Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-03 / 26. szám
GAZDASAG 2011. JULIUS 3., VASARNAP Új adók jöhetnek az Európai Unióban költségvetés Öt százalékkal többet költené az unió 2014-2020 között, mint a mostani ciklusban Magánkézben újra: nincs változás a Maiban Változatlan a cég tulajdonosi szerkezete, és a jövőben sincs szó „közeli cégek” beszállásáról - hangsúlyozta Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. vezérigazgatója annak kapcsán, hogy a cég július elsejétől újra magánkézben működik. A cég az ajkai gyárának vörösiszap-tá- rozójában októberben bekövetkezett katasztrófa után került állami felügyelet alá. Bakonyi Zoltán az állami felügyelet lezárulása kapcsán az elmúlt kilenc hónap legfontosabb eredményének a munkahelyek megőrzését nevezte, amelyhez összehangolt intézkedések százai kellettek és ebben az állami felügyelet szerepe elévülhetetlen. Közlése szerint a timföldgyár technológiaváltásának költsége meghaladta a 750 millió forintot, a külső területeken elvégzett munkálatok és a völgyzáró védőgátak megépítése további egymilliárd forintot tett ki. Elmondta, hogy a hidrátgyár- tásnak az új technológia egymilliárd forint többletköltséget okoz évente, de az elmúlt hónapokban keletkezett (és még keletkező) több mint ötmilliárd forint veszteséget és hátralevő beruházások költségét a következő években le kell dolgozni, s hosz- szú távon a termékek árába kell majd beépíteni. A cég a 2010-es évet mintegy 30 milliárd forintos árbevétel mellett az októberi katasztrófát követő kényszerleállás miatt veszteséggel zárta, pedig az első kilenc hónap szép eredményt mutatott. ■ Űj adókat javasol az Európai Bizottság a következő' ciklusra annak érdekében, hogy az ezekből befolyó bevételek segítségével mérsékelni lehessen . a tagállami befizetéseket. Wéber Balázs Két újfajta adót vezethetnek be az EU-ban - derül ki az Európai Bizottság (EB) szerda este bemutatott, 2014-2020 közötti uniós költségvetésre vonatkozó javaslatából. Az egyikkel a pénzügyi tranzakciókat, azaz a banki és tőzsdei ügyleteket adóztatná meg - ez sajtóhírek szerint évente mintegy 30-70 milliárd euró bevételt hozna a büdzsének -, a másik pedig egy új, uniós szintű áfa lenne. Az új adók kivetésének célja, hogy jelentősen emelkedjenek az úgynevezett saját forrásokon belüli bevételek, és így csökkenhessenek a tagállamokat terhelő közvetlen befizetések. Előbbiek aránya akár 40 százalékra is nőhetne a költségvetésen belül a jelenlegi alig több mint 10-ről 2020-ra, utóbbiaké pedig 50 százalék alá eshetne a jelenlegi 76-ról. Az már most borítékolható, hogy az új adók keresztülvitele igen nehéz lesz. Elfogadásukhoz ugyanis minden tagállam jóváhagyására szükség van, márpedig Németország, Franciaország és Nagy-Britannia már most ellenzi a tervet. „Meglehetősen kemény tárgyalásokra számítok a következő hónapokban” - ismerte el Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke. Tervei szerint az EU költségvetése összesen 1025 milliárd eurós bevétellel számolna a 2014-2020 közötti időszakban: ez az összesített bruttó nemzeti termék 1,05 százalékát tenné ki, ez kevesebb, mint a mostani, 2007-2013 közötti ciklusban. A kiadási oldal enyhén, 5 százalékkal növekedne: a következő költségvetési ciklusban 972,2 milliárd eurót költené el a közösség a jelenlegi hétéves ciklus 925,5 milliárdja után. Az EB javaslata alapján az új költségvetés nyertesei közé tartozik egyrészt az energia-, a közlekedési, valamint az információ- és kommunikációtechnológiai ágazat. Az EB javaslata alapján a vesztes ágazatnak a kohéziós és a közös agrárpolitika tűnik, ezek forrásai csökkennek. Aligha lehet így számítani például arra, hogy nőnének a gazdák közvetlen agrárkifizetései. A költségvetés formális vitája a lengyel elnökség alatt kezdődik, és Barroso azt szeretné, ha 2012 második felében már sikerülne megállapodást elérni. Az új büdzsére az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is rá kell bólintani. I Kiemelt célokhoz rendelt összegek (MILLIÁRD EURÓ) Napi egy kávé az EU ára 2007-2013 2014-2020| Mezőgazdaság és vidékfejlesztés 413 386,9- ebből közvetlen kifizetés és piaci támogatás 330 281,8 Kohéziós politika 348,4 376 Foglalkoztatás és szociális ügyek 89,3 88,3 Kutatás-fejlesztés 80 Külső akciók 55,9 70 Adminisztráció 55,9 62,6 Infrastruktúra-fejlesztés 40 Oktatás és kultúra 16,8 FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG az EU költségvetése 2010-ben 140 milliárd euróra rúgott, ez 45-ször kevesebb, mint a 27 tagország saját költségvetéseinek összessége (6300 milliárd euró). Uniós kimutatások szerint egy tagállami polgárnak átlagban naponta 67 eurócentbe (178 forintba) került az EU finanszírozása tavaly. A bürokrácia is drága AZ EU KÖZLÉSE SZERINT a költ- ségvetés