Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-21 / 169. szám

2 PAKS, DUNAFOLDVAR ES TÉRSÉGÉ TOLNAI NÉPÚJSÁG í^i - í " ' íü.fffi'ww mm mmmmmmmmmmmm ■ 2011. JÚLIUS 21, CSÜTÖRTÖK **&&*************** Állami forrás segít felszámolni a károkat dunaföldvár Három, közterüle­ten történt káresemény követ­kezményeinek elhárítására nyert pályázati támogatást az önkormányzat. A döntésről a na­pokban értesült a polgármesteri hivatal. Mindhárom esetben pin­ce beszakadása okozta a bajt. A Bethlen közben még tavaly októ­berben, a Baross utcában egy hó­nappal később és idén február­ban omlott be egy-egy pince, amely miatt az út megrongáló­dott. Az előbbi esetben egymil­lió, a két utóbbi esetben közel másfél millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a város a Belügyminisztérium vis maior keretéből. Az önerő ennél a pályázattípusnál harminc szá­zalék, ennyit kell az önkormány­zatnak saját forrásból előterem­tenie. A városban sok hasonló eset történik, idén már többször nyertek támogatást a problémák felszámolására. Tavaly közel negyven esetben kértek és kap­tak kártalanítást löszfalomlás és pincebeszakadás miatt. ■ E. A. A Gemenci erdő után Cseresznyést ismerhetik meg PAKS Egy pályázatnak köszön­hetően harminc paksi gyerek ingyen vehetett részt az Ablak a világra elnevezésű táborban, amelyet a városi művelődési központ megbízásából az Ökocsiga Játszóház, nevezete­sen Sáfrány Szilvia és Sáfrány László szervezett Gemencben. Sárfány Szilvia elmondta, hogy a Gemenci Ökoturisztikai Köz­pontban nagyon gazdag a prog­ramkínálat, szerinte ennek fe­lét sem valósították meg. Né­hány lehetőséget azért nem tud­tak kihasználni, mert apró gye­rekek, például hatévesek is vol­tak a táborozok között. Délelőt­tönként egy idős erdész kalau­zolásával járták az erdőt, a tan­ösvényeket, ismerkedtek az ár­téri állat- és növényvilággal, még denevéreket is gyűrűztek. Délutánonként kézműves-fog­lalkozáson múlatták az időt, pél­dául nemezeitek, agyagoztak, gyertyát mártottak. A tábornak lesz folytatása is, a tematika ha­sonló lesz, annak a turnusnak a cseresznyési erdei iskola ad ott­hont. ■ V. T. Továbbiak a TEOLhu hírportálon Még több anyagot várnak a falunapi kiállításra Hufnágel Aladár a németkéri volt orvosi rendelőben tanítja zenére Pákolitz Klárát (balról) és Nágl Bernadettet A zenének szentelte életét muzikalitás Hufnágel Aladár nyolcvanhoz közel Németkéren oktat Végigtanította egész életét Hufnágel Aladár. Most kö­zel nyolcvan esztendősen - visszatért szülőfalujába, hogy az ott élő ifjakat és idősebbeket oktassa zené­re. Úgy véli, Németkéren a sváb identitás és a muzi­kalitás ma is élő valóság. Vida Tünde németkér - Nekem Németkér mindig a NÉMETKÉR volt, csu­pa nagybetűvel. Itt él az a fajta kultúra, ami a szívemhez közel áll - szolgált magyarázattal Hufnágel Aladár a magától érte­tődő kérdésre: hogy jutott eszé­be, majd’ nyolcvan esztendő után visszatérni szülőfalujába zenét tanítani. Mint elmondta, még egyéves sem volt, amikor Csepelre költöztek, de anyai ágon maradtak rokonai, vissza­járt a faluba. Ma is élénken él benne az emlék, hogy a temp­lomban külön álltak azok a kó­rustagok, akik az alt, a szoprán vagy a basszus szólamot alkot­ták, s amikor felcsendült az orgo­na, több szólamban énekeltek. Ez az emlék végigkísérte életét. Egyik kórusának tagja, Marika - aki most a felesége - vette fel a kapcsolatot a németkéri önkor­mányzattal, mert a kórusvezető­nek az volt a nagy álma, hogy Németkéren lépjenek fel. A kap­csolat évek óta él, ennek ered­ménye, hogy most tizenhárom tanítvánnyal dolgozik a volt or­vosi rendelőben, éppen szemben azzal a házzal, ahol 1932-ben született.