Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-03 / 26. szám
2011. JULIUS 3., VASARNAP SPORT 11 Régen mi tanítottuk futballozni a világot történelem Emlékezés néhány évforduló kapcsán az MTK első bajnokcsapatának játékosaira Az MTK 1904-es csapata. Az álló sorban balról a harmadik Kürschner Izidor, a középsőben jobbról Pozsonyi Imre, elöl balról a második Károly Jenő Idén hetven éve hunyt el az egyetlen magyar futballedző, akinek szobrot állítottak Brazíliában. 2011 januárjában lett volna 125 éves az az edző, aki a Juventusszal nyert bajnoki címébe halt bele. Egy harmadik edző éppen kilencven éve nyert pályafutása során először külföldön bajnoki címet. A trió tagjait két tény is összeköti. Dénes Tamás Az első nem igazán dicséretes: mindhármuk neve lassan a feledés homályába vész. A másik sokkal egzaktabb: 1904-ben együtt játszottak az MTK történetének első bajnokcsapatában. „Dórit”, a „Tanár urat”, s Imrét, azaz Kürschner Izidort, Károly Jenőt és Pozsonyi Imrét aztán messzire repítette a sors. Szerte J a nagyvilágban hirdették egy- § aránt tragikusan korai halálukig a magyar futball dicsőségét. Közülük a legidősebb, Pozsonyi Imre 1880. december 12-én született. Az újpesti futball igazi úttörője, hiszen játszott már a lila-fehér klub első hivatalos meccsén 1900. április 29-én, a III. Kér. TVC ellen is. A hőskor hőskorában még nem tiltották, hogy egy futballista egy első és egy második vonalbeli csapatban is szerepeljen - Pozsonyi így egyszerre volt az Újpesti TE, s az élvonalbeli Magyar Úszó Egylet fedezete. Utóbbiban a kétszeres úszó olimpiai bajnokkal, Halmay Zoltánnal játszottak egymás mellett... Egyetlen válogatottságát is a MUE tagjaként élte meg, rögtön az első, ma is hivatalosnak tartott találkozón, 1902. október 12-én, Bécsben. Később átlépett az MTK-ba, ahol kifejezetten észjátékosként ünnepelték, neki (is) tulajdonítják a rövid passzos skót stílus meghonosítását. Visszavonulása után külföldre járt tanulmányutakra, majd a húszas évek elejétől Lengyelországban, Spanyolországban és Jugoszláviában is óriási sikerrel dolgozott. Pályafutása fénykora ezekre az évekre esett, amelyekben lengyel bajnok lett a krakkói Cracoviával (1921), katalán bajnok - mint a klub történetének mindössze harmadik trénere - az FC Barcelonával (1924-1925), a spanyol országos kupa győztese ugyancsak a Barkával, s kétszer jugoszláv bajnok a zágrábi Gradjanskival (1926, 1928). Miközben felbukkant a lengyel válogatott szövetségi edzőjeként, a spanyol válogatott stábjának tagjaként - s két évet Újpesten dolgozva, a profi korszak első két évében a második és a harmadik helyen zárva a bajnokságban a lila-fehérekkel. 1932 áprilisában New Yorkban hunyt el. „Ő volt a Juventus első mágusa, az első igazi edző. A neve Károly Jenő. Hajdanán magyar Angliában Berkessy Elemér volt a kontinens innenső oldaláról szerződtetett első edző, 1954-ben a Grimsby Townt segítette. NÉMETORSZÁGBAN a hŰSZaS- harmincas évek legjobb csapatánál, a Nürnbergnél Kürschner, valamint Schaffer Alfréd és Konrád Jenő is sikerrel dolgozott. válogatott futballista. Ő az, aki bő tucatnyi lelkes labdarúgóból igazi csapatot csinált.” így kezdődik egy, a Juventus bajnoki címeit ünneplő olasz kiadvány megemlékezése a magyar labdarúgás első Tanár uráról. Károly Jenő a hazai futball egyik pionírja volt. Tizenhét évesen a magyar bajnokság gólkirálya lett, egy évvel később bajnok az MTK-val, majd újra gólkirály. Az első világháborút követő létbizonytalanságot, a kommün számára nem sok jót ígérő napjait már nem várta végig. Olaszországba ment, ahol a Juventus Football Club csapatánál kötött ki. OLASZORSZÁGBAN Károly Jenő, Kutik András és Weisz Árpád bajnoki címet, címeket is nyert, de csak a habot jelentették a tortán. Az olaszok által megnyert, hazai rendezésű vb (1934) előtt, az 1932-33-as szezonban 8 magyar edző dolgozott az első osztályban. A második világbajnoki cím nyerésének (1938) évében hat! A Tanár úr Piemontban rendszeres edzésmunkára fogta játékosait, aztán olyan alapelemeket kezdett nekik tanítani, amelyeket ő még itthon ellesett, illetve kiagyalt. 