Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-24 / 29. szám
2011. JULIUS 24., VASARNAP 7 fenyő miklós Bár nem szereti, ha a hazai rock and roll atyjaként emlegetik, nem vitás: Fenyő Miklós és persze a Hungária együttes nélkül másként alakult volna a magyar jampikultúra. „SZEMBEMEGYEK AZ ELŐÍRÁSOKKAL” INTERJÚ Amerika nem a szabadság, hanem a csodák világa volt a kilencéves Fenyő Mikinek, aki családjával az ’56- os események elől disszidált a tengerentúlra. Csak amikor hazatért, döbbent rá: itt nem stimmel valami. Kesergés helyett inkább a zenébe temetkezett, s kitartásának meglett az eredménye: fél évszázada ő az ország koronázatlan rock and roll királya. Árvay N. Tivadar- Beszélhetünk a kezdetekről?- Ettől féltem.- Miért? Van, amiről nem akar beszélgetni?- Nincs, de általában nem azt írják le, amit elmondok. Sokszor a mondanivalóm lényege veszik el. A legtöbb dolgot egyébként is tudhatja rólam, olvashatta újságokban vagy a honlapomon. §- Igaz, de a honlapja például g alig árul el valamit arról, ho- J gyan került Amerikába. Titok? £- Nem titok, csak számomra annyira érdektelen, hogy nehezen tudok róla érdekesen beszélni. Amerikába az 1956ms események miatt kerültem. A forradalom idején a szüleim döntöttek így, s vitték magukkal a 9 éves fiukat is. Disszidens család vagyunk, ezt így hívták akkor.- Mit jelentett egy kilencéves fiúnak a Rákosi-rendszerből a szabadság világába érkezni?- Leginkább az érzéseimre tudok visszaemlékezni. Arra, hogy itt, Magyarországon nőttem fel, Angyalföldön játszottam a parkban, ott jártam iskolába, ott voltak a haverjaim, a Szent István park jelentette a világ közepét - egyébként az is. Aztán egyszer csak felemelt a gólya, és lepoty- tyantott Manhattanben, New York Cityben, amely már ránézésre is olyan volt, mintha nem ezen a bolygón lenne. A különbség ma is óriási, csakhogy ott lenni ma nem akkora dolog, mint 1956-ban. A fiatalabb olvasók talán nem is értik, hogy mi a jelentősége annak, hogy Fenyő Miklós gyerekkorában Amerikában járt. Ma bárki mehet, akinek van pénze repülőjegyre. De akkor ez elképzelhetetlen volt. Amikor hazajöttünk, úgy néztek rám, mint egy marslakóra. Hitték is, nem is, hogy ott voltam. Amerika elképzelhetetlenül „messze” volt.- Megcsapta a szabadság szele a diktatúra után?- Nem, noha ez a gondolat nagyon szép lenne, s mai fejjel, egy politikához értő felnőtt így fogalmazná meg. De akkor egy kilencéves gyereknek a diktatúra nem jelentett semmit, ahogy a szabadság sem, amely Amerikában fogadott. Legalábbis politikai értelemben. Inkább ámultam a csodákon, mert valóban csodavilág volt ahhoz képest, amit otthon láttam. A politikai jelentőségével akkor szembesültem, amikor a szabadságból hazatértünk az elnyomásba. Ami ott természetessé vált, az itt egyáltalán nem volt az. Már serdülő kamaszként éreztem, hogy valami nem stimmel. Mégis megtaláltam azokat a boldogító helyzeteket, amelyek miatt nem volt annyira elviselhe- teüen, hogy vissza kellett térnem. Pedig nem volt könnyű együtt élni a rendszerrel, mert már akkor sem szerettem, ha előírták, hogy mi helyes vagy mi nem. Talán ezért lett a habitusom fontos része, hogy az előírásokkal folyton szembemenjek.- Mit értett Amerika csodáin?- Zene, csoportosulás, a parki közösségekben való együttlét, a hangoskodás, a jampiskodás.- A rock and roll?- Igen, a rock and roü is.- Lett volna rock and rollunk, ha nem disszidálnak a szülei?- Nem gondolom, hogy én vagyok hivatott kimondani ezt. Kissé öntelten hangzana, és nem szeretnék annak látszani.- Akkor mondom én. Elhozta nekünk ezt a zenét. Ha ön nem, akkor hozta volna más?