Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-17 / 28. szám
4 2011. JÚLIUS 17., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA válságunió A gazdaságilag még erős nyugat-európai országoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha meg akarják menteni az EU-t és az eurót. A gyenge közös pénz a forintot is lehúzza. EGEKBEN A FRANK, EBBŐL Ml LESZ? Pénteken már 236 forint felett is járt a svájci frank árfolyama. Az amerikai hiány, az euró gyengélkedése, a görög, olasz, ír leminősítések mind a svájci frank felé terelték a vagyonukat menteni igyekvőket. A svájci frank egyelőre nem áll meg Öt spanyol, két görög és a Volksbank van bajban Az olasz gazdaság csődközeli állapota sokkolta az eurózónát. Mindenki svájci frankba menti a vagyonát, emiatt romlik a forint árfolyama is. Az^euró esetleges meg: szüntetése ma már egyáltalán nem tréfadolog. Az elemzők és az unió illetékesei érzik: egy lövésük maradt, s nem mindegy, mire pazarolják a megmaradt muníciót. Árvay N. Tivadar Hogy a döntésképtelenség vagy a felkészülésre szánt Idő hiánya miatt halogatják-e az EU-válság- csúcsot a tagországok, azt nehéz megmondani, de az elmúlt hét eseményei egyértelművé tették: nincs több részleges és időleges beavatkozás, s nem működnek a látszatmegoldások sem. Ha az unió meg akarja menteni Görögországot, majd a sorban következő ír, portugál, spanyol és olasz gazdaságot, akkor azonnal cselekedni kell. A tét nem kevesebb, mint az euró jövője, s bár erről korábban csak a legszélsőségesebb euroszkeptikusok beszéltek, most az őket bírálók arcára fagyott a mosoly. Mert miközben hónapok óta nem tudnak megállapodni az euróövezeti tagállamok az éppen aktuális görög hitelcsomagról, a válság zavartalanul terjed. Hogy mikor válik kezelhetetlenné, arról megoszlanak a vélemények: egyesek szerint túl vagyunk a kritikus ponton, mások - köztük Soros György - gyors beavatkozást, közös európai költségvetési politikát sürget, amely ugyan az egyes államok szuverenitását gyengítheti, a közös valutát és az eurózónát viszont megerősítheti. „A hozzáértők körében sem egységes annak a megítélése, hogy mennyire mély az eurózóna válsága - mondja Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. - Szerintem komoly a probléma. Már az eurózóna létrehozásakor is soelemzők szerint a 235forint körüli szintről a közeljövőben 240-250 forint közé emelkedhet a svájci frank árfolyama. Az alpesi valuta az euróval szemben is nagyon sokat erősödött, és egyelőre nem látszik a beavatkozási szándék a svájci jegybank részéről sem. Erre akkor kerülhet sor, ha a svájci gazdaságra nagyon erős negatív hatással lenne a nemzeti fizetőeszköz izmosodása, de ez egyelőre a gazdasági mutatókban nem köszön vissza. Ha Eukan jelezték, hogy pénzügyi együttműködés nélkül baj lesz. Hiába hoztak létre különböző mutatókat a deficitre vagy az államadósságra a tagállamok számára, ez nem ugyanaz, mint a közös fiskális politika. A bürokratikus unió ráadásul lassan hoz döntéseket, de tetézi a bajt a versenyképesség problémája, amely nemcsak az eurózóna perifériáján lévő országokban, hanem az olaszoknál is megjelent.” Az eurózóna válságának elmélyülését mégis elsősorban a görögök számlájára írják. „A görögök helyzete soha nem volt olyan, mint amit az általuk kommunikált számok mutattak, és ez csak utólag derült ki - mutat rá a közös pénzügyek hiányának legnaMÁR CSAK NÉHÁNY magas törlesztőrészletet kell letudni, és a devizaadósok elkezdhetik a svájcifrank-hiteleket 180, az euróhiteleket 250, a jenkölcsö nőket pedig 2 forintos árfolyam mellett törleszteni. A SZAKEMBEREK SZERINT Viszont ez a megoldás igencsak kockázatos mind az adósok, mind pedig a hitelintézetek számára. A jelenlegi és a devizahitelesek mentőcsomagjában szereplő frankárfolyam között már csaknem 30 százarópában tovább éleződik az adósságválság, ez újabb lökést adhat a befektetőknek, hogy frankba menekítsék a pénzüket Rossz hír a magyaroknak, hogy ami a svájci frankot erősíti, a forintot tipikusan gyengíti az euróval szemben, ezért a svájci frankeuró árfolyam még annál is szélsőségesebben mozog, mint az euröforint árfolyam. Ele egy kontroll nélküli államcsőd az eurózónában ennél durvább árfolyamesést is okozhat: 250forint fölötti értéket gyobb hátulütőjére az elemző. - Nem is nagyon van mód a görögök megmentésére. A gazdaságuk versenyképtelen, hatalmas az adósságállományuk, túl vannak egy csomó megszorításon, ezért a kormányzat politikai támogatása csökken. Lehetetlen az ország megmentése az adósságuk átütemezése vagy elengedése nélkül.” Hogy az unió végül mit lép, az egyelőre rejtély, de bármi lesz a végeredmény, az precedens lesz arra nézve, hogy az eurózónán belül egy állam csődbe mehet. A helyzet megoldását nehezíti, hogy ha túl engedékeny lesz az EU, akkor más országok - például az írek vagy a spanyolok - is úgy dönthetnek, a „könnyebb utat” választják. A futamidők