1926 nyarán az akkori olasz bajnoki rendszer sajátosságaként a Juve először az Északi Liga döntőjében meccseit a Bolognával. Az első döntetlen után Károly Jenő abban reménykedett, hogy csapata Torinóban megszerzi majd a győzelmet. Ám ez a meccs is csak döntetlen lett. Az edző, aki az előző öt-hat évben többször is bajlódott a szívével, szó szerint belebetegedett ebbe. Nem ordítozott, nem kiabált, belülről rágta lelkét a fájdaportugália: Egyetlen más nemzet fiai, beleértve az angolokat és brazilokat, sem tettek annyit az ottani futballért, mint a magyarok. Siska Mihály, Szabó József, Biri János, Hertzka Lipót, aztán az ötvenes-hatvanas években Guttmann Béla és Czeizler Lajos révén a magyar edzők 17 bajnoki címet szereztek! lom. A vasárnapi mérkőzés utáni szerdán két kisgyerekével játszott a Torinótól félórányi autóút- ra lévő kertes házuk udvarán. Egyszer csak összeesett, s többé már nem tért magához. Negyvenévesen belehalt a drukkba, elvitte a szíve. Otthon a felesége legszebb ruhájába öltöztette, s a Juventus zászlóját tette az ágy mellé. Hamarosan megérkezett a klub képviselője is, aki azonnal tisztázta, hogy a Juventus a temetés minden gondját (és költségét) magára vállalja. Károly Jenő tiszteletére fekete karszalaggal játszotta le a Juve Milánóban a Bologna elleni harmadik mérkőzést. A Civico Arénában a SPANYOLORSZÁGBAN Pozsonyi Jenő a Barcelonával ért el sikereket. Svédországban Cziezler Lajos öt bajnoki címet nyert a negyvenes években, ő fedezte fel Nils Liedholmot és Gunnar Nordahlt is. Az 1948-as olimpiai bajnok svéd válogatott mind a tizenegy játékosának volt magyar edzője. finalissimát már nélküle, de neki nyerte a két magyar, Viola József és Hirzer Ferenc vezette Juventus. A legmesszebbre Kürschner Izidor jutott. Tizenkilenc évesen már játszott az MTK bajnokcsapatában (a magyarosítási hullám részeként egy ideig Szűcs néven), egészen a háború előtti évig. Néhány kaotikus esztendő után kiutazott Németországba, ahol a Stuttgarter Kickersszel megnyerte a württembergi bajnokságot. Ez azonban csak a kezdetet jelentette. Országos bajnoki címet nyert a Nürnberggel, közben kicsit foglalkozott a Bayern Münchennel is, majd visszatért Nürnbergbe, ahol általában csak a bajnoki döntők időszakában alkalmazták. Ő volt az edző, amikor a kétszeres bajnok csapat két mérkőzésen, hosszabbításokkal együtt öt órán keresztül sem bírt a Hamburggal - nem hirdettek bajnokot akkor Németországban. Persze, alkalmasint nem ezért költözött át Kürschner Svájcba, hanem mert ott még jobb feltételeket kínáltak. Előbb a Nordstern Baseliéi dolgozott, majd szerepet kapott az olimpiai válogatott felkészítésében, az angol Tedy Duckworth, s régi mentora, Jimmy Hogan mellett. A svájciak ezüstéremmel zárták a párizsi tornát, amelyről a magyar csapat az egyiptomiak elleni megalázó vereséggel távozott. Kürschner hamarosan a zürichi Grasshoppers trénere lett. Tíz évre! Három bajnoki cím és négy kupagyőzelem tette őt a klub történetének legeredményesebb edzőjévé. Svájcban mindmáig a negyedik a kupagyőztes edzők sikerlistáján. A semleges Svájc