- A háború előtt itt volt a Han­gya Szövetkezet, apám nem egé­szen egyéves koromban hagyta ott a szövetkezet, és Csepelen üzletet nyitott - indította törté­netét. A gyerekkorát elvitte a háború, így viszonylag későn kezdte el a zenetanulást. Az, hogy tehetséges, már jóval ko­rábban kiderült. Később tanult hufnágel Aladár a zenét és a harmonikát egy vak kol­dusnak köszönhetően szeret­te meg. Ötéves korától kísérte Magyar Józsi bácsit a temp­lom elé, majd a kocsmához koldulni. Nem sokkal később megkapta az első hangszerét, Budán Erős Évánál, aki rá, a 17- 18 esztendős fiúra hagyta tanít­ványait, amikor a Rajk-perben érintett férjével együtt öngyil­kosok lettek. Tanára volt Bartók Karola, Kazacsay Ti­bor. Előbbi inkább a művészvilágban el­engedhetetlen fogá­sokra tanította, utóbbi zeneelmélet­re. Tibor bácsi azzal kezdte: sváb fiú vagy? Akkor erős vagy, és el tudod fogadni, hogy te nem tudsz semmit a zenében, idézi fel. Hozzátéve, hogy fájdalmas, de igaz volt, semmit nem tudott a zeneelméletről, mert mindig csak „beidomították”. Ő pedig gyakorolt, gyakorolt... Állandó­an a rendőrségre jártak, mert csendháborításért feljelentet­ami papundekliből volt. A bátyja, ha udvarolni készült, mindig őt hívta szerenádoz- ni. Ha éjjel felébresztette, mindig azt mondta, megyek, ha nem esik az eső. Mert hát akkor elázott volna a becses hangszer. ték. Hogy kíméljék a szomszé­dokat, a spájzban játszott, az aj­tót, ablakokat leszigetelték. Nem volt könnyű, de úgy dön­tött, a tanulást választja a csil­logás és a siker he­lyett. Akkoriban ugyanis csodagye­rekként emlegették, „cirkuszban” muto­gatták, hiszen a har­monikával úgy bánt, mint egy zsonglőr. - Éreztem, hogy a vendéglátás sikamlós terület számomra. Én nem tudok félig zenélni, ha 12 órakor három ember nem ugrált az asztalon, rosszul éreztem magam - me­sélte. így döntött a tanulás, majd a tanítás mellett. Nem volt egyszerű, de meg­szerezte a „működési engedélyt” harmonikára, pedig sem akkor, sem most nem szerepel az aka­démiai tantárgyak között. Taní­tott a csepeli munkás művelődé­si központban, vezette Tabányi Mihály zeneiskoláját, ahol 100- 120 növendékkel foglalkozott, és harminchat éve tanít Szigetúj­faluban, ahol él. És most már Németkéren is oktat. Mégpedig úgy, ahogyan mindig is, teljes odaadással, mert nem tud félig zenélni. A bátyja, ha udvarolt, őt hívta szerenádozni ■ Hála Isten­nek, abból élek, amit szeretek. gefuen Nagy sikert aratott a közelmúltban tartott Duna- Rock találkozón a Gerjen múltját bemutató fotókiállí­tás. Mint azt Máté Dénes polgármestertől megtudtuk, a szeptemberi falunapra sze­retnének még több képet, tárgyat, dokumentumot be­mutatni a 800 éves falu tör­ténetéből. A tárlatra beadott tárgyakhoz, képekhez szíve­sen fogadnak egy-egy rövid leírást, (vm) A vetőmag után élő állatot is kaptak KESZÓHIDEGKÚT Nyolc hátrá­nyos helyzetű család kap élő állatot - csibéket és kacsá­kat valamint az etetésük­höz szükséges baromfitápot. Az adomány a Minden gye­rek lakjon jól! alapítványnak köszönhető. A