kiadásainak mintegy 94 százaléka megy el olyan programokra és intézkedésekre, amelyekből a tagállami polgároknak közvetlenül is hasznuk származik. A fennmaradó 6 százalékot a bürokrácia költségei viszik el, amelynek mintegy felét fordítják bérekre. ■ A szakértők szerint aggályos, hogy a tévedésbe ejtés vagy tény- elhallgatás kapcsán az is az eljárás hatálya alá kerülhet, aki jóhiszeműen fogad be egy számlát. kor, ha kötelezettségük elmulasztása tette lehetővé, hogy a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója költségvetési csalást kövessen el a gazdálkodó érdekében. Kérdés, mi a helyzet akkor, ha ez a tisztségviselő nem tagja vagy dolgozója az adott vállalkozásnak. Egy másik dilemma, hogy az új jogszabály tévedésbe ejtéssel, tévedésben tartással vagy valós tény elhallgatásával megvalósuló bűncselekményeket emleget. Márpedig ezen az alapon akár az is az eljárás hatálya alá kerülhet, aki jóhiszeműen fogad be egy vitatott eredetű számlát. Nem világos az sem, pontosan mit takar az „adókedvezmény” fogalma, a törvény ugyanis arra hivatkozik, hogy az egy „jogszabályban akként meghatározott tényállás”. Ezen az alapon azonban nem minősül adókedvezménynek az adózóra áthárított áfa beszámítása vagy az adóalapból levont költség, holott ezekkel is komoly visszaéléseket lehet elkövetni. ■ Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke meglehetősen kemény tárgyalásokra számít, de azt reméli, hogy 2012 második felére megszületik a megállapodás Akár kétévnyi börtön is járhat annak, aki 2012. január 1-jeután próbálkozik meg - és bukik le - költségvetési források, többek között táppénz vagy rokkantsági ellátás jogosulatlan igénybevételével. A büntető törvénykönyvbe (Btk.) - annak minapi módosításával - ugyanis két új tényállás került be: a költségvetési csalás, valamint a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással történő visszaélés. Utóbbi körbe tartozik a táppénz és a rokkantsági ellátás is, ahol a túlkapásokat a további jogszabálymódosítások és a felülvizsgálat mellett a kormány a Btk. szigorításával is vissza kívánja szorítani. E visszaélések körében a börtönbüntetés felső határa két év lesz, ez azonban korlátlanul enyhíthető akkor, ha a kárt az elkövető a vádirat benyújtása előtt megtéríti. $ A még hatályos szabályozáshoz képest a legjelentősebb változás az, hogy a Btk. a jövőben kiterjed azokra a károkra is, amelyek jelenleg nem érik el a költségvetési csalás megállapításához szükséges limitet. Ez utóbbi fogalom a jövőben is megmarad a kétszázezer forintnál nagyobb értékű visszaélések esetében, ám húszezer forintos kárösszegtől már szintén bűn- cselekménynek minősül majd többek között a táppénzzel vagy a rokkantsági nyugdíjjal elkövetett csalás. Szakemberek szerint a módosítás szükségességét az igazolja, hogy a jelenlegi szabályozásban is szigorú büntetések szerepelnek ugyan egyebek mellett a munkáltatással összefüggő csalásokra, ezek kikényszerítésére igen ritkán kerül csak sor. Még tetemesebb adóhiány esetén is csak alig-alig indulnak büntető- eljárások, a mulasztók inkább közigazgatási eljárás keretében kerülnék bíróság elé. A helyzeten a jövő év elején életbe lépő változás úgy fordít egyet, hogy tb- és költségvetési csalásra kereszteli át a munkáltatással ösz- szefüggő adócsalást. Fontos azonban megjegyezni, hogy a már említett maximum kétéves börtönbüntetés a jogosultság, a juttatás megállapítójá- ra vonatkozik, nem pedig annak igénybe vevőjére. Utóbbi még az új szabályozás alapján sem kerülhet hűvösre. Miközben összességében üdvözölték a módosításokat a lapunknak megszólaló szakértők, többen aggályokat is megfogalmaztak. A jogszabály szerint a vezető tisztségviselőt, a felügyeletet ellátót is büntetni lehet akKöltségvetési jogcímek (amelyeket a szigorítás érint, fontosabb példák) ■ általános forgalmi adó ■ cégautóadó ■ egyszerűsített vállalkozói adó ■ eljárási illetékek ■ igazgatási és szolgáltatási díjak ■ társasági adó ■ személyi jövedelemadó ■ jövedéki adó ■ regisztrációs adó ■ tb-járulékok ■ helyi iparűzési adó Aki a kárt a vádirat benyújtása előtt megtéríti, elkerülheti a börtönt Hogyan áll össze az EU-büdzsé? jelenleg az EU költségvetésének túlnyomó része az egyes tagállamok befizetéseiből származik■ az idén 76 százalékra rúg ez az arány. A második helyen, 12 százalékkal az úgynevezett tradicionális saját források állnak: ide tartoznak például az EU-n kívüli országokból érkező árukra kivetett vámokból és a cukorilletékből befolyó bevételek. A közösség költségvetésének harmadik oszlopa a hozzáadottértékadó- (áfa) alapú, szintén saját forrás, amely 11 százalékát adja a büdzsének. Börtönbe kerülhetnek januártól a táppénzcsalók szigorítás A jogosultság megállapítójára, és nem az igénybe vevőre vonatkozik a szigorítás
