Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-27 / 174. szám

• : Románia az idén egy eurót sem használ fel abból az elővigyázatossági hitelszerződésből, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében kötött tavasszal - jelentette ki Traian Basescu román államfő. Románia csak abban az esetben használja fel ezt a pénzt, ha váratlan válsághelyzet áll elő. Milliárdok uniós forrásból egészségügy Szakorvosok és szakdolgozók képzését támogatják Nagy lehetőségnek tartják az újabb pénzeket. A következő bejelentést a továbbképzés átalakításához kötik. Csak nyelvvizsgával lehet majd jelentkezni főiskolára vagy egyetemre a tervek szerint majd csak nyelvvizsga birtokában je­lentkezhetnek a diákok. Az iskolai képzés keretei között megszerezhetnék a nyelvvizsga-bizonyítványt is - közölte tegnap az okta­tási államtitkárság. A cél a nyelvoktatás színvonalá­nak emelése. A CIB lemond a károsultak hiteleiről A VÖRÖSISZAP-ÁRADÁS miatt megsemmisült ingatlanok­ra felvett hitelek utáni tar­tozásokat októbertől elen­gedi a CIB Bank. Úgy dön­tött, a régi ingatlan után semmiféle jelzálogjogot nem jegyeztet át az újakra, amelyekbe a károsultak júliustól költözhettek be. Tehát sem a károsultat, sem az új ingatlant semmi­féle kötelezettség nem terheli. Tanúként idézték be Vadai Ágnest A NEMZETBIZTONSÁGI bizott­ság MSZP-s elnöke kedden agyrémnek, nevetségesnek, meghökkentőnek minősí­tette a katonai ügyészség szigorúan titkos minősítésű idézésében foglaltakat. Va­dai Ágnes szerint a doku­mentumból nem derül ki, hogy a benne megfogalma­zott bűncselekmény elköve­tésével kit is gyanúsít az ügyészség, de azért elmegy a tanúkihallgatásra. Vadai: Nevetséges, agyrém Uniós forrásból 12 milli­árd forintot hagyott jóvá a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium a szakorvosok és szakdolgozók tovább­képzésére és továbbfog­lalkoztatására - jelentette be tegnap az egészség­ügyért felelős államtitkár. Érdemes pályázni. Nógrádi Tóth Erzsébet A 12 milliárdos európai uniós forrás felét a dolgozók tovább­képzésére szánják, a másik felét az intézmények a szakképzés­ben lévők helyettesítésére és to­vábbfoglalkoztatásra fordíthat­ják. A pályázati feltételekről au­gusztus második felében egyez­tetnek a szakmával és a kama­rákkal, a kiírás szeptemberben várható. Szócska Miklós állam­titkár azt is elmondta: év végén juthatnak pénzhez a pályázók. Az európai uniós forrás két évig áll rendelkezésre, de bízik a gaz­dasági helyzet javulásában, a ha­zai egészségügyi források gya­rapodásában. A következő, | egészségügyi jövedelememelés- § ről szóló bejelentését a tovább­képzés átalakításához köti, ami­nek forrása az évi 20 milliárd fo­rintra becsült népegészségügyi termékdíj, illetve a kórházi köz- beszerzések rendszerének egy­szerűsítéséből származó megta­karítás lesz. „A dolgozók megtartása mel­lett komoly segítség ez az intéz­ményeknek” - reflektált a beje­lentésre Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a veszprémi kórház főigazgatója. Intézményében onkológiai köz­pont épül, így szükség lesz onko­lógus szakorvosok képzésére. A hazai intézményekben nincs egységes recept arra, a kórház kifizeti-e a képzés költségét. Veszprémben ezt átvállalják a dolgozóktól. így az átképzés ide­je alatt a kórház fizeti