Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-27 / 174. szám
2011. JÚLIUS 27., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2011 - FELSŐNYÉK ME6KÉEDEZTÜ Mi köti Önt Felsőnyékhez? JUHÁSZ ZOLTÁNNÉ:- Itt születtem, itt vannak a gyökereim. Nekem nagyon sokat jelent ez a település. Itt dolgozom, házigondozó vagyok. Szomorúan látom, hogy egyre több a faluban az idős ember. Közülük sokan egyedül élnek, mert a fiatalok a munka és a jobb élet reményében elköltöznek innen. Én elképzelni sem tudnám, hogy máshol éljek. Szeretem a tájat, ismerem minden egyes fának, bokornak a történetét. SZABÓ MÁRTA:- Tamásiból járok ki minden nap, körjegyzőként dolgozom itt. Szeretem Felsőnyéket, és nem csak amiatt, hogy a falu ad nekem megélhetést. Szeretem a település ritmusát, a reggeli nyüzsgést, majd a csendet és a délutáni órákban ismét a mozgalmasabb időt. Ez a ritmus biztonságot ad az itt élőknek. Közvetlenek az emberek, közel lehet hozzájuk kerülni, teljesen más az élet itt, mint egy városban. EGYED TIBORNÉ:- Itt születtem, itt dolgozom, egy élelmiszerboltot vezetek. A két fiam itt járt iskolába, minden emlék ideköt. Októberben megalakult egy kézimunkaszakkör, ebben nekem is szerepem volt. Olyan jó volt együtt lenni, beszélgetni, közben megtanultunk horgolni. Az idősebbek hozták a mintákat. Nagyon jól éreztük magunkat. Idén folytatjuk a szakkört. A falu nem hagyja el magát közösség Panaszkodás helyett a teendőket vették száma Új tető van már az esélyek házán, melyet a helyiek társadalmi munkában raktak fel, ez az épület közösséggé formálja a falut Felsőnyéken is sorolhatnák a gondokat, ahogyan a megye többi településén teszik, ehelyett azt vették számba, min tudnak változtatni. Az összefogásra szép példa az ötven éve épült kul- túrház felújítása. Mauthner Ilona Napestig lehetne sorolni a gondokat, mondta dr. Balogh Béla, Felsőnyék polgármestere. Ehelyett a helyiek kitűzték azokat a célokat, melyeket a saját erejükből is meg tudnak valósítani. Tévedés ne essen, ezen a településen is hiánycikk a pénz, de éppen emiatt úgy próbálják megoldani a dolgaikat, hogy az a lehető legjobb legyen a nyékieknek is. Szép példa erre az ötven éve épült, a maga korában különleges kultúrház felújítása, átépítése. Csak a tető kicserélésére 6,5 millió forintra lett volna szükség. A falu lakói összefogtak - összesen 120-an jelentkeztek, köztük szakemberek - és társadalmi munkában dolgoztak a hétvégeken, még ünnepnapkor is. Végül kétmillió forintból új tető került az épület fölé. De minek a mai időkben egy falunak kultúrház, kérdezhetné bárki.- Integrált közösségi tér, esélyek háza, ez a pontos elnevezés - mondta a polgármester. De nem az elnevezés a lényeg, hanem a terv, mely az épülethez kapcsolódik. Ha elkészül, a kultúrának is lesz helye, amely köré meg lehet teremteni például a falusi turizmust is. Ahány busznyi turista érkezik majd a faluba, annyiszor lesz az esélyek házában hangulatos disznóvágás, vagy ha arra kíváncsiak a vendégek, akkor falusi lakodalom. A lényeg, érdekes, különleges program kell, mely ide vonzza a vendégeket. Felsőnyéknek olyan a múltja, melyből szintén lehet meríteni ötleteket. Itt bujdosott például 1848 után Deák Ferenc egy borospincében, itt volt vára a Verbőczy családnak. Eme „jogászaink" emlékére minden évben megrendezhetnénk itt a jogászpikniket. A Vörösmarty család leszármazottai is itt éltek, a nagy költő emlékére pedig országos versmondó versenyt lehet majd rendezni. A sok ötlet megvalósításának a feltétele, hogy legyen közösségi tér, és elkészüljön az esélyek háza. Ennek pontos időpontját még nem tudni, viszont munkából van bőven, a legközelebbi feladat a padló és a nyílászárók cseréje. Helyben nincs ipar, kevés a munkalehetőség. A lakosság egy része ezért ingázni kénytelen, van, aki Tabra, Tamásiba vagy Székesfehérvárra jár. A munka nélkül maradt helyieknek is tudnak majd segíteni az esélyek házában, például megtanítják őket önéletrajzot írni, illetve azt, hogyan kell állásinterjúra jelentkezni. Szeretnénk helyi továbbképzéseket is szervezni. Amire a helyiek már most büszkék az az, hogy van helyben egy jól felszerelt és az országos felmérések szerint is sikeresen működő 8 osztályos általános iskolájuk, ahol 95 diák tanul és 55 kisgyerek jár az óvodába. Az összetartozás szép példája, hogy májusban közadakozásból elkészült az Or- bán-szobor, mely a helyi szőlősgazdák védelmezője.