szervezet ugyanezeknek a családok­nak júniusban vetőmagot is adott, (má) Megjelent a parlagfű pollenje a levegőben TOLNA MEGYE A 28. héten az összpollen-terhelés csök­kent, de még így is magas volt - derül ki a megyei kor­mányhivatal népegészség­ügyi szakigazgatási szervé­nek pollenjelentéséből. A do­minánsok a fű- és a csalán­félék, de megjelent az igen allergén parlagfű virágpora is a levegőben, a következő hetekben pedig a szórás fo­kozódása várható. A penész- gombaspórák szintén magas számban vannak a légtér­ben. (hé) Van, aki nem irtja (illusztráció) A Konstans után is állandóan forgatnak sikerek A sellő trailert fényképezővei rögzítik az egyedi képvilága miatt Paks Újabb kisfilmen dolgozik a Babai István-Kövi Gergő szerző­páros. A két paksi amatőr filmes több fesztiválon is sikerrel szere­pelt már. Legutóbbi alkotásuk, a Konstans Veszprémben és Tallinban is díjat kapott. Kisfilm- jeik műfaját nem szokványosán határozzák meg, forgattak már posztapokaliptikus kamaradrá­mát, romantikus sci-fit. Most „sel­lő trailer” készül. A jelenetek többségét most is Pakson veszik fel, kivéve a filmbéli elképzelt tó­nál és abban játszódó epizódokat, ezeket a Szeh'di-tónál forgatják. Kövi Gergő elmondta, hogy ez a munka forgatási szempontból egyszerűbb, mint az eddigiek, de bíznak abban, hogy legalább olyan sikert ér el, mint a koráb­biak. Hozzátette, elsősorban nem a fesztiválsikerekre gondol, a legnagyobb eredménynek azt tartják, hogy immár több mint 26 ezren látták a Konstanst az egyik videómegosztón. Babai István, aki a közös ötlet­ből a forgatókönyvet írta, hozzá­tette, hogy filmről filmre fejlesz­tik technikai és elméleti tudásu­kat is. Ezúttal már nem videoka­merákkal, hanem fényképező­géppel dolgoznak, ami sokkal egyedibb képi világot eredmé­nyez. A főszerepeket két kapos­vári színész, Krajcsi Nikolett és J Formán Bálint játssza, de egy £ epizódszerep erejéig feltűnik majd Réti Barnabás is. ■ T. V. Babai István és Polgár Tamás operatőr Krajcsi Nikolett és Formán Bálint kaposvári színészekkel a buszpályaudvaron játszódó jeleneten dolgoznak Családostól táboroznak Aggteleken a reformátusok kajdacs Aggteleken nyaral a re­formátus egyházközség szerve­zésében, az egyházmegye támo­gatásával hat kajdacsi család. Háhner Jánosné, a közösség gondnoka arról számolt be, hogy a velük együtt táborozó 16 gyerek nagyon jól érzi ma­gát Bakancsos turis­taházban laknak, rengeteget kirándul­nak. Kedden végig­járták a jósvafői barlang nagy tú­ráját, majd gyalog tették meg a 12 kilométeres utat a szállásig. Minden nap tartanak hittan- és bibiliaismereti alkalmakat is. Háhner Jánosné azt is elmond­ta, a szervezésben korábbi lelké­szük, Pál Tamásné volt segítsé­gükre, aki most már azon a vidé­ken szolgál. Ezt a családi hittan­tábort harmadszor rendezik, míg a gyerekeknek ötödször hir­detett az egyházközség szünidei tábort. Abban 28 gyerek vett részt felekezettől függetlenül. Az önkormányzat támo­gatásának hála, a dél­előtti hitoktatás után, amelyet Szűcsné Ági hitoktató tartott, két alkalommal strandra tudtak menni, egyszer pedig a Gemenc- be tettek felejthetetlen kirándu­lást. Az utolsó napon a szülők körében mutatták be, amit a hét során tanultak. A gyerekekre szülők, pedagógusok segítségé­vel felügyeltek. ■ A. E. ■ Az önkormány­zat is adott támogatást.

Next

/
Thumbnails
Contents