- Lehet. De ez mind feltételezés. Ami tény, hogy amit a Hungária együttes a nyolcvanas évek elejétől csinált, nagy valószínűséggel nem született volna meg, ha a lelkemet nem járja át az az érzés, amely a kinti élményeimből táplálkozott De ha Elvis nem születik meg, lett volna más a rock and roll királya? Biztosan. Mert minden kor kitermeli a maga ikonját.- Csakhogy az a Magyarország nem termelhette ki könnyen egy olyan stüus ikonját, amelyről az embereknek fogalmuk sem lehetett.- Nehéz kérdés. Mégis azt gondolom, kitermelte volna.- A Hungária léte vagy nem léte is hajszálon múlott. Ha az 1968-as Ki mit tud?-on a zsűri döntését megmásítva nem szavazza a közönség az elődöntőbe a zenekart, eltűnhettek volna a süllyesztőben a rock and rollal együtt, nem gondolja?- Nem. Elszánt voltam, s bár az első évünk történései, beleértve a Ki mit tud? közönségsikerét, nevezhetők szerencsének, ezek nélkül is kitartottam volna. Voltam annyira lelkes és bátor, hogy a jövőben is színpadon tudjam elképzelni magam, és ehhez megvoltak a terveim. A Ki mit tud? nélkül találtunk volna más utat.- A közönség védelmet is jelentett a politika ellen?- Akit a politika el akart tüntetni, azt el is tüntették. A közönség semmit nem tehetett, ők nekünk jelentettek sokat, nekem ma is ez a legfontosabb mérce. De kompNévjegy született 1947. március 12-én, Budapesten. hatévesen kezdett zongorázni. 1956-ban szüleivel az USA-ba disszidált, 3 év múlva hazajött. 1962-BEN alapította első zenekarát Sztár néven. 1967-ben hívta életre a Hungária együttest, 1968-ban megnyerték a Ki mit tud? vetélkedőt. 1983-ig volt aktív a Hungária. ezután többek között a Modem Hungáriával dolgozott, illetve szólóalbumokat készített. romisszumokra szükségünk volt, s ha túllőttünk a célon, velünk is leültek bizonyos elvtársak, és jelezték, hogy ezt már nem tűrik. A Beatles-láz című albummal 1977-ben valami üyesmi történt. Az indok az volt, hogy nem üti meg a kellő szintet az anyag, s a kiadó szégyenére válna. Nem is adta ki a hanglemez- gyár. Húsz év múlva megjelent CD-n. Akkor már nem volt vele baj, de ezért sokat tettem abban a húsz évben.- A jampecok szubkultúrájából nálunk tömegmozgalom lett. Mit kellett ehhez tenniük?- Dalokat írni, jó koncerteket adni, arany-, platina-és gyémántlemezeket gyártani, a rockkorszak végén valami újat mutatni a derékig érő hajú, lyukas jeansmunkaibol. életéről színdarabok (Made in Hungária, Hotel Menthol), illetve film is készült (Made in Hungária). TUCATNYI ELISMERÉST kapott, többek között a Victory-díjat (1986), 1 millió eladott lemez után; EMeRTon-díjat (1990); Arany Zsiráfot (1992); Huszka Jen&díjat (1996); Gyémántlemezt (2000) 5 millió eladott lemez után; A Magyar Köz- társasági Érdemrend Lovagkeresztjét (2004). ben es bordzsekiben feszítő fiataloknak. Ketté is választottuk az ország közönségét, voltak a hun- gáriások, és voltak a többiek.- A Hungária után a rock and roll vonalat vitte tovább?- Túlteljesítettem a zenekari létben elmondható és közzétehető dolgaimat. Úgy éreztem, hogy mindent, amit a Hungáriával csináltam, személyesebbé kell tennem. Fenyő Miklóst akartam megmutatni, és azóta is ez az elv vezet. Ez az irány lehetőséget teremt, hogy adjak valamit magamból, a világlátásomból és az érzéseimből. Akik figyelmesen hallgatják a szövegeimet, azok megértik, hogy mit szeretnék mondani. Persze vannak titkaim is, de előfordul, hogy amit tíz éve magamba tartottam, azt most könnyedén elmondom.- Volt egy kitérője a rap és a break felé. Akkor is az úttörő szándék vezérelte?