lék a különbség, ami azt jelenti, hogy azok az adósok, akik három évre az alacsonyabb részlet mellett döntenek, nagyjából egyévnyi törlesztőrészletnek megfelelő adósságot halmoznak fel a kamatokkal együtt. AZOK A DEVIZAHITELESEK, akik már most is kicentizve fizetik a részleteket, igen komoly nehézségekkel szembesülhetnek, ha 2015-től el kell kezdeniük törleszteni a devizakölcsönü- ket normál árfolyam mellett, A svájci frank árfolyama (forint) VG-GRAFIKA Forrás: Bloomberg hosszabbítása, illetve a kamatok csökkentése ugyanis a görögök számára már nem elég, nekik az egyetlen megoldás az adósságállomány egy részének - akár a felének - az elengedése lenne. „Az unió nem engedheti, hogy a görög helyzet rendezése könnyű sétamenetnek tűnjön - mutat rá Kondrát Zsolt. - A mentőcsomagért cserébe komoly terheket kellene viselniük, de még így is felmerülhet más tagállamokban, hogy ők miért fizessék az adósságaikat rendesen, ha Athénnak nem kellett. Ez tehát veszélyes példa, amelynek nagyon rossz hatása lehet az eurózónára.” „Az EU-csúcs halogatása az én olvasatomban nem feltétlenül rossz hír - mondja Kondrát Zsolt. és emellett még nyakukba szakad az úgynevezett gyűjtő számlán lévő tartozás törlesztésének terhe is. HA SOKAN DÖNTENEK az árfo- lyamfixálás mellett, és a hiteleik három és fél év múlva elkezdenek tömegesen bedőlni, az már a bankrendszert is komoly kihívás elé állíthatja. Ügyfélszempontból kérdéses lehet, hogy annak, aki köny- nyedén ki tudja fizetni a havi terhet, megéri-e élni a lehetőséggel. AZ EURÓPAI BANKHATÓSÁG által pénteken nyilvánosságra hozott tájékoztatása alapján öt spanyol, két görög és egy osztrák bank, a Volksbank bukott meg a stresszteszten. A vizsgálatok során azt elemzik, hogy krízishelyzetben - romló árfolyamok mellett, leálló gazdasági növekedés vagy államcsőd esetén - hogyan nézne ki a bankok tőkehelyzete, nyereségessége, finanszírozása. A hatóság tájékoztatása szerint az év eleji állapotok alapján 20- A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha sebtiben összehívnák a csúcsot, és nem születne döntés. A halogatás oka az lehet, hogy az érdekeltek megegyezésre törekednek, de ehhez gondos előkészítésre van szükség.” Annál is inkább, mert a görögöket meg lehet menteni, az írek és a portugálok is beleférnek az unió mentőcsomagjaiba, de az olaszok államadóssága kezelhetetlenné válna, ha a negatív piaci hangulat felnyomja az olasz államadósság hozamszintjét. Európa abban egyetért, hogy Olaszország meghaladja az unió pénzügyi lehetőségeit, ha velük baj lesz, az az utolsó dominót jelentheti. A németek és a franciák persze önállóan is képesek lennének a gyűjtőszámlán lévő összegnek a kamata a tervek szerint a háromhavi bankközi kamatláb (Bubor) lenne, ez pedig az MNB adatai szerint jelenleg nagyjából megegyezik a frankalapú lakáshitelek kamatával, így annak, akinek sikerül az árfolyamfixálással a lakáshitelét részben alacsonyabb kamatú forintkölcsönre váltani, és később sem lesz gondja a törlesztéssel, elvileg megérheti az árfolyamfixálással ügyeskedni. bank került volna a kritikus szint alá, azonban az azóta hatályba léptetett, több mint 50 milliárd eurós tőkeinjekciót hozó intézkedéseknek köszönhetően 8-ra csökkent a teszten elbukó intézmények száma. az OTP jól szerepelt a teszten, a bank közleménye szerint továbbra is gondoskodnak arról, hogy megfelelő szavatoló tőke álljon rendelkezésre a mindenkori biztonságos működéshez. Sikeresen vette az akadályt az Erste Bankcsoport is. egy olaszoknak szánt mentőöv összedobására, de kérdés, hogy megérné-e nekik az áldozat, amely a saját gazdaságukat Is megrendítené, nem beszélve a politikai elégedetlenségről. „A politikai támogatottság kérdése a következő hetek legfontosabb kérdése - mondja Kondrát Zsolt. - A görögök a megszorítások miatt fordulnak el a kormányzattól, a németek pedig megkérdőjelezhetik, hogy valóban érdemes-e finanszírozni az általuk felelőtlennek ítélt országokat. Óriási változás a másfél-két évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy az euró megszűnésének lehetőségét is föl kell vetni. Ha kicsi is az esélye ennek, valóban megvan a kockázata. És ha csak a görögök esnének ki az eurózónából, azzal sem rendeződne a helyzet. A hiteleket törleszteniük kellene, ráadásul a hitelállomány kedvezőtlen átváltása mellett. Arra viszont ebben az esetben is ügyelnie kellene az eurózóna államainak, hogy ne alakuljon ki káosz Görögországban, ahol az összes bank, egy csomó cég és rengeteg háztartás csődjét jelentené, ha mondjuk 50 százalékkal leértékelt árfolyam mellett kellene az euróhiteleket törleszteniük a valutaunióból való kilépés miatt. Ha viszont az olaszokat sikerül egyenesbe hozni, akkor a görögökön kívül szinte mindenki megmenthető, vagyis az euró sincs veszélyben, és a piac megnyugodhat.” Akinek hosszú lejáratú a hitele, annak megéri 180 forinton törleszteni a frankhitelt % t A