dolgozója alapbérét, a heti egyszeri utazá­si költséget, a lakhatás költsége­it, s fizeti a képzésen lévő orvos helyettesítését is, ami évi 2,5-3 millió forintot taksál. A Magyar Egészségügyi Szak­dolgozói Kamara elnöke is nagy lehetőségnek tartja a 12 milliár­dos forrásbevonást. Ám Balogh Zoltán szerint csak akkor lesz valódi haszna a szakdolgozók A REZIDENSEKNEK két hete meghirdetett pályázathoz ha­sonlóan, a szakorvosok és szakdolgozók az első szak­vizsgát követő további szak­vizsgához illetve szakdolgozói képesítéshez kaphatnak tá­mogatást, részesülhetnek ösz­töndíjban a képzésük idejéig. Anyagi hozzájárulást kérhet­nek a tananyagok, a tanköny­körében, ha a pályázattal együtt megváltoztatják a gyógyítás mi­nimum feltételeiről szóló rende­letet, s rendezik a szakdolgozói kompetenciákat. A jelenlegi sza­bály ugyanis nem nevesíti az egyes szakdolgozói szakmacso­portokat, így a munkáltatónak vek költségéhez, a vizsgadí­jakhoz, a szállás és az utazás költségeinek a finanszírozá­sához is. Vállalniuk kell, hogy nem fogadnak el hálapénzt, sem az egészségügyi beszállí­tóktól különféle juttatást Leg­alább annyi ideig kell dolgoz­niuk a hazai egészségügyben, mint amennyi ideig az ösztön­díjat kapták. nem érdeke, hogy beiskolázza dolgozóját, annál inkább, mert nővérhiány van. A mai gyakorlat inkább azt mutatja, a továbblépés érdeké­ben saját maguk jelentkeznek a szakdolgozók valamilyen to­vábbképzésre. Megéri az 500 ezer-1 millió forintos saját költ­ségen megszerzett szakvizsga, hiszen jobb lesz a munkaerő­piaci pozíciója. S mivel 10-30 százalékos bérkülönbségek van­nak az egyes kórházakban, a kép­zettebbek jól el tudnak helyez­kedni. Ha a minimumrendelettel harmonizálják a szakképzési pá­lyázatot, akár visszaszerezhetők azok az általános ápolói végzett­ségű dolgozók is, akik a 90-es évek közepéig végezték el az egészségügyi iskolát, de a rossz kereset miatt máshol helyezked­tek el - mondta Balogh Zoltán. Kistérségben is előre tudják jelezni a veszélyt augusztustól Egy új szuperszámítógép beüze­melésével elkészült az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kistérségi szintű időjárási ve­szélyjelző rendszere, amely au­gusztus 1-jén kezdi el működé­sét - jelentette be tegnap a kör­nyezetügyért felelős államtitkár. Illés Zoltán elmondta: egy uniós pályázat keretében az OMSZ olyan időjárási veszélyjelző rendszert alakított ki, amelyben a riasztásokat régiók helyett kis­térségekre, a figyelmeztetéseket pedig megyékre lebontva adja ki. Ezáltal pontosabban behatá­rolhatók lesznek azok a terüle­tek, ahol a feltételek kedvezhet­nek valamilyen veszélyes időjá­rási esemény kialakulásának. Az EU támogatásához 13 mil­lió forint önrésszel járult hozzá az OMSZ, a projekt összköltsége így 181 millió forint lett. Az újí­tások több mint 90 százalékát számítástechnikai fejlesztések teszik ki, és egy új szuperszámí­tógépet üzemeltek be. A számí­tógép felgyorsítja az adatfeldol­gozást és -továbbítást, a veszély­jelzők hamarabb juthatnak hoz­zá a legfrissebb meteorológiai in­formációkhoz, segítve a fontos döntések meghozatalát. ■ Nem sokat várni, és SMS-ben is megkapjuk majd a riasztást. