hogy a Bánk bánt mégsem mutatják be Amerikában?- Jövőre be fogják mutatni. A halasztás oka, hogy ott más a mecenatúra, amit meg kell ismernünk. Megfelelő előkészítés után adhatunk csak százmilliókat a bemutatóhoz, de az is fontos, hogy a neves operaénekeseknek biztosított legyen a siker.- Mikor lesz kinevezett főigazgatója az Operaháznak?- A pozíció betöltésére pályázatot írunk ki, meghirdetése hónapokat igényel. Ám ez nem hátráltatja az Operaház munkáját.- MUyen helyzetben vannak a hazai színházak?- Át kell gondolni, hogy az intézmények milyen forrásból működhetnek. A kultúránál az áüa- mi támogatás nagyon fontos, de ezen a területen a hazai váUalko- zói réteg mecenatúrája is lét- szükséglet.- A közelmúltban hatásosan kiáUt Alföldi Róbert meUett Az ember tragédiájának bemutatója kapcsán őt ért támadások után, noha többen követelték, hogy a főigazgató távozzon a Nemzeti Színház éléről. MUyen meggyőződésből járt el így?- Abból a meggyőződésből, hogy a parlament nem alkalmas hely bizonyos darabok eszmei értékéről, etikájáról folytatandó vitára. Ez a művésztársadalom kompetenciája. Magam is megnéztem a darabot, annak alapján képviseltem az álláspontomat. Megnéztem a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott változatot is, az más, de mindkettő jó volt. A főigazgató úr egyébként azt mondta, hibát követett el, én pedig ahhoz mérten intézkedtem.- Sokan szerint az ön tekintélyének köszönhető, hogy viszonylag kevés támadás éri a minisztériumát. Mi a véleménye erről?- Ha ez így van, örülök. Úgy vélem, amikor a miniszterelnök úr fölkért a feladatra, az egészségügyben, az oktatásban való jártasságom meUett figyelembe vette a koromat és a hozzá kapcsolható tapasztalatot, józanságot, s azt is, hogy körültekintő vagyok.- A közelmúltban felröppent a hír az ön és a minisztérium néhány áUamtitkárának távozásáról.- Nem áU szándékomban távozni, és az áUamtitkárok is maradnak.- Pedig Hoffmann Rózsa oktatási áUamtitkár benyújtotta a lemondását. Hogy sikerült maradásra bírni?- Próbáltam meggyőzni, nem sok sikerrel. A miniszterelnök úrnak van ebben komoly szerepe. Örültem, hogy maradt.- Nem bánta meg, hogy felcserélte a kutatómunkát a miniszteri bársonyszékkel?- Nem ülök sokat a bársonyszékben. Sokfelé megyek, igyekszem eleget tenni a meghívásoknak, ahol egy-egy fontos ügy meUé keU állni. A minisztérium irányítása meUett olyan tapasztalatokat szerzek, olyan közösségek életébe kapok bepillantást, ahová soha nem jutottam volna el. Emellett úgy látom, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az elmúlt egy évben olyan lett, ahogyan terveztem. Névjegy ZALAEGERSZEGEN Született A pécsi orvosegyetemen szerzett diplomát 1963-ban, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. és II. Sz. Anatómiai Intézetében dolgozott 1986-tól egyetemi tanár. 1994- 2004-ig az I. számú Anatómiai Intézet igazgatója, 1991-től a SOTE rektora. 1995- 2000 között a SE Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója. 2000től a Szentágothai János Ideg tudományi Doktori Iskola vezetőjekéntdolgozott 1990- ben a népjóléti tárca főosztályvezetője, 1998-99-ben az oktatási tárca tudományos ügyek főosztályának vezetője volt 1994-2000 között különféle funkciókat töltött be az MTA-n. a biológiai tudomány kandidátusa, az orvostudomány doktora, munkásságát Akadémiai és Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el.