- A zeném ma is a régi szerelemből, a rock and raliból táplálkozik, noha ez a stílus is megújul, s én is igyekszem tágítani a határait. A break azért tetszett, mert ahogy a rock and roll, ez is az utcáról került a show-businessbe. A szándékom az volt, hogy minél előbb megismerjék a magyarok a stílust, s ne kelljen annyit várniuk a megérkezésére, mint annak idején a rock and ralira. De sem rappernek, sem breaktáncosnak nem gondoltam magam. Viszont, hogy én kezdtem, arra bizonyíték, hogy ma is előszeretettel hívnak a breakdance-es rendezvényekre, mint az alapkő letevőjét. Annak idején egyébként nem akartam ezzel sokáig foglalkozni, annak dacára sem, hogy a siker nem maradt el. Százezer példány fogyott a lemezből.- A legnagyobb siker mégis az, hogy egyedüliként a magyar könnyűzenei világból film készült az életéről.- A filmet jócskán megelőzte a színházi bemutató. A Made in Hungária háromszáznál több előadást élt meg, s ha a József Attila Színház a korábbi formájában működne tovább, akkor maradna is műsoron, mert telt házzal megy. A filmesek az ötödik évad táján jöttek, és Tasnádi István rendezővel közösen megírták a forgatókönyvet. Hittek abban, hogy remek mozi készülhet, s azt kell mondjam, jó film született, amit a közönségsiker is igazolt.- Van hasonló terv a tarsolyában? Új színdarab, fűm.- Ha nem egy újságíróval ülnék szemben, hanem egy komoly producerrel, akkor elhalmoznám a terveimmel.- És ha épp egy producer olvassa ezt a cikket?- Ebben kevésbé hiszek, de ha mégis így van, és akar valamit, keressen meg.- A Hungária összeállása is ott van a lehetőségek között?- Sosem mondtuk ki hivatalosan, hogy feloszlottunk, az utolsó Stadion-koncertet sem neveztük búcsúkoncertnek. Arra gondoltunk, hogy az, ami ott történt, valószínűleg megismételhetetlen - annyi fizető vendég akkor lehetett ott utoljára, amikor Puskásék játszottak -, de ebben a gondolatban az is benne volt, hogy ha igény van rá, akkor miért ne?- Nem az igény a kérdés, hanem hogy van-e szándék?- Nem. Az igény a fontos. Ha igény van rá, minden más, így a szándék is megteremthető.- Szerintem lenne rá igény.- Akkor csinálja meg. Ez egy költséges, hatalmas produkció. Ha meglenne az üzleti szférából az anyagi háttér, amit mi, zenészek nyilván nem tudunk megteremteni, akkor eljutna hozzám az igény.- Augusztus 27-én viszont lesz Fenyő-koncert a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az idei menü a nagyzenekari kíséret, a Mystery Gang és a Prison Band. Ez a 15. szigetkoncert, mégis tudott újítani.- Ennek a hagyománynak a sikere egyrészt az állandóságban van, de valami plusz mindig kell. Azt szeretném, ha azok is szívesen jönnének, akik tavaly vagy két éve ott voltak. Valamit mindig kitalálok, és akik eljönnek, megtudják, mi az.- Tüdőm, hogy mindenki megkérdezi, mégsem hagyom ki a lehetőséget. Mit csinál, amikor nem zenél?- „Meccset nézek és hozzá sört iszok”, így, k-val a végén. Ez az egyik dalszövegem, mert a költői szabadság megengedi. És valóban, a futball továbbra is az örök szerelem.- Nyaralni készül?- Minden ember nyaral, aki ezen az égövön él. Akár ha itthon ül a teraszon vagy elutazik a Balatonra, esetleg külföldre. Én is nyaralok, de nem vagyok megrögzött utazó, ezért ritkán indulok 2-3 hétre a Riviérára. Tény, hogy amit a Hungária a nyolcvanas években csinált, nem született volna meg, ha a telkemet nem járja át az az érzés, amely a kinti élményeimből táplálkozott. De ha Elvis nem születik meg, lett volna más a rock and roll királya? Biztosan. Mert minden kor kitermeli a maga ikonját. Fenyő Miklósnak a budapesti Szent István park jelentette a világ közepét. 1956-ban, New Yorkba érkezve úgy érezte, hogy egy másik bolygóra pottyantak.