- Ami az emberek leikéből jön, az mind hozzáadott érték ezen a településen - mondta a polgármester. ■ Érdekes, különleges program kell. Elnéző volt az önkormányzat, de vége a türelmi időnek HOGY HÁNYÁN lehetnek Fels& nyéken munka nélkül, azt nem tudni, de bérpótló juttatásban 18-an részesülnek. Közfoglalkoztatásra 22 főre kért támogatást a falu, ebből jelenleg 14-en dolgoznak. Lakásfenntartási támogatást 80-an kapnak, közgyógyellátást 45-en, időskorúak járadékában 2- en, ápolási díjban pedig 3- an részesülnek. Sokáig elnéző volt a település a lakossággal szemben, ugyanis sokan nem fizettek kommunális és gépjárműadót. A türelmi időszak mára lejárt, felszólításokkal, inkasszóval próbálják az adókat beszedni. Megmérettek, országosan jól szerepeltek a diákok Bortermés a Józan-hegyen vállalkozó Régen minden családhoz tartozott szőlő is A felsőnyéki általános iskola nem csupán egy a falusi iskolák közül, mondta Simon Gábor a tagi iskola vezetője. Bár társulásban vannak az újiregi, iregszemcsei, a nagyszokolyi iskolákkal, így is 95 diák tanul itt. Idén 14-en fejezték be a nyolcadik osztályt és a diákok mindegyike tovább tanul. Az országos kompetenciafelmérés eredménye is önmagáért beszél, hiszen a nyéki iskolások - a hasonló nagyságú településekhez viszonyítva - átlag feletti eredményt értek el. Ennek egyik feltétele az, hogy kiváló szaktanárok oktatják a diákokat, és igyekeznek •-a feltételeket is megteremteni. A falusi iskolának van digitális táblája, 35 laptopja, informatikaterme. Az innen kikerülő gyerekek nem kerülnek a továbbtanulásuk során hátrányba Az igazgató büszkén számolt be arról is, hogy az iskola tavaly elnyerte az ökoiskola címet, a környezetvédelmi nevelés, a természetvédelmi oktatás miatt Az más kérdés, hogy az épületre ráférne egy alapos tatarozás. A diákok eredményesen szerepeltek a különböző tudáspróbákon is, így a történelmi, olvasási versenyen, illetve jó eredményt értek el a Víz világnapján. rendezett versenyen is. Ötvenöt hektár szőlőt művel Debella László és családja Felsőnyék határában. Az ültetvény viszonylag fiatal, hiszen 2000- ben telepítették. Háromféle vörös szőlő - a cabernet, a kékfrankos és a Néró - terem itt, bár ez főleg fehérboros vidék. A borász éppen azon mérgelődött beszélgetésünk idején, hogy amíg ők adták el a szőlőt (még nem volt feldolgozója a családnak), addig 50 forintot, ha adtak kilójáért, most, hogy már venni is kellene a saját termés mellé, most a duplájába kerül. -A családban a 22 éves fiú az, aki szőlész-borásznak tanult, így ő már nagy segítség a pincészetnél. Debella László Debella László bajai születésű. 1980-ban szőlészt keresett a helyi tsz, így került Felsőnyékre, és ahogy az lenni szokott, megismerkedett egy helyi lánnyal, akinek a kedvéért ott is ragadt a településen. Nem bánta meg - mondta -, nemcsak jó feleséget, családot, de összetartó közösséget is talált itt. Régen szinte minden családnak volt itt szőlője, mára csak 20-24-en ha foglalkoznak vele. A Józanhegy, ahol régen a legtöbb ültetvény volt, mára nagyon elhanyagolt lett. Debella László elmondta, zömében folyóborként értékesítik a termést, de a jövőben szeretnék a borászatukat is fejleszteni. ■ A felmérés eredménye önmagáért beszél. 5 Que vadis, Fortiana? Merre tart Felsőnyék? felsőnyék római neve Fortiana, innen a kiadvány címe: Que vadis, Fortiana? - vagyis merre mész, merre tartasz Felsőnyék? A település jövőképét bemutató kiadvány tavasszal készült el és minden benne van, amit a településről tudni kell. A 90 oldalas könyvecske megjelenését a helyi Deák Ferenc Alapítvány is segítette. A szerzők egy helyzetképet adnak a faluról, majd felvázolják azt is, mit szeretnének elérni. A szerkesztésben nagy szerepet vállalt a település polgármestere, dr. Balogh Béla. A cigány tánccsoport sikert sikerre halmoz felsőnyéken nem sok a cigány származású ember, ennek ellenére sikert sikerre halmoz az a tánccsoport, melyet Pap Brigitta vezet. A felnőttekből és a gyerekekből álló táncosok elsősorban cigány táncokat adnak elő, de szerepelnek a repertoárjukban modern és magyar táncok is. Az idén áprilisban alakult együttes a Felsőnyék Roma Tánccsoport nevet vette fel. Az iskolának ajánlják fel a bevételüket Ősztől tavaszig minden héten találkoztak egymással a horgolószakkör tagjai. Az idősebb és a fiatalabb korosztály egyformán képviselteti magát a szakkörben. A kis közösség szervezte a húsvéti és a karácsony előtti rendezvényeket is, melyen saját készítésű süteményt, térítőkét is árusítottak. Ennek bevételét - becsületkasszával kiegészítve - az iskola javára ajánlották fel. Ördögök napja, tojásgurító versennyel A múlt hét végén rendezték meg a településen az Ördögök napját Nézelődőbői és versenyzőből is volt bőven. A vállalkozók közül többen is főztek pörköltet, valamint jóféle fokhagymás-tejfölös lán- gost. Voltak bemutatók, versenyek, a nézők szórakoztatásáról többek között Ferenczi Nikolett Ria, a Batthyányi tánccsoport, mazsorettek és a helyi Ördögűző modern- tánccsoport gondoskodott. A település korösszetétele 19-59 ÉVES: 0-18 ÉVES: 60 ÉV FELETTI: 39% A településen összesen 1140-en élnek AZ ÍRÁSOKAT MAUTHNER ILONA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. ( 4 >