hiába ígért nyugalmat, a zsidó származású edző 1937-ben jobbnak látta Brazíliába költözni. A Flamengo edzője lett, majd rövid ideig dolgozott a Bota- fogónál is, ám négy évvel később váratlanul elhunyt. Mindmáig a brazil futball egyik nagy újítójaként tekintenek rá, a Gaveán, a Flamengo pályáján szobor őrzi az emlékét. Brazíliában úgy tartják, három európai edző volt különösen nagy hatással az elmúlt évszázadban az ottani futballra. Kürschner Izidor, Mándi Gyula és Guttmann Béla. Mindhárom magyar volt, mindhárom az MTK nevelése és futballistája. Magyarok külföldön, avagy Angliától Svédországig zengték a magyar futballedzők dicsőségét Nyári erősítés a Megyeri úton: Bartha Csaba Újpestre igazolt lila-fehér Az ú] ügyvezető igazgató elmondása szerint nincs anyagi gondja az egyesületnek Július elsejétől új ügyvezető igazgató irányítja a klubot a 33 éves Bartha Csaba személyében. Neve nem ismeretlen a futball világában, korábban volt a Salgótarján NB Il-es csapatának erőnléti edzője, majd a Vasas módszertani munkatársa is. (Ott dolgozott már együtt a lila-fehérek jelenlegi vezetőedzőjével, Mészöly Gézával.) Angyalföldről 2009 januárjában Debrecenbe került, az ottani klub történetének legeredményesebb és legizgalmasabb korszakában volt a Löki sportigazgatója. Ebbe az időszakba esett a Bajnokok Ligája-szereplés, két bajnoki cím, a hazai fronton példátlan triplázás (a bajnokság, a Magyar Kupa és a Ligakupa megnyerése) is. 2010 decemberében távozott a Hajdúságból, visszatért a Semmelweis Egyetemre, majd péntektől dolgozik Újpesten. Az ügyvezető igazgatói posztot eddig betöltő Csehi István is marad az egyesületnél, de hogy milyen pozícióban, az csak a következő héten dől el. „Óriási megtiszteltetés, Magyarország egyik legnépszerűbb klubjában dolgozni hatalmas kihívás - mondta Bartha Csaba. - Szeretném, ha ez az egyesület még professzionálisabban tudna működni. Az elmúlt években az Újpest több területen sem ütötte meg azt a szintet, amelyet a szurkolók elvárnak. Szeretnénk olyan minőKetten az Újpestből: Pollák és Takács ségi munkát letenni az asztalra, ami gazdaságilag és sportszakmáiig is elvárható. Olyan rend lesz itt Újpesten, amely jó alapot ad majd a tulajdonosi kör számára és a kft. működéséhez is.” kapusok: Balajcza Szabolcs, Horváth Tamás, Szabó Balázs, Banai Dávid mezőnyjátékosok: Takács Zoltán, Pollák Zoltán, Dvorschák Gábor, Szokol Zsolt, Litauszki Róbert, Vermes Krisztián, Fehér Csaba, Simon Krisztián, Bognár István, Balogh Balázs, Böőr Zoltán. Magos Mátvás, Bartha Csaba szerint könnyen elképzelhető, hogy lesznek személyi változások a vezetésben, ám erről többet még nem árult el. Azt mondta: legfontosabb feladatának azt tartja, hogy egy Egerszegi Tamás, Kovács Dániel, Rubus Tamás, Remili Mohamed, Kiss Zoltán, Barczi Dávid, Tajthy Tamás, Lázár Bence, Kabát Péter, Zamostny Balázs, Balajti Ádám, Szabó Bence, Széki Attila, Electo Wilson, Nagy Patrik, Üveges Szabolcs, Popovics Bertold olyan hosszú távú koncepciót dolgozzon ki, amely által még profibban, gazdaságosabban, nyereséggel működhet a klub. Az egyesület jelenlegi anyagi helyzetéről elmondta, a nyári játékoseladásokból minden tartozást rendeztek, így jelen pillanatban semmilyen anyagi gondja nincs a klubnak. A játékosállománnyal kapcsolatban hozzátette: már az is nagy eredmény lenne, ha a fiatal tehetségeket és a rutinos játékosokat egyaránt sikerülne megtartani, ugyanakkor, ha olyan futballistát találnak a piacon, amelyet gazdaságilag elbír a klub, és erősítést jelent a csapatnak, akkor azt le kell igazolni. ■ Az Újpest kerete az új idény előtt > > f