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató­ság vezetője szerint fontos ér­dek, hogy minél pontosabb, fóld- rajzüag minél behatárolhatóbb információk legyenek az időjárá­si jelenségekről, hiszen az or­szágban már többször történtek súlyos események. A katasztrófavédelem és az OMSZ régóta együtt dolgozik a nagyobb tavak vihar-előrejelzé­sében, fényjelekkel és hangjelzé­sekkel tájékoztatják a lakosságot, a hajósokat és a fürdőzőket. Tár­gyalnak a mobüszolgáltatókkal, hogy a riasztásokat SMS-ben is elküldhessék az emberekhez. Ehhez a jogi feltételek mellett a szolgáltatóknál kisebb műszaki fejlesztésekre is szükség lesz. ■ Ösztöndíj - ha hálapénzt nem fogadnak el... Ügyvédje szerint Breivik őrült, s arra számított, hogy lelövik ámokfutás Norvégiában keveslik a 21 és az esetleges 30 év börtönt a mészárlásért - Vizsgálják a magyar szálat is „Azért volt hétfőn zárt a bírósá­gi meghallgatás, hogy Anders Behring Breivik ne tudjon üzen­ni Norvégiában és külföldön működő sejtnek” - állította a kettős merénylet gyanúsítottjá­nak ügyvédje. Geir Lippestad szerint védence „őrült”, és tetté­nek elkövetése előtt kábítószert fogyasztott. A 76 embert megölő Breivik „megvet mindenkit, aki hisz a demokráciában”. A 32 éves férfi állítólag meglepődött azon, hogy nem állították meg előbb, és hogy sikerült neki. Ar­ra számított, hogy lelövik tá­madása végén, vagy hétfőn a bí­róságon. A pénteki kettős merénylet gyanúsítottja ellen terrorcselek­mény gyanújával indul eljárás, amelyért maximum 21 év bör­tönt kaphat. Ám a rendőrség fon­tolóra vette az emberiesség elle­ni bűntett vádját is, amelyet már 30 évvel is büntethetnek. Norvé­giában viszont ezt is keveslik a mészárlásért: többen felvetet­ték, tényleges életfogytiglant vagy halálbüntetést érdemelne Behring Breivik. A norvég média élesen támad­ja a rendőrséget, mivel szerin­tük későn tudta megállítani az ámokfutó 90 perces lövöldözését Utoya szigetén. Az igazságügy­miniszter viszont elismeréséről biztosította a rendőri szerveket a nyomozásban véghezvitt mun­kájukért. A titkosszolgálatoknak A merénylő ügyvédje, Geir Lippestad közölte: védence drogosán gyilkolt már márciusban a látókörébe ke­rült a merénylő, amikor nagy mennyiségű műtrágyát vásárolt illegálisan az interneten. De nem találták lényegesnek az in­formációt. Oslóban tegnap több mint 250 ezer ember gyűlt össze megem­lékezni az áldozatokról. Az európai uniós tagországok bel- és igazságügy-miniszterei­nek szeptember végi brüsszeli találkozóján napirendre tűzik a radikalizálódás (így az idegen- gyűlölet és a szélsőségesség) el­leni fellépés témáját a norvégjai merényletek kapcsán. Magyarországon vizsgálja a rendőrség a „magyar szálat” a merényletekkel kapcsolatban. A Terrorelhárítási Központ megta­lálta Breivik kárpártaljai barát­ját, akivel két éve öt napig szóra­koztak Budán, és a Blikk infor­mációi szerint sikerült azonosí­tani a velük bulizó lányokat is. Közvetlenül a támadások előtt a szélsőséges Hatvannégy Vár­megye Ifjúsági Mozgalomnak is levelet küldött a norvég merény­lő. A szervezet elnöke azt állítja, csak a vérengzés után olvasta az üzenetet, és abból nem lehetett volna a történtekre következtet­ni. Toroczkai László hangsúlyoz­ta: vannak dolgok, melyekben egyezik mozgalmuk és Breivik ideológiája, de a norvég tömeg­gyilkos tettétől elhatárolódnak, és messzemenően elítélik azt. ■

Next

/
Thumbnails
Contents